Language of document :

A Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-167/13. sz., Comune di Milano kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 13-n hozott ítélete ellen a Comune di Milano által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés

(C-160/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Comune di Milano (képviselők: A. Mandarano, E. Barbagiovanni és S. Grassani ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-167/13. sz., Comune di Milano kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletet;

semmisítse meg a SEA SpA által a SEA Handling SpA részére nyújtott tőkejuttatásról (SA.21420 [C 14/10] [korábbi NN 25/10] [korábbi CP 175/06] sz. ügy) szóló, 2012. december 19-i (EU) 2015/1225 európai bizottsági határozatot (HL 2015. L 201., 1. o.);

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére, ideértve a T-167/13. R. sz., ideiglenes intézkedés iránti eljárással összefüggésben felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott ítéletben a Törvényszék elutasította a Bizottság fent említett határozatának megsemmisítése iránt a Comune di Milano által benyújtott keresetet.

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Comune di Milano négy jogalapra hivatkozik, amelyek mindegyike arra vonatkozik, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 107. cikket, továbbá hogy a jelen ügyben nincsenek olyan intézkedések, amelyeket állami támogatásoknak lehetne minősíteni.

Az első jogalapban a Comune di Milano egyrészt vitatja, hogy az állítólagos támogatási intézkedések kapcsán „állami forrásokatˮ vennének igénybe, másrészt pedig azt állítja, hogy a Törvényszék által kidolgozott betudhatósági „tesztˮ összeegyeztethetetlen a közösségi ítélkezési gyakorlatban kialakított elvekkel.

A második jogalapban a Comune di Milano azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a betudhatóság bizonyításával kapcsolatos elveket, mind a bizonyítással összefüggő egyenlőtlen bánásmód szempontjából, mind pedig abból a szempontból, hogy nincs „diakronikusˮ értelemben vett bizonyíték.

A harmadik jogalapban a Comune di Milano azt kifogásolja, hogy a Törvényszék elferdítette a tényeket és a bizonyítékokat, amikor a Bizottság által annak alátámasztása érdekében előadott valószínűsítő körülményeket értékelte, hogy az intézkedések állítólag betudhatók a Comune di Milanónak.

A negyedik jogalapban a Comune di Milano több szempontból vitatja a Törvényszék által azzal kapcsolatban lefolytatott mérlegelések összességét, ahogyan a Bizottság a piacgazdasági magánbefektető kritériumát alkalmazta, továbbá vitatja az ítéletben e szempontból levont következtetéseket.

____________