Language of document :

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-832/17. sz., achtung! GmbH kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2019. január 10-én hozott ítélete ellen az achtung! GmbH által 2019. március 7-én benyújtott fellebbezés

(C-214/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: achtung! GmbH (képviselők: G. J. Seelig, D. Bischof Rechtsanwälte)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-832/17. sz. ügyben 2019. január 10-én hozott ítéletet;

adjon helyt a 2017. december 22-i keresetlevélben első fokon előterjesztett 1. és 3. kereseti kérelemnek;

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (EUIPO) kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező három jogalapot terjeszt elő:

Az első jogalap azon alapul, hogy az „achtung!” (szó- és ábrás) védjegybejelentés megkülönböztető képességének értékelése során a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az európai uniós védjegyrendelet1 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel. A Törvényszék a megtámadott ítéletben jogi szempontból tévesen állapította meg, hogy a megjelölés egyáltalán nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, ha az – az egyik lehetséges jelentése alapján – promóciós üzenetként is érzékelhető. Ráadásul a Törvényszék a megkülönböztető képességet nem az „achtung!” bejelentett megjelölés, hanem az „Achtung” kifejezés alapján értékelte. A megkülönböztető képesség értékelése során a Törvényszék ezenkívül téves ténybeli alapból indult ki, és a jogvita szempontjából lényeges kérdésekben nem rendelt el bizonyítást.

A második jogalap szintén azon alapul, hogy a Törvényszék a megkülönböztető képességnek, az európai uniós védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel elvégzett értékelése során tévesen alkalmazta a jogot. A Törvényszék a megtámadott ítéletben jogi szempontból tévesen abból indult ki, hogy az áruk és szolgáltatások azon tulajdonsága, hogy azok „promóciós üzenetek tárgyai” lehetnek olyan közös jellemzőnek minősül, amely alkalmas arra, hogy a megkülönböztető képesség hiányának megállapítását összességében, a védjegybejelentésben foglalt valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében alátámassza.

A harmadik jogalap az egyenlő bánásmód és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén alapul. A Törvényszék jogellenesen mulasztotta el annak vizsgálatát, hogy a fellebbezési tanács megfelelően figyelembe vette-e a fellebbező korábbi releváns lajstromozásait, és a határozathozatala során megvizsgálta-e, hogy ugyanilyen értelmű határozatot hozzon-e vagy sem. Az EUIPO korábbi, azonos lajstromozásainak teljes figyelmen kívül hagyása téves jogalkalmazásnak minősül.

____________

1 Az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154. 1. o.).