Language of document :

2020. július 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság

(C-341/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: F. Moro, A. Armenia meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság – mivel a magánjellegű, kedvtelési célú hajók által használt üzemanyag jövedéki adó alóli mentességét csak az esetben engedélyezte, ha az ilyen hajók bérlet tárgyát képezik, az ilyen hajót tényleges használatának módjától függetlenül – nem teljesítette a 2003/96/EK irányelv1 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjából eredő kötelezettségeit.

A Bizottság azt is kéri, hogy a Bíróság az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1. Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a tagállamok kötelesek mentességet alkalmazni azon energiatermékek tekintetében, amelyeket az uniós vizeken történő hajózás során üzemanyagként való felhasználás céljából értékesítenek, a halászatot is beleértve, amely hajózás azonban eltér a magánjellegű, kedvtelési célú hajókkal történő hajózástól. A magánjellegű, kedvtelési célú hajónak az említett rendelkezés szerinti meghatározásából az következik, hogy a mentesség kizárólag az olyan kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozik, amelyet kereskedelmi célból ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásokhoz használnak. Ez akkor is érvényes, ha a felhasználó a hajó tulajdonosa, illetve ha annak bérlője.

2. A felhasználó fogalmát a Bíróság 2011. december 21-i Haltergemeinschaft ítélete (C-250/10)2 tisztázta, amely megállapítja, hogy bérlet vagy hajóbérlet keretében a felhasználó a bérlő, és nem a bérbeadó, akit figyelembe kell venni a vitatott mentesség megadása vagy megtagadása tekintetében. Ebből az ítéletből az is következik, hogy ahhoz, hogy e mentességben részesülni lehessen, nem elegendő, hogy a bérletet mint ilyet a bérbeadó vonatkozásában kereskedelmi tevékenységnek tekintik, mivel elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a bérlő milyen célra használja a hajót. Tehát a hajó végső felhasználója és felhasználása a releváns, és ez a felhasználás az, amelynek „közvetlenül szolgáltatások ellenszolgáltatás fejében való nyújtását” kell szolgálnia ahhoz, hogy részesülhessen a mentességhez való jogban, amint azt a Bíróság 2017. július 13-i Vakarų Baltijos laivų statykla ítéletben (C-151/16)3 megállapította.

3. A vitatott mentesség alkalmazása tekintetében tehát esetről-esetre kell megvizsgálni, hogy a magánjellegű, kedvtelési célú vízi járművet ténylegesen mire használják.

4. Mindazonáltal a vitatott mentességet alkalmazó olasz szabályozás, a felszólító levél, valamint az indokolással ellátott véleményre adott válaszok elemzéséből az következik, hogy a mentesség megadása vagy megtagadása független a hajó tényleges felhasználásától.

5. A jelen ügyben a Bizottság azt állítja, hogy Olaszországban a vitatott mentesség alkalmazása ellentétes a 2003/96/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdése c) pontjának rendelkezésével.

6. A Bizottság elsősorban arra hivatkozik, hogy az olasz adóhatóságok a mentesség megadásának vagy megtagadásának vonatkozásában nem végzik el annak esetről-esetre történő vizsgálatát, hogy ténylegesen milyen célra használják a hajót. Az olasz hatóságok ugyanis azt állítják, erre a vizsgálatra az ágazati szabályozásnak a kizárólag e vizsgálat megkönnyítésére irányuló olyan elemeinek figyelembevételével kerül sor, mint például az a tény, hogy a hajózás tipikus hajóbérleti szerződéssel, bérleti szerződéssel vagy alkalmi hajóbérleti szerződéssel történik. Mindazonáltal az olasz hatóságok arra hivatkoznak, hogy hajóbérleti szerződés esetén a mentesítés egyébként is a tengeri hajózási szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket illeti, míg ki kell zárni a mentességből azokat, amelyek bérlettel és alkalmi hajóbérlettel foglalkoznak.. Az olasz hatóságok, miközben újból megerősítik, hogy a mentesség megadásának vagy megtagadásának a megkötött szerződés típusán alapul véve, tehát elvonatkoztatottan kell megtörténnie, azt állítják, hogy konkrétan nem győződnek meg arról, hogy a mentességet annak adják meg, aki jogosult arra, illetve attól tagadják meg, aki nem jogosult arra.

7. A hajóbérleten kívül, bérlet vagy alkalmi hajóbérlet esetén kizárt a mentesség bármely lehetősége, még akkor is, ha valójában a hajót végső felhasználója ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásokhoz használhatja, mivel ez esetben közömbös, hogy az alkalmi bérlőnek vagy hajóbérlőnek az a célja, hogy maga is hajózási tevékenységet folytasson. Az alkalmi hajóbérletet ugyanis az olasz jogrend nem tekinti a hajó lehetséges kereskedelmi jellegű felhasználásának.

____________

1 Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27 i 2003/96/EK tanácsi irányelv (HL 2003. L 283., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 401. o.)

2 EU:C:2011:862, 22. pont

3 EU:C:2017:537, 29. és 30. pont