Language of document :

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa WarszawaWola w Warszawie kontra DT

(C-750/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa Warszawa – Wola w Warszawie

Alperes: DT

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv1 (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor a pénzügyi büntető törvénykönyv 62. cikkének 2. §-a szerinti és más bűncselekmények elkövetésével vádolt személy elleni büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy

–    a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró (JM), ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai

a)    a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki;

b)    és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a vádlott számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

____________

1 A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).