A Törvényszék (ötödik tanács) T-138/18. sz., De Esteban Alonso kontra Bizottság ügyben 2019. június 11-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. augusztus 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-591/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: B. Mongin és J. Baquero Cruz meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Fernando De Esteban Alonso

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a 2019. június 11-i ítéletet (T-138/18. sz. ügy);

utasítsa el az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet;

Fernando De Esteban Alonsót kötelezze mindkét eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első fellebbezési jogalapjában, amely az 1999/396 bizottsági határozat 4. cikkére tekintettel a tényállás jogi minősítésben elkövetett hibán alapul, a Bizottság azt állítja, hogy az Törvényszéknek nem kellett volna megállapítania azt, hogy F. De Estebant az OLAF által a francia hatóságoknak 2003. március 19-én küldött feljegyzésben név szerint említett személynek kellett volna „tekinteni”, vagy legalábbis azt, hogy őt a tényállás vonatkozásában személyesen érintettnek kellett volna tekinteni, jóllehet az érintett személy e kategóriák egyikébe sem tartozik.

A második jogalap az 1073/1999 rendelet 9. cikke (4) bekezdésének téves értelmezésén alapul, amely szerint az intézményeknek az OLAF által benyújtott jelentéssel kapcsolatban meg kell tenniük „a vizsgálat eredményeiből fakadó, különösen a fegyelmi vagy a jogi intézkedéseket […]”. A Bizottság szerint ezt a rendelkezést nem lehet a contrario oly módon értelmezni, hogy az az uniós érdekek védelme érdekében az őt megillető mérlegelési jogkört korlátozná, és különösen, hogy az megtiltaná számára, hogy magánjogi félként igényt érvényesítsen a nemzeti hatóságok előtt, amikor azt a rendelkezésére álló információk fényében helyénvalónak tartja, beleértve az esetleges jelentés OLAF általi elfogadását megelőző szakaszt is.

A harmadik jogalapjában, amelyet másodlagosan terjesztett elő, a Bizottság úgy érvel, hogy a Törvényszék nem adhatott volna helyt a kártérítési keresetnek az okozati összefüggés hiányában. A Törvényszék, jogellenesen tért el az ítélkezési gyakorlatától, amely szerint nincs kellően közvetlen okozati összefüggés az OLAF által a nemzeti hatóságok részére történő információtovábbítás és az állítólag elszenvedett kár között.

____________