A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)

2011. március 15.

F‑120/07. sz. ügy

Guido Strack

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Az éves szabadságnapok átvitele – A személyzeti szabályzat V. mellékletének 4. cikke – Szolgálati okok – A személyzeti szabályzat 73. cikke – 2003/88/EK irányelv – A fizetett éves rendes szabadsághoz való jog – Betegszabadság”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G. Strack azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2005. május 30‑i, 2005. október 25‑i, 2007. március 15‑i és 2007. július 20‑i határozatait annyiban, amennyiben azokban a Bizottság a felperes által a 2004‑ben ki nem vett éves szabadság átvitelét tizenkét napra korlátozta, és ennek megfelelően korlátozta a felperesnek a szolgálati viszonya megszűnésekor fizetett ellentételezést, továbbá kötelezze a Bizottságot arra, hogy fizessen 26,5 nap éves szabadságnak megfelelő ellentételezést 2005. április 1‑jétől számított késedelmi kamattal növelve.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottság 2007. március 15‑i határozatát, amely elutasítja a felperesnek a 2004‑ben nem felhasznált szabadságnapok átvitelére irányuló kérelmét. A Közszolgálati Törvényszék a kereset ezt meghaladó részét elutasítja. A Bizottság maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a felperes részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Szabadság – Éves szabadság – A szolgálati jogviszony megszűnése – A fel nem használt szabadságért járó ellentételezés – Az ellentételezés kiszámítása

(2003/88 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Szabadság – Éves szabadság – Átvitel a hosszan tartó betegségből eredő távollét miatt

(Személyzeti szabályzat, 1e. cikk, 57. cikk, és V. melléklet, 4. cikk, első bekezdés)

1.      A munkaidő‑szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88 irányelv 7. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy azt a tisztviselőt, akinek orvosilag igazolt munkaképtelensége majdnem a teljes referencia‑időszakon keresztül tartott, nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a ki nem vett éves szabadságért pénzbeli ellentételezésben részesüljön.

Ezt a pénzbeli ellentételezést oly módon kell kiszámítani, hogy a munkavállaló olyan helyzetbe kerüljön, mintha az említett jogot a munkaviszonyának tartama alatt gyakorolta volna. Ennélfogva a tisztviselő rendes díjazása, amelyet a fizetett éves szabadságnak megfelelő pihenőidő alatt a részére folyósítottak volna, szintén meghatározó a munkaviszony megszűnéséig ki nem vett éves szabadság pénzbeli ellentételezésének kiszámítása szempontjából.

(lásd a 65. és 69. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑350/06. és C‑520/06. sz., Schultz‑Hoff egyesített ügyekben hozott ítéletének 61. pontja.

2.      Ha a tisztviselő a hosszan tartó betegsége miatti távolléte következtében nem tudja kivenni az éves szabadságát, a személyzeti szabályzat 1e. cikkének és 57. cikkének együttes rendelkezései alapján meghatározott összes éves szabadságát át kell vinni, azon korlátozások ellenére, amelyek a személyzeti szabályzat V. melléklete 4. cikkének első bekezdésében találhatók a ki nem vett éves szabadság következő évre való átvitelének lehetőségeit illetően.

Ennélfogva meg kell semmisíteni az adminisztráció azon határozatát, amely e cikk alapján megtagadta, hogy a tisztviselő az automatikusan átvitelre kerülő tizenkét napot meghaladóan átvigye a hosszan tartó betegsége miatti betegszabadság következtében ki nem vett éves szabadságnapokat.

(lásd a 77. és 79. pontot)