AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE
(második tanács)
2007. december 4.(*)
„Közszolgálat – Tisztviselők – Keresetindítási határidő – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”
Az F‑52/07. sz. ügyben,
az EK 236. és az EA 152. cikk alapján
Horváth Krisztina, az Európai Unió Tanácsának tisztviselője (lakóhelye: Brüsszel [Belgium], képviseli: Kiss I. ügyvéd)
felperesnek
az Európai Unió Tanácsa
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK
(második tanács),
tagjai: M. S. Van Raepenbusch elnök, I. Boruta (előadó) és H. Kanninen bírák,
hivatalvezető: W. Hakenberg,
meghozta a következő
Végzést
1 A Törvényszék Hivatalához 2007. május 4-én faxon érkezett (az eredeti példány benyújtására 2007. május 21-én került sor) keresetében Horváth Krisztina, az Európai Unió Tanácsának jogász-nyelvésze, lényegében a Tanács azon határozatának megsemmisítését kéri, amellyel az elutasította az Európai Közösségek Bizottságához történő áthelyezése iránti kérelmét (a továbbiakban: vitás határozat).
Az elfogadhatóságról
2 A Törvényszék 2007. július 25-én elfogadott és 2007. november 1-jén hatályba lépett eljárási szabályzatának (HL L 225., 1. o.) 76. cikke értelmében, ha a kereset részben vagy egészben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Törvényszék – az eljárás folytatása nélkül – indokolt végzéssel határozhat az ügyben.
3 Jelen esetben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az iratok alapján kellően tájékozódott, ezért az eljárás folytatása nélkül határoz.
4 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az eljárásjogi szabályokat a hatálybalépésükkor folyamatban lévő valamennyire jogvitára alkalmazni kell általában (lásd a Bíróság 212/80–217/80. sz., Salumi és társai egyesített ügyekben 1981. november 12‑én hozott ítéletének [EBHT 1981., I‑2735. o.] 9. pontját, az Elsőfokú Bíróság T‑42/96. sz., Eyckeler & Malt kontra Bizottság ügyben 1998. február 19-én hozott ítéletének [EBHT 1988., II‑401. o.] 55. pontját és a T‑25/04. sz., González y Díez SA kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítéletének [az EBHT-ban még nem tették közzé] 58. pontját). Mindazonáltal töretlen ítélkezési gyakorlat az, hogy a kereset elfogadhatóságát a keresetindítás időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni (a Bíróság 50/84. sz., Bensider és társai kontra Bizottság ügyben 1984. november 27-én hozott ítéletének [EBHT 1984., 3991. o.] 8. pontja és az Elsőfokú Bíróság elnökének a T‑236/00. R. II. sz., Stauner és társai kontra Parlament és Bizottság ügyben 2001. október 8-án hozott végzésének [EBHT 2001., II‑2943. o.] 49. pontja).
5 E megállapításokból az következik, hogy bár a Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében foglalt szabály, mely szerint, ha a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Törvényszék – az eljárás folytatása nélkül – indokolt végzéssel határozhat az ügyben, olyan eljárásjogi szabály, amelyet hatálybalépésétől kezdve alkalmazni kell a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokban, nem ugyanez a helyzet azoknak a szabályoknak a vonatkozásában, amelyek alapján – e cikk alkalmazásával – a Törvényszék egy keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak tekinthet.. Így ami – mint jelen esetben – a kereset elfogadhatóságát meghatározó szabályokat illeti, azok szükségszerűen a keresetindítás időpontjában hatályos szabályok.
6 Jelen esetben az iratokból kitűnik, hogy 2007. május 4-én a felperes faxon eljuttatta a Törvényszék Hivatalához a keresetlevél másolatát. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának – amelyet az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról szóló, 2004. november 2-i 2004/752/EK, Euratom tanácsi határozat (HL L 333, 7. o.) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a keresetindítás időpontjában a Törvényszékre alkalmazni kellett – 43. cikkének 6. §-a alapján az eljárási határidők számításának szempontjából az a nap irányadó, amelyen az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának másolata faxon vagy a Törvényszéknél rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján a Hivatalhoz beérkezik, feltéve hogy az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányát, valamint a mellékleteket és a másolatokat ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz.
7 Jelen esetben azonban az iratokból kitűnik, hogy a keresetlevél aláírt, a magyar postai bélyegzőből kitűnőleg 2007. május 14-én feladott, eredeti példánya a Hivatalhoz csak 2007. május 21-én, vagyis az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 43. cikkének 6. §-ában írt tíznapos határidő letelte után érkezett meg. Úgy kell tehát tekinteni, hogy a keresetet 2007. május 21-én, ugyanezen eljárási szabályzat alkalmazása idején indították.
8 Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 91. cikkének (3) bekezdése értelmében a keresetet a panasszal kapcsolatos határozat közlésének időpontjától számított három hónapos határidőn belül kell benyújtani a Törvényszékhez. Egyébiránt az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 102. cikkének 2. §-ából kitűnik, hogy ez a három hónapos határidő a távolságra tekintettel tíznapos átalányhatáridővel meghosszabbodik.
9 Jelen esetben az iratokból kitűnik, hogy a vitás határozat elleni panasszal kapcsolatos határozatot 2007. február 5-én közölték a felperessel. Tehát az előbbi pontban említett rendelkezések alkalmazásával a keresetindítási határidő 2007. május 15-én járt le. Amint azonban ez már kifejtésre került, a keresetet csak 2007. május 21-én, tehát elkésve nyújtották be.
10 E körülmények között a keresetet – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – el kell utasítani, anélkül, hogy azt a Tanácsnak kézbesíteni kellene.
A költségekről
11 A Törvényszék eljárási szabályzatának 122. cikke értelmében ezen eljárási szabályzat II. Címének a költségekről és az eljárással összefüggő ügyviteli költségekről szóló 8. fejezetének rendelkezései csak az e szabályzat hatálybalépését követően a Törvényszékhez benyújtott ügyekre irányadók. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának vonatkozó rendelkezései továbbra is megfelelően alkalmazandók a Törvényszéken ezen időpont előtt folyamatban lévő ügyekre.
12 Mivel a jelen végzés meghozatalára a keresetlevélnek a Tanáccsal való közlését megelőzően – illetőleg azelőtt, hogy a Tanácsnál költségek merülhettek volna fel – került sor, elegendő úgy határozni, hogy a felperes az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikkének 1. §‑a alapján maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – elutasítja.
2) Horváth Krisztina maga viseli saját költségeit.
Kelt Luxembourgban, 2007. december 4-én.
W. Hakenberg | | S. Van Raepenbusch |