AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(harmadik tanács)

2015. november 18.

F‑73/15. sz. ügy

FH

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Tisztviselők – Napidíj fizetése kérelem – A hallgatólagos elutasító határozatot követő kifejezett elutasító határozat – A hallgatólagos elutasító határozattal szembeni panasz hiánya – A kifejezett elutasító határozat megerősítő jellege – Jogvesztés – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben FH lényegében azon 2014. július 8‑i határozat megsemmisítését kéri, amelyben az Európai Parlament elutasította a napidíj iránti kérelmét.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. Az Európai Parlament maga viseli saját költségeit és köteles viselni az FH részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Kérelmet elutasító, határidőn belül nem vitatott hallgatólagos határozat – Későbbi kifejezett határozat – Megerősítő aktus – Jogvesztés

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.      Bírósági eljárás – Költségek – Teher – A méltányossági követelmények figyelembevétele – A pernyertes fél költségekben való marasztalása

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, (2) bekezdés)

1.      A személyzeti szabályzat 91. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése, amely szerint „ha […] hallgatólagos határozattal történt elutasítását követően a panaszt a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta előtt kifejezett határozattal elutasítják, a kereset benyújtására rendelkezésre álló határidő újrakezdődik”, nem alkalmazható a kérelem benyújtásakor és a panasz benyújtása előtt. A keresetindítási határidők számításának módjára vonatkozó ezen különös rendelkezést ugyanis szó szerint és szigorúan kell értelmezni. Következésképpen a valamely kérelmet elutasító hallgatólagos határozatot követő, ugyanolyan kérelem kifejezett elutasítása – mivel pusztán megerősítő aktus jellegét ölti – nem teheti lehetővé az érintett tisztviselőnek, hogy pert megelőző eljárást kezdeményezzen, új panaszbenyújtási határidőt indítva meg számára.

Így a kérelmet elutasító hallgatólagos határozatot követő három hónapon túl benyújtott panasz nem minősül a kinevezésre jogosult hatósághoz való szabályos, a pert megelőző eljárás lefolytatását lehetővé tevő fordulásnak.

Ráadásul, ha el kellene fogadni azt, hogy az elutasítás indokainak mindössze az említett, kérelmet elutasító határozatban való közlése újraindíthatja a keresetindítási határidőt, az adminisztráció valamennyi hallgatólagos, természetszerűleg indokolás nélküli határozata bármikor indokolás iránti kérelem tárgyává válhatna, lehetővé téve a tisztviselőnek vagy alkalmazottnak, hogy a panasz benyújtására új határidőt adjon magának az indokolás‑kiegészítés kézhezvételétől számított három hónapos határidőn belül, miközben a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése értelmében véve a határozat indokolásának elégtelenségére éppen a panasz keretében lehet, sőt kell hivatkozni, és így adott esetben az adminisztráció hasonló panaszt elbíráló határozatával megfelelően kijavítható.

(lásd a 24., 25. és 28. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: 2000. november 17‑i Martinelli kontra Bizottság végzés, T‑200/99, EU:T:2000:269, 11. pont;

az Európai Unió Törvényszéke: 2011. július 7‑i Longinidis kontra Cedefop ítélet, T‑283/08 P, EU:T:2011:338, 72. pont; 2014. május 21‑i Mocová kontra Bizottság ítélet, T‑347/12 P, EU:T:2014:268, 35. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2009. július 8‑i Sevenier kontra Bizottság végzés, F‑62/08, EU:F:2009:88, 33. pont; 2015. április 22‑i ED kontra ENISA F‑105/14, EU:F:2015:33, 41. pont.

2.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének (2) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszék kötelezheti akár a pernyertes felet saját költségei és a másik fél részéről felmerült költségek egy részének vagy egészének a viselésére, ha az a pernyertes magatartása alapján – beleértve a kereset benyújtását megelőzően tanúsított magatartását is – indokoltnak tűnik. E tekintetben az intézmény költségekben való marasztalását igazolhatja különösen, ha az a pert megelőző eljárás során nem járt el gondosan.

Maga viseli a saját költségeit, és köteles viselni a felperes részéről felmerült költségeket az az intézmény, amely egyrészt hagyta lejárni a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdésében arra biztosított négy hónapos határidőt, hogy a kérelmet elutasító kifejezett határozat meghozatala előtt határozzon e kérelemről, másrészt az kifejezett elutasító határozatban nem hívta fel a felperes figyelmét azon körülményre, hogy már meghozta a kérelmet elutasító hallgatólagos határozatot, és hogy a három hónapos panaszindítási határidő e határozat meghozatalától számítva megindult.

(lásd a 37–39. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2006. június 28‑i Le Maire kontra Bizottság ítélet, F‑27/05, EU:F:2006:56, 53. pont; 2011. július 5‑i Coedo Suárez kontra Tanács végzés, F‑73/10, EU:F:2011:102, 47. pont.