Language of document : ECLI:EU:F:2014:189

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(második tanács)

2014. július 10.

F‑22/13. sz. ügy

Mészáros Mátyás Tamás

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Versenyvizsga – EPSO/AD/207/11 versenyvizsga‑kiírás – A versenyvizsga tartaléklistára felvett sikeres pályázója – Az AD 7 besorolási fokozatot érintő versenyvizsgán való részvétel feltételeinek a kinevezésre jogosult hatóság általi ellenőrzése – A megkövetelt legrövidebb időtartamnál rövidebb időtartamú szakmai tapasztalat – A vizsgabizottság nyilvánvaló értékelési hibája – Az alkalmazási ajánlatnak a kinevezésre jogosult hatóság általi visszavonása – A kinevezésre jogosult hatóság hatásköre”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Mészáros M. T. az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatósága 2012. szeptember 26‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amely elutasította az EPSO/AD/207/11 versenyvizsga tartaléklistájáról való, az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) általi felvételét, és tájékoztatta, hogy kérelmezni szándékozik azt, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) adatbázisában tüntessék fel az Európai Unió intézményeinek tájékoztatását szolgáló azon megjegyzést, miszerint a felperes nem teljesítette a versenyvizsga alapján AD 7 besorolási fokozatú tanácsosként (AD) való felvételt lehetővé tévő szakmai tapasztalat legrövidebb időtartamára vonatkozó, e versenyvizsga által megkövetel feltételt.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a Mészáros M. T. részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A tartaléklista megállapítása – A szabályszerűségnek a kinevezésre jogosult hatóság általi ellenőrzése –Nyilvánvaló mérlegelési hiba megállapítása – Következmény – A versenyvizsga sikeres pályázója kinevezésének megtagadása

(Személyzeti szabályzat, 30. cikk, és III. melléklet, 5. cikk)

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – Szakmai tapasztalat – Fogalom – Tanulmányi időszakok – Kizártság – Önállóan vagy szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek – Bennfoglaltság – Feltétel

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 5. cikk)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – A versenyvizsga‑kiírásban történő rögzítés – A szakmai tapasztalat minimális időtartamára vonatkozó feltétel – Úgy értelmezendő feltétel, mint amely a munkaidő tekintetében teljes idejű tevékenységnek megfelelő tapasztalatra vonatkozik

(Személyzeti szabályzat, 5. cikk, (3) bekezdés)

4.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Állásajánlat – Előkészítő aktus – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk és 91. cikk)

5.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Szervezés – Két, különböző besorolási fokozatokba való felvételre vonatkozó, elkülönülő, azonban összefüggő versenyvizsga – A magasabb besorolási fokozatra vonatkozó versenyvizsga sikeres pályázójának az alacsonyabb besorolási fokozatra vonatkozó versenyvizsgára anélkül való átsorolásának lehetősége, hogy ez utóbbi versenyvizsga vizsgáit teljesítette volna – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 31. cikk, (1) bekezdés)

1.      Noha a kinevezésre jogosult hatóságnak nincs joga a versenyvizsga‑bizottság által hozott határozatokat megsemmisíteni vagy módosítani, saját hatásköreinek gyakorlása során köteles jogilag hibátlan határozatokat hozni. Ezért nem köthetik a vizsgabizottság olyan határozatai, amelyek jogellenessége következésképpen az ő saját határozataira is kihatna. Az említett hatóság ezért a személy köztisztviselővé való kinevezése előtt köteles ellenőrizni, hogy az teljesíti‑e az e tekintetben előírt feltételeket. Abban az esetben, ha a vizsgabizottság jogosulatlanul bocsát vizsgára egy pályázót, majd veszi fel őt a tartaléklistára, a kinevezésre jogosult hatóságnak olyan indokolt határozattal kell megtagadnia e pályázó kinevezését, amely lehetővé teszi az uniós bíróság számára e határozat megalapozottságának megítélését.

Következésképpen az említett hatóság a vizsgabizottság határozatai szabályszerűségének felülvizsgálata keretében mindössze azt vizsgálhatja, hogy a vizsgabizottság a mérlegelési jogköre gyakorlása során nem követett‑e el nyilvánvaló hibát. Így a hatóságnak, ha úgy véli, hogy a pályázó vizsgára bocsátása jogellenes, meg kell tagadnia azon személy próbaidős tisztviselővé való kinevezését, akinek a neve nyilvánvaló értékelési hiba eredményeképpen szerepel valamely versenyvizsga tartaléklistáján, és nincs lehetősége arra kérni a vizsgabizottságot, hogy módosítsa e listát, mivel az az adminisztráció részéről a vizsgabizottság munkájába annak függetlenségével összeegyeztethetetlen beavatkozásnak minősülne.

Egyébiránt a hiba csak akkor minősülhet nyilvánvalónak, ha az könnyen felismerhető azon kritériumok alapján, amelynek a jogalkotó a széles mérlegelési jogkör adminisztráció általi gyakorlását alá kívánta rendelni. Következésképpen annak megállapítása érdekében, hogy olyan nyilvánvaló hibát követtek el a tények értékelésében, amely igazolhatja valamely határozat megsemmisítését, bizonyítani kell, hogy a vitatott határozatban foglalt értékelések nem hihetőek. Másképpen fogalmazva nem lehet szó nyilvánvaló hibáról, ha a vitatott értékelés igaznak vagy érvényesnek tekinthető.

(lásd a 48–50. és 52. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: Schwiering kontra Számvevőszék ítélet, 142/85, EU:C:1986:405, 19. és 20. pont; Parlament kontra Hanning ítélet, C‑345/90 P, EU:C:1992:79, 22. pont;

Elsőfokú Bíróság: Luxem kontra Bizottság ítélet, T‑306/04, EU:T:2005:326, 22. és 24. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Pascual‑García kontra Bizottság ítélet, F‑145/06, EU:F:2008:65, 55. pont; Eklund kontra Bizottság ítélet, F‑57/11, EU:F:2012:145, 49–51. pont.

2.      Ha a versenyvizsga‑kiírás máshogy nem rendelkezik a tanulmányi időszakok nem minősülnek olyan időszakoknak, amelyeket oklevél után szerzett szakmai tapasztalatként figyelembe lehet venni, függetlenül a tanulmányok szintjétől, mivel a tanulmányok a tudás és nem a készségek megszerzéséhez vezetnek.

Kétségtelen, hogy figyelembe vehetők azok az időszakok, amelyek alatt a pályázó a munka mellett tanulmányokat folytatott, azonban meg kell állapítani, hogy ilyen helyzetben a végzett munka számít szakmai tapasztalatnak, és a vele egy időben – mellékesen és kiegészítésképpen – végzett tanulmányok nem akadályozzák, hogy e szakmai szolgáltatást figyelembe lehessen venni.

Egyébiránt az önállóan vagy szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységeket illetően a tudományos jellegű publikációkra való egyszerű utalás egyáltalán nem bizonyítja e szakmai tapasztalat tényleges fennállását. Az ilyen, nem fizetett szakmai tevékenység esetében bizonyítékként elfogadhatók számlák, a végzett feladatokat részletező megbízólevelek vagy bármilyen más releváns hivatalos bizonyító irat.

(lásd a 57–59. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Wolf kontra Bizottság ítélet, T‑101/96, EU:T:1997:171, 71. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Pascual‑García kontra Bizottság ítélet, EU:F:2008:65, 66. pont; Eklund kontra Bizottság ítélet, EU:F:2012:145, 54. pont.

3.      A versenyvizsga‑bizottság akkor, amikor a pályázó szakmai tapasztalatát a versenyvizsga‑kiírásban versenyvizsgára‑bocsátási feltételként meghatározott minimális időtartamhoz képest értékeli, az egy munkáltatónál részmunkaidőben teljesített időszakot csak tényleges teljes munkaidőben végzett munkában kifejezve veheti figyelembe.

(lásd a 64. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Giulietti kontra Bizottság ítélet, T‑293/03, EU:T:2006:37, 71. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Klopfer kontra Bizottság ítélet, F‑118/05, EU:F:2006:137, 35. pont.

4.      A pályázónak próbaidős tisztviselőként való kinevezése céljából megküldött állásajánlat előkészítő irat, vagyis adott esetben felvilágosítás kéréssel ellátott szándéknyilatkozat, és így az nem keletkeztet jogot.

(lásd a 73. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Eklund kontra Bizottság ítélet, EU:F:2012:145, 66. pont.

5.      Ami a két, különböző besorolási fokozatokba való felvételre irányuló, párhuzamosan lefolytatott versenyvizsgát illeti, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) értékelő központjában szervezett vizsgák tartalma szükségszerűen attól a besorolási fokozattól függ, amelyre a pályázó jelentkezik, így az egyenlő bánásmód elvének megsértése nélkül nem feltételezhető, hogy a magasabb besorolási fokozatú tisztviselők felvételére irányuló versenyvizsga vizsgáit sikeresen teljesítő pályázó szükségszerűen sikerrel teljesítette volna az alacsonyabb besorolási fokozatú tisztviselők felvételére irányuló másik versenyvizsga vizsgáit. Ilyen körülmények között a pályázó egyik versenyvizsgából egy másikba való átsorolására rendszerint csak azon vizsgák lefolytatását megelőzően kerülhet sor, amelyek megfelelnek azon versenyvizsgának, amelyre a pályázót átsorolják. Az adminisztráció nem követ el tehát téves jogalkalmazást annak megállapításával, hogy az AD 7 besorolási fokozatra vonatkozó versenyvizsga vizsgáit sikeresen teljesítő pályázó nem sorolható át automatikusan az AD 5 besorolási fokozatra vonatkozó versenyvizsgára, jóllehet e versenyvizsga alacsonyabb besorolási fokozatra irányul, mivel az ilyen pályázó ténylegesen nem teljesítette az AD 5 besorolási fokozatra vonatkozó versenyvizsga saját vizsgáit.

(lásd a 76. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Demeneix kontra Bizottság ítélet, F‑96/12, EU:F:2013:52, 64. pont.