A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-254/17. sz., Intermarché Casino Achats kontra Bizottság ügyben 2020. október 5-én hozott ítélete ellen az Intermarché Casino Achats által 2020. december 21-én benyújtott fellebbezés
(C-693/20. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Intermarché Casino Achats (képviselők: Y. Utzschneider, J. Jourdan, C. Mussi, S. Eder ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
A Bíróság részben helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-254/17. sz. ügyben 2020. október 5-én hozott ítéletet, amennyiben az részben elutasította az Intermarché Casino Achats által indított azon keresetet, amely az Európai Bizottság által az 1/2003 rendelet 20. cikkének (1) és (4) bekezdése alapján 2017. február 9-én hozott határozat (AT.40466 – Tute 1 ügy) megsemmisítésére irányult, továbbá amennyiben az a felperest kötelezte a költségek viselésére;
semmisítse meg a fent hivatkozott AT.40466 ügyben 2017. február 9-én hozott bizottsági határozat 1(a) cikkét;
a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Első jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította az 1/2003 rendelet 20. cikkének (1) és (4) bekezdésével szemben arra alapított jogellenességi kifogást, hogy a helyszíni vizsgálatok lefolytatásával szemben nincsenek megfelelő jogorvoslatok, ami nem egyeztethető össze az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében szabályozott hatékony jogorvoslat követelményeivel, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.
A második jogalapjában a fellebbező kifejti, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy azokat a dokumentumokat, amelyeket a Bizottság annak érdekében csatolt, hogy a helyszíni vizsgálat időpontjában alátámassza a jogsértésre utaló komoly valószínűsítő körülmények fennállását, az 1/2003 rendelet és 773/2004 rendelet által támasztott formai követelmények tiszteletben tartása nélkül is figyelembe lehetett venni. E hiba érvényteleníti a Törvényszék azon következtetését, amely szerint a Bizottságnak komoly valószínűsítő körülmények álltak rendelkezésére a helyszíni vizsgálatról szóló határozat 1(a) cikkében említett jogsértés fennállását illetően. A Törvényszék tehát azáltal, hogy megtagadta a helyszíni vizsgálatról szóló határozat 1(a) cikkének megsemmisítését, megsértette a magánlakás sérthetetlenségéhez való, az Alapjogi Charta 7. cikkében biztosított jogot.
Harmadik jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a magánlakás sérthetetlenségéhez való, az Alapjogi Charta 7. cikkében biztosított jog nem követelte meg, hogy a helyszíni vizsgálatról szóló határozat korlátozást írjon elő a helyszíni vizsgálatok időtartamát illetően, továbbá amikor megtagadta, hogy ezen indok alapján megsemmisítse a határozatot.
____________