Az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie (Románia) által 2019. november 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NC elleni büntetőeljárás
(C-840/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie
Vádlott:
NC
A másik fél az eljárásban:
Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casație și Justiție – Direcția Națională Anticorupție
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdését, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (1) bekezdését és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv1 4. cikkét, hogy azokkal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv, a Curtea Constituțională a României (alkotmánybíróság, Románia) határozatában elrendeli, hogy újból el kell bírálni egy meghatározott időszakban elbírált, jelenleg fellebbezési szakaszban lévő korrupciós ügyeket amiatt, hogy a legfelsőbb bíróságnál nem hoztak létre korrupciós ügyekre szakosodott ítélkező testületeket, bár elismerték az azokat alkotó bírák szakosodását?
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [(2) bekezdését], hogy azokkal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv jogellenesnek minősíti a legfelsőbb bíróság kollégiuma (többek között az előléptetés időpontjában a legfelsőbb bírósághoz történő előléptetéshez szükséges szakosodási követelményt teljesítő bírókból álló) ítélkező testületének összetételét?
Úgy kell-e értelmezni az uniós jog elsőbbségét, hogy az lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróság mellőzze az alkotmánybíróság olyan határozatának az alkalmazását, amely határozatot az alkotmánybíróság alkotmányossági jogvitával kapcsolatos ügyben hozott, és amely a nemzeti jog értelmében kötelező erejű?
____________
1 HL 2017. L 198, 29. o.