Language of document : ECLI:EU:C:2009:725

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (nyolcadik tanács)

2009. november 20.(*)

„44/2001/EK rendelet – Joghatóság polgári és kereskedelmi ügyekben – Az EK 68. cikk (1) bekezdése értelmében előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére nem jogosult bíróság – A Bíróság hatáskörének hiánya”

A C‑278/09. sz. ügyben,

az EK 68. cikk és az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) a Bírósághoz 2009. július 16‑án érkezett, 2009. július 6‑i határozatával terjesztett elő az előtte

Olivier Martinez,

Robert Martinez

és

a Société MGN Ltd

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: C. Toader tanácselnök (előadó), P. Kūris és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: R. Grass,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítve: HL 2006. L 242., 6. o.) 2. cikke és 5. cikke 3. pontjának értelmezésére vonatkozik.

2        Ezt a kérelmet az egyfelől Olivier Martinez és Robert Martinez franciaországi lakosok, másfelől a Société MGN Ltd (a továbbiakban: MGN) egyesült királysági székhelyű vállalkozás közötti, az ez utóbbi ellen a felelőssége megállapítása iránt indított kereset elbírálására joghatósággal rendelkező bíróság meghatározásával kapcsolatos jogvitában terjesztették elő.

 Jogi háttér

3        Az EK 61. cikk a következőképpen rendelkezik:

„A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Tanács:

[…]

c)      intézkedéseket fogad el a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a[z EK] 65. cikkben előírtak szerint;

[…].”

4        A 44/2001 rendelet 2. cikke szerint:

„(1)      E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.

(2)      Arra a személyre, aki nem állampolgára annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkezik, a tagállam állampolgáraira irányadó joghatósági szabályokat kell alkalmazni.”

5        A 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető:

[…]

3.      jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet;

[…].”

 Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

6        2008. augusztus 28‑án O. Martinez és R. Martinez keresetet indított a tribunal de grande instance de Paris előtt az MGN ellen arra irányulóan, hogy a bíróság kötelezze ez utóbbit, hogy fizessen nekik kártérítést. Keresetükben azt állították, hogy szövegeknek és fényképeknek az említett társaság által szerkesztett internetes oldalon történt közzétételével megsértették személyiségi jogaikat.

7        Az MGN az említett bíróság joghatóságának hiányára vonatkozó kifogással élt a 44/2001 rendelet 2. cikkére és 5. cikkének 3. pontjára hivatkozva. E társaság szerint, ha a káresemény a médiában való közzététellel következik be, úgy kell tekinteni, hogy mindenhol bekövetkezett, ahol ez a közzététel hozzáférhető. Következésképpen, ha a közzététel az interneten történt, amely műszaki sajátosságainál fogva általánosan hozzáférhető és mindegyik tagállamból elérhető, az olyan káresemény, mint amely az alapeljárás tárgyát képezi, csak akkor lehet egyetlen tagállam területén bekövetkezettnek tekinteni, ha elégséges, lényeges vagy jelentős kapcsolatban van az említett területtel. A jelen ügyben azonban nem áll fenn elégséges kapcsolat a vitatott közzététel és a francia területen állítólagosan bekövetkezett kár között.

8        Az alapeljárás felperesei szerint a francia területtel való kapcsolat abból következik, hogy Olivier Martinez francia, a vitatott események Franciaországban következtek be, azok szükségképpen felkeltik a francia közönség érdeklődését, és francia területen következménnyel járhatnak. Hozzátették még, hogy az interneten terjesztett kifogásolt cikk, bár angol nyelven íródott, a francia közönség számára könnyen megérthető.

9        Mivel az elé terjesztett jogvita elbírálására joghatósággal rendelkező nemzeti bíróság problémájának megoldása nem következik egyértelműen a 44/2001 rendelet 2. cikkéből és 5. cikkének 3. pontjából, a tribunal de grande instance de Paris az eljárás felfüggesztése mellett döntött, és a következő kérdést terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

„A […] 44/2001 […] rendelet 2. cikkét és 5. cikké[nek 3. pontjá]t úgy kell‑e értelmezni, mint amelyek megállapítják az egyik tagállami bíróság joghatóságát személyiségi jogok esetleges olyan megsértése tárgyában benyújtott kereset elbírálására, amelyre úgy került sor, hogy információkat és/vagy fényképeket tettek közzé egy másik tagállamban, az e tagállamban székhellyel rendelkező társaság által szerkesztett internetes oldalon, vagy csak egyszerűen egy másik – mindenesetre az elsőtől eltérő – tagállamban:

–        vagy kizárólag akkor, ha ez az internetes oldal az első tagállamból elérhető,

–        vagy kizárólag akkor, ha a káresemény és az első tagállam területe között elégséges, lényeges vagy jelentős kapcsolat áll fenn, továbbá ebben a második esetben, amennyiben ez a kapcsolat a következőkből ered:

–        a jogvita tárgyát képező oldalra az első tagállamból történő csatlakozásoknak abszolút értékben vett vagy az említett oldalhoz való összes csatlakozáshoz viszonyított száma,

–        a személyiségi jogainak megsértését panaszoló személy vagy általánosabban az érintett személyek lakóhelye vagy akár állampolgársága,

–        az a nyelv, amelyen a jogvita tárgyát képező információkat terjesztik vagy valamely olyan más körülmény, amely alkalmas az oldal szerkesztője azon szándékának bizonyítására, hogy célközönsége kifejezetten az első állam lakossága,

–        az a hely, ahol a kifogásolt események bekövetkeztek, és/vagy az esetlegesen online módon közzétett fényképek készültek,

–        egyéb szempontok[?]”.

 A Bíróság hatásköréről

10      A Bíróság eljárási szabályzata 92. cikke 1. §‑ának megfelelően, ha a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre a kereset elbírálására, vagy ha a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

11      Meg kell állapítani, hogy a tribunal de grande instance de Paris előzetes döntéshozatal iránti kérelme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikkén alapul. Mivel e szerződés még nem lépett hatályba, meg kell állapítani, hogy a közösségi jog jelenlegi állása szerint úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet az EK 68. cikk és az EK 234. cikk alapján terjesztették elő.

12      Márpedig az EK 68. cikk (1) bekezdéséből az következik, hogy az EK 234. cikk akkor alkalmazható az EK‑Szerződés IV. címére, ha valamely tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, kérdés merül fel az európai közösségi intézmények e címen alapuló jogi aktusainak értelmezésével kapcsolatban.

13      A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 44/2001 rendeletre vonatkozik, amelyet a Szerződés harmadik részének IV. címben található EK 61. cikk c) pontja alapján fogadtak el. Ilyen körülmények között csak az a nemzeti bíróság kérheti a Bíróságtól, hogy határozzon e rendelet értelmezésének kérdésében, amelynek határozatai ellen a belső jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség.

14      A jelen esetben kétségtelen, hogy azon határozatok ellen, amelyeket a tribunal de grande instance de Paris az alapeljárás keretében a joghatóságra vonatkozóan hoz, a belső jog értelmében lehet jogorvoslattal élni.

15      Következésképpen, mivel a Bírósághoz nem az EK 68. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételnek megfelelő nemzeti bíróság fordult, nincs hatásköre arra, hogy a 44/2001 rendelet értelmezéséről nyilatkozzék.

16      Ebből következően alkalmazni kell az eljárási szabályzat 92. cikke 1. §‑át, és meg kell állapítani, hogy a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre arra, hogy a tribunal de grande instance de Paris által feltett kérdésről határozzon.

 A költségekről

17      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Közösségek Bírósága nem rendelkezik hatáskörrel a tribunal de grande instance de Paris által a C‑278/09. sz. ügyben előterjesztett kérdés megválaszolására.

Aláírások


* Az eljárás nyelve: francia.