AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE
(második tanács)
2012. december 13.
F‑7/11. és F‑60/11. sz. egyesített ügyek
AX
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Fegyelmi eljárás – Valamely alkalmazott felfüggesztése az alapilletményének csökkentése nélkül – Határozat visszavonása – Védelemhez való jog – Iratbetekintés – Indokolás – Határozat indokolása – A szakmai kötelezettségszegésre való hivatkozás – Súlyos hiba”
Tárgy: Az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2 cikke alapján benyújtott keresetek, amelyek közül az első, F‑7/11. szám alatt nyilvántartásba vett keresetben és a második, F‑60/11. szám alatt nyilvántartásba vett keresetben AX elsődlegesen az Európai Központi Bank (EKB) által hozott, a felperest tisztségéből felfüggesztő 2010. augusztus 4‑i, illetve 2010. november 23‑i határozat megsemmisítését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék az F‑7/11. sz. és F‑60/11. sz. egyesített ügyekben indított kereseteket elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az EKB részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők keresete – Az eljáráshoz fűződő érdek – Hatályon kívül helyezett jogi aktus elleni kereset – A hatályon kívül helyezés, illetve a visszavonás joghatásai
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők keresete – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Panasz – Az e panaszt elutasító határozat ellen benyújtott kereset – Elfogadhatóság
(A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 36.2 cikk; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 42. cikk)
3. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – Alkalmazott felfüggesztése – Az adminisztrációnak az érintett személy előzetes meghallgatása nélkül elfogadott határozata – A meghallgatás érintett személynek betudható hiánya – Jogszerűség
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 43. cikk)
4. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – Alkalmazott felfüggesztése – Visszahelyezésre vonatkozó kötelezettség – Korlátok
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 43. cikk)
5. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – Alkalmazott felfüggesztése – Az ártatlanság vélelme elvének megsértése – Hiány
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 43. cikk)
6. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – Alkalmazott felfüggesztése – Az érintett személy tevékenységeire vonatkozó vizsgálat irataiba való betekintéshez való jog – Korlátok – Alapvető jogok megsértése – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, b) pont, és 48. cikk, (1) bekezdés; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 43. cikk)
7. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – Alkalmazott felfüggesztése – Az alkalmazott súlyos kötelezettségszegésére vonatkozó, kellően valószínű állítások követelménye – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 43. cikk)
8. Bírósági eljárás – Költségek – Teher – A méltányossági követelmények figyelembevétele – A pervesztes fél kötelezése – Ügyvédi segítséget igénybe vevő alperes intézmény – A fizetendő munkadíj intézmény általi viselését nem indokoló körülmény
(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 87. cikk, 2. §)
1. A felperes megőrzi a hatályon kívül helyezett jogi aktussal szembeni eljáráshoz fűződő érdekét, mivel a visszavonással ellentétben a hatályon kívül helyezés nem érinti az érintett jogi aktus címzettjei tekintetében ezen aktus által abban az időszakban kifejtett joghatások további fennállását, amikor ezen aktus hatályban volt.
(lásd a 77. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 16/59., 17/59. és 18/59. sz., Geitling és társai kontra Főhatóság egyesített ügyekben 1960. február 12‑én hozott ítélete;
az Elsőfokú Bíróság T‑481/93. és T‑484/93. sz., Exporteurs in Levende Varkens és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1995. december 13‑án hozott ítéletének 46–48. pontja.
2. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott panasz összetett eljárás szerves részét képezi, és csupán a bírósághoz fordulás előfeltételét jelenti. E körülmények között a kereseti kérelmek, még ha formailag a panasz elutasítása ellen irányulnak is, a bíróság szempontjából olyannak tekintendők, mint amelyeket a panasszal támadott, sérelmet okozó aktussal szemben terjesztettek elő, kivéve abban az esetben, ha a panasz elutasításának hatálya eltér azon aktus hatályától, amellyel szemben e panaszt benyújtották.
(lásd a 78. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑281/04. sz., Staboli kontra Bizottság ügyben 2006. október 25‑én hozott ítéletének 26. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑13/05. sz., Corvoisier és társai kontra EKB ügyben 2006. május 18‑án hozott ítéletének 25. pontja;
az Európai Unió Törvényszéke T‑325/09. P. sz., Adjemian és társai kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 21‑én hozott ítéletének 32. pontja.
3. Amikor az adminisztrációnak a határozat elfogadását megelőzően valamely személyt meg kell hallgatnia, nem köteles határozatlan ideig elhalasztani a meghallgatás időpontját mindaddig, míg az érintett személy a meghallgatáson részt tud venni.
Ennélfogva az adminisztrációt arra kötelező szabály hiányában, hogy a határozatot helyezze hatályon kívül, mielőtt új határozat hozatalára irányuló új eljárást indítana, az Európai Központi Bank alkalmazottja nem tagadhatja meg a Bank által tartott meghallgatáson való részvételt anélkül, hogy az Európai Unió szolgálatában álló valamennyi alkalmazottat terhelő, az Unió igazgatásával való együttműködési kötelezettségét ne sértené meg. Márpedig a meghallgatáson való részvételre felhívás elutasítása olyan rendkívüli körülménynek tekinthető, amely igazolja azt, hogy a Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 43. cikke alapján az érintett személy meghallgatása nélkül hozzanak felfüggesztő határozatot. E tekintetben a Bank az említett határozat elfogadásakor nem sérti meg sem az alkalmazási feltételek 43. cikkét, és következésképpen a védelemhez való jogot sem, amely szerint minden személynek, akivel szemben olyan eljárást indítanak, amely sérelmet okozó aktus elfogadásához vezethet, lehetőséget kell kapnia arra, hogy ténylegesen meghallgassák.
(lásd a 90. és 91. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑277/01. sz., Stevens kontra Bizottság ügyben 2002. december 5‑én hozott ítéletének 41. pontja; a T‑11/03. sz., Afari kontra EKB ügyben 2004. március 16‑án hozott ítéletének 192. pontja.
4. Mindaddig, amíg az Európai Központi Bank alkalmazottját fegyelmi eljárás keretében a tisztségéből felfüggesztő határozatot az uniós bíróság nem semmisíti meg, az adminisztráció nem köteles az alkalmazottat visszahelyezni. Ennélfogva – amennyiben az érintett alkalmazott nem bizonyítja az eljárással való visszaélés fennállását – semmilyen jogellenesség nem írható az adminisztráció terhére azzal kapcsolatban, hogy úgy járt el, hogy az említett alkalmazott továbbra is fel van függesztve a tisztségéből.
(lásd a 92. pontot)
5. Az ártatlanság vélelmének megsértése csak olyan körülmények fennállása esetén állapítható meg, amelyek bizonyítják, hogy az adminisztráció már a fegyelmi eljárás elején úgy határozott, hogy az érintett személlyel szemben mindenképpen szankciót szab ki.
Nem ez a helyzet az Európai Központi Banknak fegyelmi eljárás keretében tisztségéből felfüggesztett valamely alkalmazottja esetén. A Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 43. cikkében foglalt, valamely személy felfüggesztésére vonatkozó lehetőség nem e személy szankcionálására, hanem arra irányul, hogy az adminisztráció biztosítási intézkedést hozhasson annak biztosítása érdekében, hogy e személy ne zavarja a folyamatban lévő vizsgálatot.
(lásd a 93. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑333/99. sz., X kontra EKB ügyben 2001. október 18‑án hozott ítéletének 151. pontja; a T‑21/01. sz., Zavvos kontra Bizottság ügyben 2002. július 9‑én hozott ítéletének 341. pontja.
6. Noha az adminisztráció köteles közölni az érintett személlyel azon dokumentumokat, amelyekre a sérelmet okozó határozat elfogadásakor kifejezetten támaszkodik, e dokumentumok hozzáférhetővé tételének elmaradása csak akkor vezethet az érintett határozat megsemmisítéséhez, ha a megfogalmazott kifogások csak e dokumentumokra hivatkozva bizonyíthatók. Az Európai Központi Banknak valamely alkalmazottat a tisztségéből felfüggesztő határozatát illetően a Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 43. cikke, amelyen a Bank felfüggesztő intézkedés meghozatalára vonatkozó hatásköre alapul, e rendelkezés alkalmazását csak ahhoz a feltételhez köti, hogy kellően valószínű állítások szerint az érintett alkalmazott súlyosan megszegte szakmai kötelezettségeit. E tekintetben abban az esetben, ha az állítások olyan, szakmai szempontból kétséges hasznosságú cikkek vásárlására vonatkoznak, amelyek hollétét nem sikerült egyértelműen megállapítani, nem róható az adminisztráció terhére, hogy nem közölte az érintett személlyel az e személy tevékenységeire vonatkozó vizsgálati munkák előrehaladására utaló dokumentumokat.
A Bank ugyanígy nem sérti meg az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének b) pontját, sem pedig az alkalmazott védelemhez való jogát akkor, ha a felfüggesztő határozat meghozatalát megelőzően ez utóbbitól megtagadja a vizsgálati iratokba való betekintést.
Kétségtelen, hogy az említett 41. cikk (2) bekezdése b) pontjának rendelkezéseire tekintettel a Bank személyi állományának tagja jogosult hozzáférni a Bank birtokában lévő olyan információkhoz, amelyek segíthetik abban, hogy a súlyos szakmai kötelezettségszegésére vonatkozó állítások tartalmát megismerje, annak érdekében, hogy bizonyítani tudja különösen azt, hogy az érintett cselekmények nem tartoznak a felelősségi körébe, nem olyan súlyúak, hogy felfüggesztő határozat meghozatalát indokolnák, nem kellően valószínűek, vagy nyilvánvalóan minden alapot nélkülöznek, és ily módon a személyi állomány szóban forgó tagjának felfüggesztése jogellenes. A Bank személyi állománya alkalmazási feltételei 43. cikkének ezen értelmezése egyébként megfelel a Charta 48. cikkének (1) bekezdésében a megvádolt személyeket illetően rögzített ártatlanság vélelme elvének is.
Ugyanakkor magának a Charta 41. cikke (2) bekezdése b) pontjának a szövege szerint mindenkinek joga van arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba betekintsen, e jog azonban csak a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett gyakorolható. Márpedig a bizalmas kezelés igazolására alkalmas jogos érdekek között szerepel az, hogy meg kell védeni a vizsgálatok hatékonyságát. A vizsgálat hatékonyságát ugyanis csökkentheti az, ha az érintett személyek betekintést kaphatnának a vizsgálattal kapcsolatos valamennyi dokumentumba, noha a vizsgálatot még nem zárták le.
(lásd a 100–103. és 105. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑204/00. P., C‑205/00. P., C‑211/00. P., C‑213/00. P., C‑217/00. P. és C‑219/00. P. sz., Aalborg Portland és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. január 7‑én hozott ítéletének 73–75. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑24/98. és T‑241/99. sz., E kontra Bizottság egyesített ügyekben 2001. július 3‑án hozott ítéletének 92. pontja; a T‑259/03. sz., Nikolaou kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12‑én hozott ítéletének 242. pontja; a T‑48/05. sz., Franchet és Byk kontra Bizottság ügyben 2008. július 8‑án hozott ítéletének 255. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑80/08. sz., Wenig kontra Bizottság ügyben 2009. november 30‑án hozott ítéletének 67. pontja.
7. Noha az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 43. cikke e rendelkezés alkalmazását csak ahhoz a feltételhez köti, hogy állítások szerint az érintett alkalmazott súlyosan megszegte szakmai kötelezettségeit, az alkalmazott felfüggesztéséhez azonban szükséges, hogy a vele szemben megfogalmazott állítások kellően valószínűek legyenek.
Tekintettel arra, hogy a Bank az említett 43. cikk szövege értelmében a felfüggesztő intézkedés meghozatalát illetően széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, úgy amennyiben az alkalmazott a súlyos kötelezettségszegésére vonatkozó, kellően valószínű állítások tárgyát képezi, az uniós bíróságnak nem feladata annak eldöntése, hogy más intézkedések megfelelőbbek lettek volna‑e.
(lásd a 137. és 149. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Wenig kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 67. pontja.
8. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §‑a szerinti méltányossági követelmények figyelembevétele keretében annak elismerése, hogy a felperesnek nem kell viselnie az alperes intézmény ügyvédjének munkadíját és költségeit, mivel ezen intézmény képviseltethette volna magát a jogi szolgálatával, csökkentené a Bíróság alapokmánya 19. cikkének ezen intézmény tekintetében való hatékony érvényesülését, amely rendelkezés szerint az intézményeket – amely kifejezés alatt tágabb értelemben az Unió szervei és hivatalai is értendők – tanácsadó vagy ügyvéd segítheti. Mindenesetre ezen érv összefügg az ezen intézmény részéről felmerült költségek szükségszerű jellegével, amely kérdés adott esetben felvethető a költségek megállapítása iránti eljárásban, de amely nem befolyásolja azt a kérdést, hogy a pervesztes felet teljes egészében vagy részben kell‑e a költségek viselésére kötelezni.
(lásd a 164. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑55/08. DEP. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2011. szeptember 27‑én hozott ítéletének 26. pontja.