AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2016. július 21.

F‑5/16. sz. ügy

John Stanley

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazott – A személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem – A szerződés átminősítése iránti kérelem – Észszerű határidő – Hiány – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. pontja alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben John Stanley lényegében az Európai Bizottság 2015. április 9‑i, a felperes szerződéses alkalmazotti szerződésének ideiglenes alkalmazotti szerződéssé való átminősítése iránti kérelmét elutasító határozatának megsemmisítését, valamint adott esetben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság 2015. október 13‑i, a felperes panaszát elutasító határozat megsemmisítést kéri. A felperes emellett a munkaszerződése átminősítésének alternatívájaként az általa ténylegesen kapott díjazás és azon díjazás közötti különbözet kártérítésként való megfizetését kéri, amely összeget akkor kapott volna, ha 2010. december 1‑je óta ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatják.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. John Stanley maga viseli saját költségeit és köteles viselni az Európai Bizottságnál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Kisegítő alkalmazotti, szerződéses alkalmazotti vagy kisegítő szerződéses alkalmazotti szerződés vitatása – E szerződés ideiglenes alkalmazotti szerződéssé való átminősítése iránti kérelem – Jogorvoslatok

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.      Tisztviselői kereset – A személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem – Benyújtási határidő – Észszerű határidő – Szerződés átminősítése iránti kérelem – Értékelési szempontok

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (1) bekezdés)

1.      Valamely kisegítő alkalmazott, szerződéses alkalmazott vagy kisegítő szerződéses alkalmazott még a munkaszerződése elleni panasz benyújtására nyitva álló határidő lejárta után is kérelmet terjeszthet elő annak érdekében, hogy a felvétele óta általa ellátott és az ideiglenes alkalmazotti munkakörnek megfelelő feladatokra tekintettel az e tevékenységgel töltött időszakot ismerjék el számára ideiglenes alkalmazottként teljesített szolgálati időnek. Továbbá az érintett alkalmazott adott esetben a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt feltételek mellett a kérelme elutasításával szemben keresetet indíthat az uniós bíróság előtt.

(lásd a 32. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2013. június 26‑i BU kontra EMA ítélet, F‑135/11, F‑51/12 és F‑110/12, EU:F:2013:93, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Noha a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése semmiféle határidőt nem ír elő a kérelem benyújtására, az észszerű határidő tiszteletben tartására minden esetben szükség van, kivéve amikor a jogalkotó határidőt határozott meg vagy azt kifejezetten kizárta.

A jogszabály hallgatása esetén az észszerű határidő létjogosultsága lényegében a jogbiztonság elve tiszteletben tartásának szükségességén alapul, amely elv többek között azt akadályozza meg, hogy az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak joghatást kiváltó aktusait bármilyen időbeli korlátozás nélkül vitatni lehessen, veszélyeztetve ezáltal a kialakult jogi helyzetek stabilitását. Következésképpen a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdésében a határidő előírásának hiánya nem tekinthető úgy, mint amely lehetőséget ad arra, hogy e cikk alapján kérelemmel lehet fordulni a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatósághoz anélkül, hogy tiszteletben kellene tartani a jogbiztonság elvét.

Valamely határidő észszerű jellegét az egyes ügyek sajátos körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, különös tekintettel a jogvitának az érintett szempontjából felmerülő tétjére, az ügy bonyolultságára és az érintett felek magatartására.

Végezetül, amikor a személyzeti szabályzat nem állapít meg konkrét határidőt, az észszerű határidő szabályának alapjául szolgáló jogbiztonság elvének tiszteletben tartása megköveteli, hogy a szerződéses alkalmazott és annak munkáltatója között fennálló szerződéses jogi helyzetet ne kérdőjelezze meg valamely, jóval a három hónapos, jogszabályon alapuló határidő letelte után benyújtott, a szerződés átminősítésére irányuló kérelem olyan esetben, amikor valamely sérelmet okozó aktus megtámadásáról van szó, mivel kellő bizonyossággal megállapítható azon időpont, amikor az érintett alkalmazott tudomást szerzett azon helyzetről, amelyet számára igazgatási szempontból hátrányosnak tart és amely az ilyen kérelem benyújtását igazolja.

(lásd a 34–36. és 51. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2013. február 28‑i, Arango Jaramillo és társai kontra EBB ítélet (felülvizsgálat), C‑334/12 RX‑II, EU:C:2013:134, 28. pont;

Elsőfokú Bíróság: 2009. június 26‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, T‑114/08 P, EU:T:2009:221, 25. pont;

az Európai Unió Törvényszéke: 2011. december 14‑i Allen és társai kontra Bizottság ítélet, T‑433/10 P, EU:T:2011:744, 26. és 31. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2007. február 1‑jei Tsarnavas kontra Bizottság ítélet, F‑125/05, EU:F:2007:18, 50. pont; 2010. május 11‑i Nanopoulos kontra Bizottság ítélet, F‑30/08, EU:F:2010:43, 116. és 117. pont; 2013. június 26‑i BU kontra EMA ítélet, F‑135/11, F‑51/12 és F‑110/12, EU:F:2013:93, 24. pont.