T‑91/12. és T‑280/12. sz. egyesített ügyek

Flying Holding NV és társai

kontra

Európai Bizottság

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Nem menetrend szerinti légi utasszállító szolgáltatások és bérelt légitaxi szolgáltatások nyújtása – A részvételi jelentkezés elutasítása – A költségvetési rendelet 94. cikkének b) pontja – Védelemhez való jog – A költségvetési rendelet végrehajtási rendelete 134. cikkének (5) bekezdése – Megsemmisítés iránti kereset – A felperesek kérelmére választ adó levél – Keresettel meg nem támadható jogi aktus – Odaítélő határozat – A közvetlen érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság – Szerződésen kívüli felelősség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2014. szeptember 26.

1.      Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Az ajánlattevők kizárása – Az ajánlatkérő azon lehetősége, hogy valamely kizárási ok fennállásának ellenőrzése érdekében a nemzeti hatóságokhoz forduljon

(1605/2002 tanácsi rendelet, 93. cikk, (1) bekezdés, a), b), d) és e) pont, és 94. cikk, b) pont; 2342/2002 bizottsági rendelet, 134. cikk, (3) és (5) bekezdés)

2.      Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Az eljárás folyamán hamis nyilatkozatokat benyújtó ajánlattevők kizárása – A védelemhez való jog tiszteletben tartásának kötelezettsége

(1605/2002 tanácsi rendelet, 94. cikk, b) pont; 2342/2002 bizottsági rendelet)

3.      Európai uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – Fogalom

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 20. és 21. cikk)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Megtámadott jogi aktus – A jogszerűségnek a jogi aktus elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján történő vizsgálata

(EUMSZ 263. cikk)

5.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Pusztán tájékoztató jellegű aktus – Kizártság

(EUMSZ 263. cikk)

6.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Az uniós bíróság által hivatalból végzett vizsgálat

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

7.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Valamely ajánlattevő ajánlatát a szerződés odaítélésének szakasza előtt elutasító határozat – Az elutasított ajánlattevőnek a szerződést odaítélő határozattal szembeni keresete – Közvetlen érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

8.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Együttes feltételek – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása

(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

1.      Még ha a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 134. cikkének (5) bekezdése általánosan utal is az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő kizárási okokra, az említett (5) bekezdésben az ugyanezen cikk (3) bekezdésére történő utalásból, miszerint az ajánlatkérő saját maga is fordulhat a (3) bekezdésében említett hatóságokhoz, az következik, hogy az (5) bekezdés arra a helyzetre vonatkozik, amikor az ajánlatkérő – mivel a pályázók nem kötelesek benyújtani az említett kizárási okokra vonatkozó, a (3) bekezdésben előírt igazolásokat – meg kíván teljes mértékben győződni arról, hogy a pályázókra egyik kizárási ok sem vonatkozik ezek közül.

Következésképpen, ha az ajánlatkérő arról kíván meggyőződni, hogy a részvételre jelentkezők az 1605/2002 rendelet 94. cikkének b) pontja, és nem ugyanezen rendelet 93. cikkének (1) bekezdése vonatkozásában nem tettek‑e hamis nyilatkozatot, nem kell, hogy tiszteletben tartsa a 2342/2002 rendelet 134. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseit.

(vö. 47., 48. pont)

2.      Az a határozat, amely hamis nyilatkozatok benyújtása miatt valamely részvételre jelentkezőt az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 94. cikkének b) pontján alapuló közbeszerzésből kizár, közigazgatási szankció jellegű, még akkor is, ha vele kapcsolatban semmiféle információ nem került be e rendelet 95. cikkében előírt adatbázisba. Mindenestre, még azt feltételezve is, hogy az ilyen határozat nem minősíthető a címzettekre szankciót kiszabó határozatnak, az ajánlatkérőnek alkalmaznia kell a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elvét.

Ugyanis a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve általános hatályú, és azt – azon eseteken túl, amikor valamely intézmény szankciót szándékozik kiszabni – mindazon eljárásokban kell alkalmazni, amelyek meghatározott személlyel szemben folynak, és e személyre nézve sérelmes aktus elfogadásához vezethetnek. E tekintetben az azonnali hatályú kizárásról szóló határozat legalábbis a címzetteknek sérelmet okozó határozatnak minősül, tehát olyannak, amely érzékenyen érinti érdekeiket, mivel súlyos gazdasági következményekkel, illetve – nagyobb általánosságban – helyzetük tekintetében súlyos következményekkel jár. Egy olyan határozat ugyanis, mint a részvételi jelentkezést elsősorban hamis nyilatkozatok okán, az 1605/2002 rendelet 94. cikkének b) pontja alapján elutasító határozat alkalmas arra, hogy legalábbis a jelentkezők jóhírnevét sértse, és a szóban forgó közbeszerzési szerződést meghaladó következményekkel járjon. E tekintetben, ha a kizáró határozat a nemzeti hatóságoknak a Bizottság által küldött információkérést követően kerül elfogadásra, amelynek oka az, hogy utóbbiban kételyek merültek fel valamely ajánlattevő állításainak hitelességével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság elmélyítette az említett ajánlattevő részvételi jelentkezése egyik elemének vizsgálatát, és az említett kérés által olyan cselekményt végzett, amelynek célja az említett ajánlattevő állításainak ellenőrzése volt, ami a kizáró határozat elfogadásához vezetett.

Másfelől abból a körülményből, hogy az 1605/2002 rendelet vagy a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő a védelemhez való jog tiszteletben tartását az ilyen helyzetben, önmagából nem következik az ilyen garancia kizárása a védelemhez való jog tiszteletben tartása általános elvének jogcímén.

Mindenestre a bíróság feladata annak vizsgálata, hogy amennyiben megállapítja, hogy a védelemhez való jogot érintő szabálytalanság áll fenn, az adott ügy sajátos ténybeli és jogi körülményeitől függően a szóban forgó eljárás eltérő eredményhez vezetett volna‑e, ha a felperesek jobban biztosíthatták volna védelmüket e szabálytalanság hiányában.

(vö. 55., 63–67., 72. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 69., 70. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 86. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö.95–97., 102. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 104. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 107–111. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 115., 118. pont)