A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(első tanács)
2008. december 15.
F‑34/07. sz. ügy
Carina Skareby
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – 2005. évi értékelési időszak – Az eljárási szabályok megsértése – A célok meghatározására vonatkozó megbeszélés hiánya – A 2005. januártól szeptemberig terjedő időszak vonatkozásában elkészített egyszerűsített jelentés – Az értékelés hiánya – Nyilvánvaló értékelési hiba – Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben C. Skareby lényegében egyrészt a 2005. január 1‑je és december 31. közötti időszakra vonatkozóan elkészített szakmai előmeneteli jelentésének megsemmisítését, másrészt a Bizottságnak az őt állítólag ért szakmai, vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Az elérendő célok meghatározásának kötelezettsége – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
2. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Elkészítés – Egyszerűsített jelentés
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
3. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
1. A személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 8. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdéséből kitűnik, hogy az egyes értékelési időszakok kezdetén az értékelő és az állás betöltője közötti hivatalos megbeszélésnek az a célja, hogy – amennyiben lehetséges – közösen meghatározzák az állás betöltője által a megbeszélés évében elérendő célokat. Ennélfogva e hivatalos megbeszélés jelentősége nyilvánvaló az említett általános végrehajtási rendelkezésekben szereplő azon helyzetben, amikor az értékelő az állás betöltője számára egyoldalúan tesz javaslatot a munkakörében elérendő célokra, mivel ez a megbeszélés az érintett számára lehetőséget ad az említett célok megbeszélésére és álláspontjának kifejtésére annak érdekében, hogy e célok tartalmára vonatkozóan megegyezésre jussanak.
Ezzel szemben más a helyzet abban az esetben, ha az értékelő kérésére maga az állás betöltője határozza meg a céljait, amely célokat ezt követően az értékelő az aláírásával elfogad. Ebben az esetben ugyanis az elérendő célokat illetően de facto megegyezés áll fenn az értékelő és az állás betöltője között, így az ilyen megegyezés keresésére irányuló hivatalos megbeszélésre – jóllehet az kívánatos, mivel az értékelő hivatali feladatát képezi – már nincs szükség.
Az eljárási szabályok, különösen a szakmai előmeneteli jelentés elkészítésére vonatkozó szabályok megsértése az e jelentés érvényességét befolyásoló lényeges szabálytalanságoknak minősülnek, feltéve hogy a tisztviselő bizonyítja, hogy e szabálytalanságok hiányában az említett jelentésnek más lehetett volna a tartalma.
(lásd a 34., 36., 37. és 40. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑212/97. sz., Hubert kontra Bizottság ügyben 1999. március 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑41. o. és II‑185. o.) 53. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑36/07. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2008. május 7‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 57. pontja.
2. Az értékelő személyének az értékelési eljárás során való megváltozása esetére a személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 4. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az állásából távozó értékelőnek a szakmai előmeneteli jelentésbe foglalt egyszerűsített jelentést kell készítenie, amely kizárólag a jelentéssel érintett időszak meghatározott részére vonatkozó teljesítményről, képességekről és szolgálati magatartásról szól. Ezt az egyszerűsített jelentést, amely nem tartalmaz osztályzatot, az állás betöltőjének tudomására hozzák, aki az erre fenntartott részben közölheti az észrevételeit. E jelentés célja, hogy az értékelő számára megadja azokat az információkat, amelyek az értékelési időszak ezen meghatározott része során az értékelt személy által ellátott feladatok értékeléséhez szükségesek.
Az a körülmény, hogy az egyszerűsített jelentést készítő értékelő, aki az előző szakmai előmeneteli jelentést is készítette, az egyszerűsített jelentésben majdnem teljes egészében átvette az említett szakmai előmeneteli jelentésben többek között az értékelt tisztviselő teljesítményére, képességeire és szolgálati magatartásra vonatkozó megállapításokat, nem bizonyítja automatikusan, hogy az értékelő nem végezte el a tisztviselő értékelését, mivel lehetséges, hogy az értékelő egyszerűen azt figyelte meg, és úgy döntött, hogy a tisztviselőnek a referencia‑időszak során ugyanolyanok voltak a képességei, a teljesítménye és az ugyanebben a szolgálati viszonyban tanúsított magatartása.
(lásd az 58. és 61. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑28/06. sz., Sequeira Wandschneider kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 48. pontja.
3. Az értékelők széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általuk értékelendő személyek munkájának értékelése során, mivel az értékelő jelentés és a szakmai előmeneteli jelentés a szabadon megfogalmazott személyes véleményüket fejezi ki. Ennélfogva a Közszolgálati Törvényszéknek nem feladata, hogy a saját véleményével helyettesítse az értékelt személy munkájának értékelésével megbízott személyek véleményét. A tisztviselőről a szakmai előmeneteli jelentésben kialakított értékelés ki van zárva a bírósági felülvizsgálat alól, amely – többek között – csak esetleges ténybeli tévedések esetén gyakorolható.
Ebben a tekintetben, még ha a szakmai előmeneteli jelentés készítői bizonyos hibákat elkövettek is, vagy megalapozatlan kijelentéseket tettek, az arra alapított kifogás, hogy az említett jelentés nyilvánvaló értékelési hibákat tartalmaz, valójában olyan értékelésekre vonatkozik, amelyek megalapozottságát csak szigorúan meghatározott korlátok között lehet felülvizsgálni.
(lásd a 69. és 71. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑63/89. sz., Latham kontra Bizottság ügyben 1991. január 24‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., II‑19. o.) 19. pontja; T‑73/05. sz., Magone kontra Bizottság ügyben 2006. május 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑107. o. és II‑A‑2‑485. o.) 25. és 28. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑285/04. sz., Andrieu kontra Bizottság ügyben 2006. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑161. o. és II‑A‑2‑775. o.) 99. pontja.