Language of document : ECLI:EU:F:2011:3

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)

2011. január 20.

F‑121/07. sz. ügy

Guido Strack

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Iratokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A Közszolgálati Törvényszék hatásköre – Elfogadhatóság – Sérelmet okozó aktus”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G. Strack azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2007. január 12‑i, február 26‑i és július 20‑i határozatait, amelyekben megtagadta tőle a birtokában lévő egyes dokumentumokhoz való hozzáférést, továbbá kötelezze a Bizottságot, hogy a fent említett megtagadó határozatok miatt elszenvedett károk megtérítéseként fizessen meg a felperesnek legalább 10 000 eurót, és annak kamatait.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Eljárás – Ellenkérelem benyújtása – Határidő – Meghosszabbítás

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 39. cikk, 2. §)

2.      Eljárás – Szóbeli szakasz – Az előadó bíró tárgyalásra készített jelentése – Tárgy

3.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Általános jellegű szabály – A tisztviselőnek a személyi aktájához és az egészségügyi aktájához való hozzáférés iránti kérelme – A személyzeti szabályzat rendszere alá tartozás

(Személyzeti szabályzat, 26. cikk, hetedik és nyolcadik bekezdés, valamint 26a. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

4.      Tisztviselők – Kereset – A Közszolgálati Törvényszék hatásköre – A tisztviselő által az 1049/2001 rendelet alapján előterjesztett, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet elutasító határozat ellen irányuló kereset – Bennfoglaltság

(EK 230. cikk és EK 236. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 1. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés; 2004/752 tanácsi határozat, 1. cikk)

5.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést megtagadó határozat – Fogalom

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (2) bekezdés)

6.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A hozzáférés iránti kérelem kellő pontossággal való előterjesztésére vonatkozó kötelezettség

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) és (2) bekezdés)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 39. cikkének 2. §‑a lehetővé teszi, hogy e bíróság elnöke meghosszabbítsa az alperes számára az ellenkérelem benyújtására megállapított határidőt. Ebben a tekintetben az a körülmény, hogy a határidőt kontradiktórius eljárás nélkül többször meghosszabbították, nem sérti a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát, ha a felek helyzete nem változott jelentősen. Márpedig az eljárás tisztességes jellegét a teljes eljárás figyelembevételével kell értékelni.

(lásd a 39. pontot)

2.      Amint azt az elnevezése is jelzi, az Unió előadó bírója tárgyalásra készített előkészítő jelentésének az a célja, hogy előkészítse a tárgyalást, és lehetővé tegye a felek számára, hogy az ítélet megszövegezése érdekében előterjesszék a jogvita adataira és az említett jelentésben felmerülő kérdésekre vonatkozó esetleges észrevételeiket. Önmagában e dokumentum módosítása semmilyen kihatással nincs a peres eljárás lefolyására és az ítélet tartalmára, mivel az e jelentés vonatkozásában a felek által megfogalmazott kifogások csak figyelembe vehetők az ítélet meghozatala során, amennyiben jelentőséggel bírnak.

(lásd a 42. pontot)

3.      A tisztviselők személyi aktájukhoz és egészségügyi aktájukhoz való hozzáférését a személyzeti szabályzat 26. cikkének hetedik és nyolcadik bekezdése, illetőleg a személyzeti szabályzat 26a. cikke szabályozza; a tisztviselőnek az őt érintő bármely más adat megismerésére vonatkozó lehetőségét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet tartalmazza.

Ugyanis, noha az 1049/2001 rendelet olyan általános jellegű szabálynak minősül, amely az Unió valamennyi tevékenységi területén, a közszolgálat területét is beleértve, valamennyi uniós polgár vonatkozásában meghatározza az érintett intézmények dokumentumaihoz való hozzáférési jog gyakorlásának általános elveit, az említett hozzáférési jog, mint minden általános szabály – a speciális szabály eltérést engedhet az általános szabály alól (lex specialis derogat legi generali) elve szerint – pontosítható, kiterjeszthető, vagy ellenkezőleg korlátozható, sőt kizárható, amennyiben valamely különös tárgykörre különös szabályok vonatkoznak.

Ebben a tekintetben a személyzeti szabályzat 26. cikkének hetedik és nyolcadik bekezdése pontosan olyan különös rendelkezésnek minősül, amely eltér a 1049/2001 rendelet rendelkezéseitől, mivel ezek sajátos dokumentumtípusokhoz való hozzáférést szabályoznak: az egyik a tisztviselők hivatali státuszát, szaktudását, teljesítményét és magatartását érintő dokumentumokra, a másik egészségügyi dokumentumokra vonatkozik.

(lásd a 65–67. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben 2005. április 5‑én hozott ítéletének 55. pontja; T‑371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben 2005. július 14‑én hozott ítéletének 122. pontja; T‑93/04. sz., Kallianos kontra Bizottság ügyben 2006. május 17‑én hozott ítéletének 87. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑124/05. és F‑96/06. sz., A és G kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. január 13‑án hozott ítéletének 294. pontja.

4.      A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 1. cikkéből az tűnik ki, hogy a Közszolgálati Törvényszék hatáskörrel rendelkezik a tisztviselő és az őt alkalmazó intézmény közötti valamennyi jogvitára, amely a közöttük fennálló szolgálati viszonyból ered, függetlenül a tisztviselő által a keresetének alátámasztása érdekében hivatkozott rendelkezésektől. Ezt a megállapítást az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról szóló 2004/752 határozat 1. cikke is megerősíti.

Ebből következően a Közszolgálati Törvényszék hatáskörrel rendelkezik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján a dokumentumokhoz való hozzáférés iránt – valamely tisztviselő vagy alkalmazott által – előterjesztett kérelmet megtagadó bizottsági határozattal szemben az EK 236. cikk alapján előterjesztett, megsemmisítés iránti kereset tárgyában, amennyiben ez a kereset a tisztviselő vagy az alkalmazott és a Bizottság között fennálló szolgálati viszonyból ered. Ezt a megállapítást nem cáfolja az a tény, hogy az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdése csak az EK 230. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetet tartalmazza. Márpedig az a körülmény, hogy a jogalkotó ezzel a rendelettel a lehető legszélesebb körű érvényesülést kívánta biztosítani az általában az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti jognak, magyarázatot ad arra, hogy a jogalkotó a lehető legáltalánosabb jogorvoslati lehetőségről rendelkezett, anélkül hogy a jogalany rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek – az EK 230. cikkre történő utalás következtében – kizárólag az EK 230. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetre korlátozódnának, és szűkülne a Bíróság alapokmánya I. mellékletének 1. cikkében a Közszolgálati Törvényszékre ruházott hatáskör terjedelme.

(lásd a 71–74. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑355/04. és T‑446/04. sz., Co‑Frutta kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. január 19‑én hozott ítéletének 71. pontja.

5.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésén alapuló, a kinevezésre jogosult hatóságtól származó azon felkérés, hogy a kérelmező az érintett dokumentumok nagy száma miatt pontosítsa a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét, nyilvánvalóan nem zárja ki a hozzáférés iránti kérelem vizsgálatát, ezért az ilyen felkéréssel szembeni megsemmisítés iránti kereset elfogadhatatlan.

(lásd a 84. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑123/99. sz., JT’s Corporation kontra Bizottság ügyben 2000. október 12‑én hozott ítéletének 25. pontja.

6.      Amennyiben az olyan világos rendelkezések, mint az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek vonatkozásában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdése, egyértelműen azt a kötelezettséget írja elő, hogy a kérelmeket kellő pontossággal kell előterjeszteni annak lehetővé tétele érdekében, hogy az adminisztráció azokra válaszolhasson, e kötelezettség nemteljesítése következtében az adminisztráció nem lehet köteles arra, hogy e pontatlanság orvoslása érdekében – adott esetben jelentős eszközök felhasználásával – saját maga végezzen kutatást. Tehát azon szabály következtében, amely szerint a jogalanyok nem hivatkozhatnak visszaélésszerűen a közösségi szabályokra, a hatósághoz kérelmet előterjesztő jogalanyoknak tájékoztatási és együttműködési kötelezettségük van az intézményekkel szemben.

Ebben az összefüggésben ha az intézmény, amelyhez a kérelmet benyújtották, rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy – azokban a különleges esetekben, amikor a dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálata aránytalan adminisztratív terhet róna rá, a gondos ügyintézéshez fűződő érdek e különleges esetekben való megóvása végett – mérlegeljen egyfelől a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó érdek, másfelől a dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálatából eredő munkateher között, az intézménynek még inkább rendelkeznie kell ezzel a lehetőséggel, ha a hozzáférés iránti kérelem jelentős számú, nem egyértelműen azonosított dokumentumra vonatkozik, és ezért a kérelem elintézése jelentős előzetes kutatási munkát tesz szükségessé.

(lásd a 86., 87. és 89. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑386/00. sz., Gonçalves kontra Parlament ügyben 2002. január 23‑án hozott ítéletének 74. pontja; T‑180/00. sz., Astipesca kontra Bizottság ügyben 2002. október 17‑én hozott ítéletének 93. pontja; T‑186/00. sz., Conserve Italia kontra Bizottság ügyben 2003. március 11‑én hozott ítéletének 50. pontja; T‑2/03. sz., Verein für Konsumenteninformation kontra Bizottság ügyben 2005. április 13‑án hozott ítéletének 102. pontja.