Language of document : ECLI:EU:F:2011:159

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (első tanács)

2011. szeptember 28.

F‑42/07. sz. ügy

Antonio Prieto

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Tisztviselők – Kinevezés – 2004. május 1‑je előtt közzétett belső versenyvizsga – 2006. május 1‑je előtt alkalmassági listára felvett ideiglenes alkalmazott – Besorolási fokozatba való besorolás – A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (1) bekezdése – Titkársági támogatás – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

Tárgy:      Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Prieto az őt 2006. július 1‑jétől próbaidős tisztviselőnek kinevező parlamenti határozat megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben e határozat az AST2 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatába sorolja be.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Az új előmeneteli rendszer 723/2004 rendelettel való bevezetése – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(Személyzeti szabályzat, 31. cikk, (1) bekezdés; XIII. melléklet, 5. cikk, (4) bekezdés, 12. cikk, (3) bekezdés, és 13. cikk, (1) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

2.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés és fizetési fokozatba történő besorolás – Tisztviselővé kinevezett ideiglenes alkalmazott

(Személyzeti szabályzat, 32. pont; XIII. melléklet, 5. cikk, (4) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 8. cikk)

3.      Uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek – Az adminisztráció által adott pontos ígéretek

1.      A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (4) bekezdése azokra az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozik, akik felkerültek „az egyik besorolási osztályból a másikra való áthelyezésre alkalmas pályázók” vagy „a belső versenyvizsgán sikeresen szerepelt pályázók jegyzékére”. Jóllehet a „besorolásiosztály‑váltási versenyvizsga” is természeténél fogva belső versenyvizsga, a szóban forgó rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy hatékonyan érvényesülhessen, és lehetőleg el kell kerülni bármely olyan értelmezést, amely arra a következtetésre vezetne, hogy e rendelkezés önismétlő. A jogalkotó „belső versenyvizsga” alatt az úgynevezett tisztviselői kinevezésre irányuló versenyvizsgát érti, amelynek célja az európai közszolgálatba való belépést szabályozó személyzeti szabályzat összes rendelkezésének tiszteletben tartása mellett az olyan alkalmazott tisztviselőként történő felvételének lehetővé tétele, aki már rendelkezik az intézményben valamennyi tapasztalattal, és bizonyította a betöltendő álláshely elfoglalására való alkalmasságát. Ezt az értelmezést erősíti meg a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (2) bekezdésének szövege, amely csak azokra a tisztviselőkre vonatkozik, akik felkerültek „az egyik besorolási osztályból a másikba való áthelyezésre alkalmas pályázók” jegyzékére, nem említi azonban „a belső versenyvizsgán sikeresen szerepelt pályázók jegyzékére” felkerült tisztviselőket. Ez utóbbi említés nem lett volna indokolt, mivel éppen azon alkalmazottak tisztviselővé történő kinevezése nem szükséges, akik már tisztviselők.

A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazhatóságához az szükséges, hogy át lehessen lépni a „régi besorolási osztályból” az „új besorolási osztályba”, akár „az egyik besorolási osztályból a másikba való áthelyezésre alkalmas pályázók jegyzékének” létrehozásához vezető versenyvizsgával, akár az ilyen besorolásiosztály‑váltást előidéző, tisztviselői kinevezésre irányuló belső versenyvizsga útján. A jogalkotó tehát a mind az átmeneti rendékezések, mind a besorolási kritériumok vonatkozásában fennálló széles mérlegelési jogkörében eljárva eltért az újonnan felvett tisztviselők besorolására vonatkozó, a személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdésében foglalt, és – az olyan pályázókat illetően, akiket 2006. május 1‑je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, és akiket (azután) 2004. május 1‑je és 2006. április 30. között, illetve 2006. május 1‑jét követően vettek fel – az említett személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésével vagy 13. cikkének (1) bekezdésével kiegészített általános szabálytól, és a versenyvizsga‑kiírásban megadott besorolási fokozattól eltérő fokozatba való besorolás lehetőségét azon alkalmazottak számára tartotta fenn, akiket az intézménynél már tapasztalattal rendelkező próbaidős tisztviselőként vettek fel, és akik a fent említett versenyvizsga során bizonyították a magasabb besorolási osztályba tartozó álláshely betöltésére való alkalmasságukat.

(lásd a 48., 49., 54. és 55. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑40/96. és T‑55/96. sz., de Kerros és Kohn‑Bergé kontra Bizottság egyesített ügyekben 1997. március 6‑án hozott ítéletének 45. és 46. pontja; T‑294/97. sz., Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben 1998. november 12‑én hozott ítéletének 51. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑13/09. sz., Peláez Jimeno kontra Parlament ügyben 2010. május 12‑én hozott ítéletének 40., 41., 46. és 47. pontja.

2.      Az uniós jog nem rendelkezik kifejezetten sem az előmenetel egységességének elvéről, sem pedig az előmenetel elvéről. Sőt, az uniós jog nem biztosítja általános jelleggel az előléptetés lehetőségét a tisztviselővé vált ideiglenes alkalmazott számára. A személyzeti szabályzat 32. cikkének harmadik bekezdése mindössze arról rendelkezik, hogy az ideiglenes alkalmazott megőrzi a fizetési fokozatban a tisztviselővé kinevezés előtt megszerzett szolgálati idejét.

A személyzeti szabályzat 32. cikke és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikke – a 2004. április 30‑ig hatályos változatukban – az ideiglenes alkalmazottak számára lehetővé teszi szakmai pályafutásuk tisztviselőként történő folytatását a személyzeti szabályzatban előírt eljárásoknak megfelelően, és ilyen esetben az ideiglenes alkalmazott megőrzi a fizetési fokozatban e minőségében megszerzett szolgálati idejét, amennyiben közvetlenül ezen időszakot követően ugyanolyan besorolási fokozatú tisztviselőnek nevezik ki.

Egyrészt azonban a hivatkozott rendelkezések mindössze a fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt biztosítják a tisztviselővé az ugyanazon besorolási fokozatba kinevezett ideiglenes alkalmazott számára, másrészt pedig az előmenetel folytonossága a személyzeti szabályzatban meghatározott eljárásoknak megfelelően van biztosítva. Végül meg kell állapítani, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (4) bekezdése kivételével – amelyet átmeneti rendelkezés lévén megszorítóan kell értelmezni – a személyzeti szabályzat egyéb rendelkezései nem biztosítják az ideiglenes alkalmazottaknak a tisztviselővé azon besorolási fokozatba való kinevezést, amelyben akkor lennének, ha a betöltött besorolási fokozat magasabb lenne annál, mint amelyet a sikeresen teljesített versenyvizsga tekintetében közzétettek.

(lásd a 61., 69. és 70. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑33/07. sz., Toronjo Benitez kontra Bizottság ügyben 2008. március 5‑én hozott ítéletének 87. pontja.

3.      A bizalomvédelemre való hivatkozás joga minden jogalanyt megillet, akiben az adminisztráció megalapozott elvárásokat keltett azáltal, hogy számára hatáskörrel rendelkező és megbízható forrásból származó, pontos, feltételhez nem kötött és egybehangzó tájékoztatás formájában pontos ígéreteket tett.

Ezzel szemben senki nem hivatkozhat ezen elv megsértésére, akinek az adminisztráció nem adott pontos ígéreteket.

Igaz ugyan, hogy pontos információt jelent az érintett tisztviselő munkatársának olyan elektronikus levele, amelyben az „megerősíti, hogy a tisztviselőként való besorolása ugyanazon besorolási és fizetési fokozatra fog vonatkozni, mint az ideiglenes alkalmazotti besorolása”, ezen információ azonban nem a kinevezésre jogosult hatóságtól származik, amely a tisztviselők besorolására kizárólagosan jogosult.

(lásd a 98., 99., 101. és 102. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑273/01. sz., Innova Privat‑Akademie kontra Bizottság ügyben 2003. március 19‑én hozott ítéletének 26. pontja; T‑58/05. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének 96. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑20/06. sz., De Luca kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 30‑án hozott ítéletének 102. pontja; F‑85/05. sz., Sørensen kontra Bizottság ügyben 2010. október 28‑án hozott ítéletének 84. pontja.