2018. március 1-jén benyújtott kereset – Société générale kontra EKB

(T-143/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Société générale (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és P. Kupka ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EKB ECB/SSM/2017 – O2RNE8IBXP4R0TD8PU41/174. sz., 2017. december 19-i határozatának 5. cikkét és annak A mellékletének 3. cikkét, amennyiben azok intézkedéseket írnak elő a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat érintően a betétbiztosítási rendszerek vagy a szanálási alapok tekintetében;

az EKB-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap, amelyet a felperes a megtámadott határozat elfogadása jogalapjának a hiányára alapít. A felperes álláspontja szerint az EKB nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy általános hatályú prudenciális követelményt írjon elő, és nem végzett egyéni és részletes értékelést a felperes helyzetére vonatozóan, amint azt az alkalmazandó jogszabályok előírják.

A második jogalap, amelyet a felperes a megtámadott határozat tekintetében felmerült téves jogalkalmazásra alapít, mivel a BKE tévesen értelmezte azokat az uniós jogszabályokat, amelyek bevezetik a hitelintézetek azon lehetőségét, hogy visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat alkalmazzanak, és így megfosztotta e rendelkezéseket a hatékony érvényesüléstől.

A harmadik jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat tekintetében nyilvánvaló értékelési hiba merült fel azon kockázatok értékelése vonatkozásában, amelyek állítólagosan a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokból származnak az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (HL 2013. L 287., 63. o.) tekintettel.

A negyedik jogalap, amelyet a felperes az indokolás hiányára alapít, mivel az EKB fokozott indokolási kötelezettséggel rendelkezik, és a megtámadott határozat hiányos indokoláson alapul.

____________