C‑139/11. sz. ügy

Joan Cuadrench Moré

kontra

Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV

(az Audiencia Provincial de Barcelona [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Légi közlekedés – Az utasoknak nyújtandó kártérítés és segítség – Visszautasított beszállás és a légi járatok törlése vagy hosszú késése – Keresetindítási határidő”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2012. november 22.

Közlekedés – Légi közlekedés – 261/2004 rendelet – A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályai – Ezen járatok utasainak kártalanításhoz való joga – Keresetindítási határidő – Az igények elévülésére vonatkozó nemzeti jog alkalmazása

(261/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. és 7. cikk; 2027/97 tanácsi rendelet; az 1999. évi Montreali Egyezmény, 35. cikk)

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azon határidőt, amely alatt az e rendelet 5. és 7. cikkében előírt kártérítés iránti keresetet meg kell indítani, az egyes tagállamoknak az igények elévülési idejére vonatkozó szabályainak megfelelően állapítják meg.

Ugyanis, amennyiben az említett rendelet nem tartalmaz ennek kapcsán semmilyen rendelkezést, valamint vonatkozó uniós jogi rendelkezések hiányában, a tagállamok feladata, hogy belső jogrendjükben szabályozzák a bíróság előtti keresetindítás eljárási szabályait, amelyek célja, hogy biztosítsák azoknak a jogoknak a védelmét, amelyeket az uniós jog a jogalanyoknak biztosít, feltéve hogy e szabályok tiszteletben tartják az egyenértékűség elvét, valamint a tényleges érvényesülés elvét.

Ezt a következtetés nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy a Varsóban, 1929. október 12‑én kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló egyezmény 29. cikke, valamint a Montrealban, 1999. május 28‑án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló egyezmény 35. cikke kétéves elévülési időt ír elő az ezen egyezmények által biztosított jogok címén keletkezett kártalanítási igények tekintetében. Ugyanis a 261/2004 rendelet 5. és 7. cikkében említett kártérítési intézkedés az említett egyezmények hatályán kívül esik. Ennek megfelelően az azokban rögzített elévülési szabály nem tekinthető úgy, mint amely vonatkozna a különösen a szóban forgó rendelet 5. és 7. cikke alapján érvényesített igényekre.

Egyébiránt a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről szóló 2027/97 rendelet célja kizárólag a Varsói Egyezmény rendelkezéseinek egyes olyan rendelkezésekkel történő felváltása, amelyek a légi balesetet szenvedett utasok védelmét jobban biztosítják, anélkül azonban, hogy figyelmen kívül hagyná a fennmaradó rendelkezések alkalmazását, amelyek között szerepeltek különösen az ezen Egyezmény 29. cikkében előírt kártérítési kereset eljárási szabályai. Ezzel szemben a 261/2004 rendelet egy, olyan károk egységesített és azonnali megtérítésére vonatkozó szabályozást vezet be, amelyek a járat késéséből és törléséből adódó kellemetlenségekből állnak, amely szabályozás az említett Montreali Egyezmény elé illeszkedik, következésképpen független az ezen Egyezményből eredő szabályozástól.

(vö. 24–29., 32., 33. pont és a rendelkező rész)