A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (negyedik tanács)
2012. január 19.(*)
„Beavatkozás – A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok – EFTA Felügyeleti Hatóság – Bizalmas kezelés”
A T‑289/11. sz. ügyben,
a Deutsche Bahn AG (székhelye: Berlin [Németország]),
a DB Mobility Logistics AG (székhelye: Berlin),
a DB Energie GmbH (székhelye: Frankfurt am Main [Németország]),
a DB Schenker Rail GmbH (székhelye: Mainz [Németország]),
a DB Schenker Rail Deutschland AG (székhelye: Mainz),
(képviselik őket: W. Deselaers, O. Mross és J. Brückner ügyvédek)
felpereseknek
az Európai Bizottság (képviselik: L. Malferrari, N. von Lingen és R. Sauer, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a vasúti forgalom és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások tekintetében az EUMSZ 102. cikk és az EGT‑Megállapodás 54. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.678 és COMP/39.731 ügy) 2011. március 14‑én hozott C (2011) 1774 bizottsági határozat megsemmisítése tárgyában, amelyben a Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatot rendelt el a Deutsche Bahn AG‑val, a DB Mobility Logistics AG‑val, a DB Energie GmbH‑val, a DB Schenker Rail GmbH‑val és a DB Schenker Rail Deutschland AG‑val szemben,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: I. Pelikánová elnök, K. Jürimäe és M. van der Woude (előadó) bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Végzést
1 A Törvényszék Hivatalához 2011. június 7‑én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek, a Deutsche Bahn AG, a DB Mobility Logistics AG, a DB Energie GmbH, a DB Schenker Rail GmbH és a DB Schenker Rail Deutschland AG keresetet nyújtottak be egyfelől a velük szemben az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatot elrendelő, 2011. március 14‑i C (2011) 1774 bizottsági határozat (COMP/39.678 és COMP/39.731 ügyek) megsemmisítése, másfelől minden, e határozat alapján lefolytatott helyszíni vizsgálat eredményeképpen hozott intézkedés megsemmisítése, harmadsorban az Európai Bizottság arra való kötelezése iránt, hogy az említett vizsgálat során készült valamennyi iratmásolatot szolgáltassa vissza.
2 A Törvényszék Hivatalához 2011. szeptember 13‑én érkezett beadványával az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: EFTA Hatóság) a Törvényszék eljárási szabályzatának 115. cikke és az Európai Unió Bíróságának Alapokmánya – ezen Alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében a Törvényszék előtti eljárásra alkalmazandó – 40. cikkének harmadik bekezdése alapján kérte, hogy a Bizottság kérelmének támogatása végett beavatkozhasson a jelen eljárásba. Továbbá az eljárási szabályzat 35. cikke 3. §‑ának ötödik bekezdése alapján kérte, hogy engedélyezzék számára az angol nyelv eljárási nyelvként való használatát az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszában is.
3 Az eljárási szabályzat 116. cikkének 1. §‑a értelmében a Törvényszék értesítette a feleket a beavatkozási kérelemről.
4 2010. október 21‑i és 24‑i levelében a felperesek és a Bizottság bejelentették, hogy nem kívánnak észrevételeket tenni az EFTA Hatóság beavatkozási kérelmére. Mindazonáltal az ügyirat egyes szövegrészeinek e Hatóság tekintetében történő bizalmas kezelése iránti kérelmet nyújtottak be.
5 A negyedik tanács elnöke az eljárási szabályzat 116. cikke 1. §‑ának harmadik bekezdése alapján a Törvényszék (negyedik tanács) elé utalta a beavatkozási kérelmet.
A beavatkozási kérelemről
6 A Bíróság Alapokmánya 40. cikkének harmadik bekezdése értelmében a második bekezdés sérelme nélkül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (HL 1994. L 1., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás: 11. fejezet, 52. kötet, 3. o.) azon részes államai, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Hatóság beavatkozhatnak a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokba, amennyiben azok e megállapodás alkalmazási területeinek egyikét érintik.
7 Az említett második bekezdés értelmében a természetes vagy jogi személyek, ideértve az EFTA Hatóságot is, a tagállamok közötti, az Európai Unió intézményei közötti, illetve ez utóbbiak és a tagállamok közötti jogviták kivételével beavatkozhatnak Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokba, ha valószínűsíteni tudják, hogy ezek kimeneteléhez jogos érdekük fűződik.
8 A jelen esetben egyfelől az adott ügy – egy vállalkozás és az Unió egyik intézménye közötti jogvitaként – nem szerepel azon ügytípusok között, amelyekben a természetes vagy jogi személyek beavatkozását kifejezetten kizárja ugyanezen második bekezdés.
9 Másfelől az Alapokmány 40. cikkének harmadik bekezdése meghatározza azokat a körülményeket, amikor – az említett cikk második bekezdésében kizárt esetek kivételével – az EGT‑Megállapodás azon részes államainak, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Hatóságnak vélelmezett jogos érdekük fűződik a jogvita kimeneteléhez, mégpedig akkor, ha e jogvita e megállapodás alkalmazási területeinek egyikét érinti (lásd analógia útján a Bíróság elnökének a C‑493/09. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2010. július 15‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 11. pontját).
10 E tekintetben az EFTA Hatóság először is rámutat arra, hogy a jogvita többek között a[z EK] 81. és [EK] 82. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16‑i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.), az Európai Unió Nizzában 2000. december 7‑én ünnepélyesen kihirdetett Alapjogi Chartája (HL C 364., 1. o.), és a Rómában 1950. november 4‑én aláírt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: EJEE) értelmezésére vonatkozik. Másodsorban az EFTA Hatóság megjegyzi, hogy a versenyellenes magatartások ellenőrzése az EGT‑Megállapodás egyik alkalmazási területe alá tartozik, az EGT‑Megállapodás 53. és 54. cikkének szövege lényegében megegyezik az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk szövegével, és az EGT‑Megállapodás 55. cikke az Unió Bizottsága által végzett vizsgálattal megegyező módon ruházza az EFTA Hatóságra a versenyellenes magatartások vizsgálatának feladatát. Hasonlóképpen, az EFTA‑államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv II. fejezete lényegében megegyezik az 1/2003 rendelettel. Hozzáfűzi, hogy az EFTA Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az EGT‑Megállapodás kikötéseit az alapjogok fényében kell értelmezni, amelyek fontos értelmezési forrása az EJEE és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata.
11 E megfontolásoknak helyt kell adni.
12 Ennélfogva helyt kell adni az EFTA Hatóság beavatkozási kérelmének.
13 Miután az eljárási szabályzat 24. cikkének 6. §‑ában említett közleményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. augusztus 13‑án tették közzé, a beavatkozási kérelmet az ugyanezen szabályzat 115. cikke 1. §‑ában foglalt határidőben terjesztették elő, és a beavatkozó jogai megegyeznek az említett szabályzat 116. cikke 2–4. §‑ában foglalt jogokkal.
14 A bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően az eljárási iratokba való betekintést e szakaszban a felek által benyújtott iratok nem bizalmas változataira kell korlátozni. A bizalmas kezelés iránti kérelmek megalapozottságára vonatkozó határozat meghozatalára adott esetben a későbbiekben, az e tárgyban esetlegesen benyújtandó kifogásokat és észrevételeket figyelembe véve kerül sor.
A nyelvhasználatra vonatkozó szabályoktól való eltérés iránti kérelemről
15 Az eljárási szabályzat 35. cikke 3. §‑ának ötödik bekezdése értelmében azok az EGT‑Megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Hatóság engedélyt kaphatnak arra, hogy az eljárás nyelve helyett az 1. §‑ban említett másik nyelvet használjanak, amikor a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell.
16 A jelen esetben az angol nyelv, amelynek a használatát az EFTA Hatóság kérte, szerepel az eljárási szabályzat 35. cikkének 1. §‑ában.
17 A többi fél továbbá nem nyújtott be észrevételeket az EFTA Hatóságnak a nyelvhasználatra vonatkozó szabályoktól való eltérés iránti kérelmével kapcsolatban.
18 E körülmények között engedélyezni kell az EFTA Hatóság számára az angol nyelv használatát az eljárás írásbeli és a szóbeli szakaszában.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék engedélyezi az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Felügyeleti Hatósága beavatkozását a T‑289/11. sz. ügyben az Európai Bizottság kereseti kérelmeinek támogatása céljából.
2) A hivatalvezető az EFTA Felügyeleti Hatósága részére megküldi valamennyi eljárási irat nem bizalmas változatát.
3) A Törvényszék határidőt ír elő az EFTA Felügyeleti Hatósága számára a bizalmas kezelés iránti kérelmekkel kapcsolatos esetleges észrevételek benyújtására. A Törvényszék e kérelmek megalapozottságáról jelenleg nem határoz.
4) A Törvényszék határidőt ír elő az EFTA Felügyeleti Hatósága számára beavatkozási beadványa benyújtására, a későbbi – adott esetben a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozottságáról szóló határozatot követő – kiegészítés lehetőségének sérelme nélkül.
5) A Törvényszék engedélyezi az EFTA Felügyeleti Hatósága számára az angol nyelv használatát az eljárás írásbeli és a szóbeli szakaszában.
6) A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Kelt Luxembourgban, 2012. január 19‑én.