A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2008. június 26.
F‑54/07. sz. ügy
Anne Joseph
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – A kereset elkésettsége – Előre nem látható körülmények – Felvétel – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 3a., 3b. és 85. cikke – A szerződés időtartama – A nem határozatlan időtartamú alkalmazottak Bizottság szervezeti egységeinél való igénybevételének maximális időtartamáról szóló 2004. április 28‑i bizottsági határozat – A Bizottság szerződéses alkalmazottainak alkalmazását és foglalkoztatását szabályozó eljárásokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések 12. cikke – Egyenlő bánásmód”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Joseph többek között és lényegében azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság azon határozatát, amely három év helyet 15 hónapban határozza meg a 2006. július 20‑án aláírt, és október 16‑án hatályba lépő szerződéses alkalmazotti szerződése időtartamát, valamint – amennyiben szükséges –, semmisítse meg a felperes panaszát elutasító 2007. február 13‑i kifejezett határozatot.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 3a. cikk és 85. cikk, (1) bekezdés)
2. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 3a. cikk, 82. cikk, (6) bekezdés és 85. cikk, (1) bekezdés)
3. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Egyenlő bánásmód
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 3a. cikk, 82. cikk, (5) és (6) bekezdés és 85. cikk, (1) bekezdés)
4. Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Besorolás
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 3a. cikk)
1. A jogalkotó – bár az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 85. cikkének (1) bekezdése értelmében úgy rendelkezett, hogy legfeljebb öt évre lehet mind megkötni, mind meghosszabbítani a szerződéses alkalmazottak szerződéseit – nem tiltotta meg az intézményeknek az említett alkalmazási feltételek 3a. cikke értelmében vett, ilyen típusú szerződések rövidebb időtartamra szóló megkötését vagy meghosszabbítását, amennyiben ezen alkalmazási feltételek 85. cikkének (1) bekezdésében előírt legrövidebb időtartamot tiszteletben tartják. Az intézmény azonban csak ez utóbbi rendelkezés megsértésével korlátozhatja általános és nem egyedi jelleggel – a jelen esetben az általános végrehajtási rendelkezések vagy általános hatályú belső határozat útján – a szerződéses alkalmazottak felvételének a jogalkotó által meghatározott lehetséges leghosszabb időtartamát.
(lásd a 68., 69., 91. és 92. pontot)
2. A Bizottság – mivel hároméves maximális időtartamot csak arra az esetre írt elő az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. cikke értelmében vett szerződéses alkalmazotti szerződések megkötésére vagy meghosszabbítására, amennyiben az említett alkalmazott nem vett részt a Bizottság szerződéses alkalmazottainak alkalmazását és foglalkoztatását szabályozó eljárásokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések 5. cikkében előírt vizsgákon – nem sértette meg az említett alkalmazási feltételek 85. cikke (1) bekezdésében előírt alsó és felső küszöböt. A Bizottság ugyanis – az alkalmazási feltételek 82. cikkének (6) bekezdésében az intézmények számára biztosított azon lehetőséggel élve, hogy általános végrehajtási rendelet útján fogadják el a szerződéses alkalmazottak felvételi eljárására vonatkozó részletes szabályokat – az említett általános rendelkezések 11. és 12. cikkében rendelkezett azon lehetőségről, hogy az alkalmazási feltételek 3a. vagy 3b. cikke alapján a 2004. november 1‑je és 2007. május 1‑je közötti átmeneti időszakban olyan szerződéses alkalmazottakat vegyenek fel, akik nem vettek részt az ugyanezen általános rendelkezések 5. vagy 8. cikkében előírt vizsgákon. A Bizottság az említett 82. cikk (6) bekezdése értelmében vett hatáskörének kereteiben maradva jogszerűen veheti figyelembe e rövid időtartamú átmeneti szabályozást többek között az alkalmazási szabályok 3a. cikke értelmében vett, az általános végrehajtási rendelkezések 12. cikkének (1) bekezdése értelmében megkötött ideiglenes alkalmazotti szerződések lehetséges leghosszabb időtartamának meghatározása érdekében.
(lásd a 74., 75. és 94. pontot)
3. Bár az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 85. cikkének (1) bekezdése értelmében az ezen alkalmazási feltételek 3a. cikkében említett szerződéses alkalmazottak szerződéseit határozott időre, legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre lehet megkötni, jóllehet a Bizottság szerződéses alkalmazottainak alkalmazását és foglalkoztatását szabályozó eljárásokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések 12. cikkének (1) bekezdése az említett általános végrehajtási rendelkezések 5. vagy 8. cikkében előírt kiválasztási eljárásokban részt nem vevő szerződéses alkalmazottak szerződéseinek engedélyezett időtartamát korlátozza, e bánásmódbeli különbséget az intézmény azon törekvése igazolja, hogy lehetővé tegye – a „hatéves” szabályba való ütközés nélkül – a már felvett alkalmazottainak, akiknek a szerződését meghosszabbították, hogy eredményesen részt vehessenek az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett kiválasztási eljárásokban, de természetesen az eredeti és a meghosszabbított szerződés teljes időtartama semmi esetre sem haladhatja meg a három évet. Következésképpen nincsenek összehasonlítható helyzetben az olyan szerződéses alkalmazottak, akinek első szerződést ajánlanak fel, és azok, akiknek a szerződését meghosszabbítják, így az alkalmazási szerződés időtartamát illetően lehetséges eltérő bánásmódot alkalmazni velük szemben.
Egyébiránt az a körülmény, hogy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 85. cikkének (1) bekezdése nem tesz különbséget az érintett szerződések időtartamának meghatározása tekintetében a szerint, hogy az érdekelt sikeresen teljesítette‑e a szerződéses alkalmazottként való felvétele érdekében szervezett vizsgákat, nem befolyásolja az említett általános végrehajtási rendelkezések 12. cikke (1) bekezdésének érvényességét. Mivel ugyanis maga az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek írja elő a 82. cikkének (5) bekezdésében az ilyen kiválasztási eljárás megszervezésének a lehetőségét, a vizsgákat sikeresen teljesítő személyek nincsenek összehasonlítható helyzetben azokkal, akik nem vettek részt az említett eljárásokban. Ráadásul a Bizottság széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az alkalmazási feltételek 82. cikkének (6) bekezdése értelmében vett szerződéses alkalmazottak felvételi eljárására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések meghatározásában, és különösen a szerződéses alkalmazottak szerződése időtartamának meghatározása tekintetében az alkalmazási feltételek 85. cikke (1) bekezdésének alkalmazását illetően, az ott szabályozott határok között.
(lásd a 79–81. pontot)
4. Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerződéses alkalmazottakat „egy intézményben fizikai vagy adminisztratív kisegítő–szolgáltató feladatok elvégzésére” (az a) pont) alkalmazzák, míg ez utóbbi megszorítás nem vonatkozik az alkalmazottnak „a közösségi intézmények képviseleteinél és küldöttségeinél” (a d) pont rendelkezése) való felvételére. Ebből következően annak, hogy az említett alkalmazási feltételek 3a. cikke értelmében felvett, és valamely intézmény képviseletén feladatot végző szerződéses alkalmazottra bíznak alapvető feladatatokat – különösen ha az érdekeltet a legmagasabb csoportba sorolták be –, a valamely intézményhez felvett szerződéses alkalmazottak esetéhez képest kevésbé kivételesnek kell lennie. Azon egyszerű körülmény azonban, hogy az érintett alkalmazottat a IV. csoportba sorolták be, nem elegendő annak megállapításához, hogy az általa végzett feladatok alapvetők. Más körülmény hiányában e kérdés eseti vizsgálatot igényel.
(lásd a 87. és 88. pontot)