A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2007. november 22.
F‑109/06. sz. ügy
Daniel Dittert
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – Elsőbbségi pontok – Hiányos személyi akta – Az elsőbbségi pontok kihagyása az ún. „Sysper 2” elektronikus előmeneteli aktából – Üzemzavar – A* előléptetési bizottság – A felettes által javasoltnál alacsonyabb előmeneteli pontszám odaítélése”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben D. Dittert kéri a részére a 2005. évi előléptetési időszak során való előléptetéshez nem elegendő számú elsőbbségi pontot odaítélő bizottsági határozat és az említett előléptetési időszakban őt elő nem léptető határozat, valamint a kinevezésre jogosult hatóság felperes panaszát elutasító, 2006. június 6‑i határozata megsemmisítését.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a felperes részére a 2005. évi előléptetési időszak során való előléptetéshez nem elegendő számú elsőbbségi pontot odaítélő bizottsági határozatot. A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Közösségek Bizottságának a 2005. november 23‑i 85‑2005. sz. Közigazgatási Tájékoztatóban megjelent, a 2005. évi előléptetési időszak során előléptetett tisztviselők listáját tartalmazó határozatát, amennyiben az nem tartalmazza a felperes nevét. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi a felperes költségeinek, valamint a saját költségeinek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer – Az előléptetési időszaknak az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és a tisztviselőknek odaítélt pontokat rögzítő határozatot tartalmazó aktus útján való lezárása – Különálló keresetekkel vagy egyetlen keresettel megtámadható önálló határozatok
(Személyzeti szabályzat, 45., 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata
(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)
1. A bizottsági belső szabályozás által bevezetett előléptetési rendszer keretében, amelyben az előléptetési eljárást lezáró aktus összetett természetű abban az értelemben, hogy a kinevezésre jogosult hatóság két különböző határozatát tartalmazza, éspedig az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és az említett hatóságnak az előbbi határozat alapjául szolgáló, a tisztviselők összpontszámát megállapító határozatot, ez az összpontszámot megállapító határozat önálló aktus, amely ellen önállóan terjeszthető elő panasz és adott esetben – a személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek keretében – bírósági felülvizsgálat iránti kereset.
Mindazonáltal az a tisztviselő, akit azért nem léptettek elő, mert – állítása szerint indokolatlanul – az előléptetési küszöbérték eléréséhez nem elegendő pontot kapott, egyszerre támadhatja jogorvoslattal a kinevezésre jogosult hatóságnak az összpontszám megállapításáról szóló határozatát, illetőleg az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatát. E két aktus jogilag különbözik, és megsemmisítésük érdekében külön is megtámadhatók, valójában azonban az előléptetés megtagadása esetén szorosan összefüggnek, minthogy az előléptetés szükségszerűen és kizárólag a tisztviselőnek adott összpontszám és az előléptetési küszöbérték viszonyítása alapján történik.
(lásd a 32. és 33. pontot)
2. A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer keretében az előléptetési eljárás szabályszerű lefolytatását érintő eljárási hibának minősül, ha a tisztviselő nevét műszaki hiba miatt kihagyják a főigazgatóságának informatikai úton elkészített előléptetési listájáról, amelyet a főigazgató a főigazgatóság elsőbbségi pontjainak a tisztviselők számára való odaítélésére használ. Ez az eljárási hiba azonban csak abban az esetben vonhatja maga után a később annak orvoslásaként hozott, az érintett számára – jóllehet az előléptetéshez nem elegendő számú – elsőbbségi pont odaítéléséről szóló határozat és az előléptetett tisztviselők listájának megállapításáról szóló határozat megsemmisítését, ha megállapítást nyer, hogy az eljárás lefolytatását érintő e szabálytalanság hiányában az említett határozatoknak más lehetett volna a tartalma.
Ez a helyzet, ha az érintett esetét figyelmen kívül hagyják, amikor a főigazgató a főigazgatóságra nézve elkészíti az elsőbbségi pontok odaítélésére vonatkozó hivatalos álláspontot, amely lépés az előléptetési eljárás lényeges részét képezi, és ezt a szabálytalanságot, jóllehet erre lett volna lehetőség, nem orvosolták jogilag megkövetelt módon a megfelelő számú elsőbbségi pontnak az előléptetési bizottság általi utólagos odaítélése útján. Az ilyen szabálytalanság ugyanis sértheti az érintett tisztviselő érdekeit, és érvénytelenné teheti az előléptetési eljárást.
(lásd a 91–95. és 102. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 150/84. sz., Bernardi kontra Parlament ügyben 1986. április 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1986., 1375. o.) 28. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑64/94. sz., Benecos kontra Bizottság ügyben 1995. november 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑257. o. és II‑769. o.) 80. pontja; T‑212/97. sz., Hubert kontra Bizottság ügyben 1999. március 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑41. o. és II‑185. o.) 53. pontja, valamint T‑87/99. sz., Hendrickx kontra Cedefop ügyben 2000. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑147. o. és II‑679. o.) 64. pontja.