A Landesgericht Wiener Neustadt (Ausztria) által 2019. március 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – YS kontra NK

(C-223/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesgericht Wiener Neustadt

Az alapeljárás felei

Felperes: YS

Alperes: NK

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Kiterjed-e a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelv¹ és/vagy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelv² hatálya az olyan tagállami rendelkezésekre, amelyek azt eredményezik, hogy a korábbi munkáltatónak a foglalkoztatói nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező nőkhöz képest jelentősen nagyobb számú, foglalkoztatói nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező férfitől kell visszatartania pénzösszegeket e foglalkoztatói nyugdíj kifizetése során, és a munkáltató e pénzösszegeket szabadon felhasználhatja, valamint hátrányosan megkülönböztetőek-e az ilyen rendelkezések ezen irányelvek értelmében?

Kiterjed-e a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv³ hatálya az olyan tagállami rendelkezésekre, amelyek életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg azáltal, hogy kizárólag közvetlen ellátásként kikötött foglalkoztatói nyugdíj kifizetésére való magánjogi jogosultsággal rendelkező idős személyekre nézve jelentenek anyagi terhet, miközben a foglalkoztatói nyugdíjra vonatkozóan szerződést kötő fiatalabb és fiatal személyekre nem hárul anyagi teher?

A foglalkoztatói nyugdíjakra akkor is alkalmazni kell az Alapjogi Charta rendelkezéseit, különösen az annak 20. és 21. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ha a tagállami rendelkezések nem tartalmaznak a 79/7/EGK irányelv, a 2000/78/EK irányelv és a 2006/54/EK irányelv által tiltott hátrányos megkülönböztetést?

Úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 20. és azt követő cikkeit, hogy azokkal ellentétesek az olyan tagállami rendelkezések, amelyek az Alapjogi Charta 51. cikkének értelmében az Unió jogát hajtják végre, és a foglalkoztatói nyugdíjhoz való magánjogi jogosultsággal rendelkező személyeket nemük, életkoruk, vagyoni helyzetük alapján vagy más okból – például a korábbi munkáltatójuk jelenlegi tulajdoni viszonyai alapján – a foglalkoztatói nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező más személyekkel szemben hátrányosan megkülönböztetik, és tiltja-e az Alapjogi Charta az ilyen hátrányos megkülönböztetést?

Az Alapjogi Charta 21. cikke értelmében vett, vagyoni helyzeten alapuló hátrányos megkülönböztetést is megvalósítanak-e az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek a közvetlen ellátás formájában kikötött foglalkoztatói nyugdíj iránti szerződéses jogosultsággal rendelkező személyeknek csak egy kis csoportját kötelezik a korábbi munkáltatójuk részére teljesítendő pénzbeli szolgáltatásokra, ha csak magasabb foglalkoztatói nyugdíjjal rendelkező személyek érintettek?

Úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 17. cikkét, hogy azzal ellentétesek az olyan tagállami rendelkezések, amelyek két magánszemély között közvetlen ellátás formájában biztosítandó foglalkoztatói nyugdíjról kötött megállapodásba történő – törvény általi közvetlen és kártalanítás nélküli, kisajátítást eredményező – beavatkozást írnak elő valamely olyan vállalkozás korábbi munkavállalója terhére, amely gondoskodott a foglalkoztatói nyugdíj kifizetéséről, és nem küzd gazdasági nehézségekkel?

A munkáltató tulajdonjogába történő – a szerződéses szabadság megsértésének minősülő – beavatkozást jelent-e valamely, foglalkoztatói nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy korábbi munkáltatójának törvény által elrendelt azon kötelezettsége, hogy a megállapodás tárgyát képező juttatás (a megállapodás szerinti foglalkoztatói nyugdíj) egy részét ne fizesse ki?

Úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 47. cikkét, hogy azzal ellentétesek az olyan tagállami rendelkezések, amelyek törvény általi közvetlen kisajátítást jelentenek, és a kisajátítás megtámadására nem írnak elő más lehetőséget, mint a kisajátítás kedvezményezettjével (a korábbi munkáltatóval és a nyugdíjszerződés kötelezettjével) szemben kártérítés és a kisajátított pénzösszeg visszafizetése iránti kereset indítását?

____________

¹ HL 1979. L 6, 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 215. o.

² HL 2006. L 204, 23. o.

³ HL 2000. L 303, 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.