A Törvényszék (ötödik tanács) T-888/16. sz., BP kontra FRA ügyben 2019. július 11-én hozott ítélete ellen a BP által 2019. augusztus 7-én benyújtott fellebbezés
(C-601/19. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: BP (képviselő: E. Lazar ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
A fellebbező kérelmei
A Bíróság helyezze hatályon kívül a magtámadott ítéletet és következésképpen
semmisítse meg a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság 2016. április 21-i, a munkaszerződésének meghosszabbítását mellőző határozatát;
ítéljen meg a felperes részére vagyoni és nem-vagyoni kártérítést az általa egyrészt a meghosszabbítást jogellenesen mellőző határozatból, másrészt a T-658/13. P. sz. ügyben hozott ítélet jogszerűtlen végrehajtásából kifolyólag őt ért kár miatt;
ítéljen meg a felperes részére vagyoni és nem-vagyoni kártérítést az általa abból kifolyólag elszenvedett károk miatt, hogy az alperes elmulasztott jogszerű szabályokat alkotni az értékelési, átsorolási és meghosszabbítási eljárást illetően, valamint az ezzel összefüggő, az ilyen jogszerű szabályok hiányából következő károk miatt;
nyilvánítsa jogellenesnek az FRA értékelési és átsorolási eljárásra vonatkozó útmutatóját és az FRA igazgatójának a munkaszerződések meghosszabbítására vonatkozó 2009/13 határozatát annyiban, amennyiben azokat jogszerűtlen eljárásban és megfelelő hatáskör hiányában fogadták el;
gyakorolja korlátlan felülvizsgálati jogkörét határozata érvényesülésének biztosítása érdekében;
az alperest kötelezze a végül megítélt összeg alapján az Európai Központi Bank irányadó kamatlábát két százalékponttal meghaladó késedelmi kamat vagy a Bíróság által megfelelőnek tartott kamat megfizetésére;
az FRA-t kötelezze az első- és a másodfokú eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az első fellebbezési joglap azon alapul, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen értékelte az FRA jogellenes szabályaira vonatkozó második jogalapot és a fellebbező által az EUMSZ 277. cikkre alapozott jogellenességi kifogáshoz kapcsolódóan felhozott negyedik kifogást. Ezzel összefüggésben a Törvényszék tévesen értékelte a tényeket és a bizonyítékokat, elferdítette a bizonyítékokat, tévesen alkalmazta a jogot, megsértette az indokolási kötelezettséget és a meghallgatáshoz való jogot.
A második fellebbezési jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék nem határozott a harmadik kifogásról és – az ötödik kifogásban kiejtetteknek megfelelően – nem gyakorolta korlátlan felülvizsgálati jogkörét. E tekintetben a Törvényszék megsértette a jogszerűség védelmének az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésében előírt követelményét és megsértette az EUMSZ 268. cikket.
A harmadik fellebbezési jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék megsértette a Törvényszék eljárási szabályzatának 35., 36., 64. és 65. cikkét. E tekintetben a Törvényszék megsértette a kontradiktórius eljárás elvét, nem kézbesítette az FRA részére a 2017. szeptember 25-i levelet és nem értesítette a fellebbezőt erről a kézbesítéséről, a válaszhoz csatolt bizonyítékokkal kapcsolatban megsértette a bizonyítékok kezelésére és a bizonyítékokra vonatkozó szabályokat, tévesen utasította el az OLAF által az OF/2014/0192. és az OF/2015/0167. sz. egyesített ügyekben készített jelentést, megsértette a meghallgatáshoz való jogot, megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot és az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkét.
A negyedik fellebbezési jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék megsértette a védelemhez való jogot és az uniós Charta 47. cikke szerinti, a bíróság előtti hatékony jogorvoslat elvét, továbbá nem megfelelő indokolást nyújtott.
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék a költségekre vonatkozóan megsértette eljárási szabályzatának 134. és 135. cikkét. E tekintetben a Törvényszék nem tett eleget az indokolási kötelezettségének.
____________