Language of document :

A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-691/14. sz., Servier és társai kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen a Servier SAS, a Servier Laboratories Ltd és a Les Laboratoires Servier SA által 2019. február 28-án benyújtott fellebbezés

(C-201/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Servier SAS, Servier Laboratories Ltd, Les Laboratoires Servier SA (képviselők: M. Utges Manley solicitor, A. Robert advocate, J. Killick, J. Jourdan, T. Reymond és O. de Juvigny ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA)

A fellebbezők kérelmei

Elsődlegesen a fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság az EUMSZ 101. cikkbe ütköző jogsértés fennállását vitató 1–5. jogalapra tekintettel:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-691/14. sz., Servier kontra Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete rendelkező részének 4), 5) és 6) pontját;

semmisítse meg a 2014. július 9-én hozott C(2014) 4955 final bizottsági határozat (AT.39612 – Perindopril [Servier] ügy) 1. cikkének b) pontját, 2. cikkének b) pontját, 3. cikkének b) pontját és 5. cikkének b) pontját, és következésképpen a 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 7. cikke (2) bekezdésének b) pontját, 7. cikke (3) bekezdésének b) pontját és 7. cikke (5) bekezdésének b) pontját, illetve ennek hiányában utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy ez utóbbi határozzon az érintett megállapodások hatásairól;

Másodlagosan a 6. jogalapra tekintettel:

helyezze hatályon kívül az ítélet rendelkező részének 4) és 5) pontját annyiban, amennyiben az helybenhagyja a határozatnak a Niche és a Matrix megállapodások vonatkozásában elkülönülő jogsértések fennállására és halmozott bírságok kiszabására vonatkozó megállapításait; következésképpen semmisítse meg a határozat 1. cikkének b) pontját, 2. cikkének b) pontját, 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 7. cikke (2) bekezdésének b) pontját;

Másodlagosan:

az elvet és az összes bírság összegét vitató 7.1 és 7.2 jogalapra tekintettel helyezze hatályon kívül az ítélet rendelkező részének 4) és 5) pontját, és semmisítse meg a határozat 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 7. cikke (2) bekezdésének b) pontját, 7. cikke (3) bekezdésének b) pontját és 7. cikke (5) bekezdésének b) pontját;

az állítólagos jogsértés időtartamára, valamint a Servier és a Lupin közötti megállapodás miatt kiszabott bírság kiszámítására vonatkozó 5.4 jogalapra tekintettel helyezze hatályon kívül az ítélet rendelkező részének 5) pontját, és semmisítse meg a határozat 5. cikkének b) pontját és 7. cikke (5) bekezdésének b) pontját, következésképpen korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva állapítsa meg a bírságot.

Mindenesetre:

kötelezze az Európai Bizottság a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az összes szankcionált megállapodás tekintetében közös első jogalap keretében a Servier azt állítja, hogy az ítéletet téves jogalkalmazás jellemzi, mivel a cél általi jogsértés fogalmát túlzottan kiterjesztő és az ítélkezési gyakorlatnak nem megfelelő koncepción alapul. Az ítélet figyelmen kívül hagyja a tapasztalat és a nyilvánvaló korlátozás hiányát, és olyan mechanikus vizsgálaton alapul, amely elvonatkoztat a szóban forgó egyezségek hátterétől és ambivalens hatásaitól.

A szintén átfogó második jogalap keretében a Servier úgy véli, hogy az ítélet tévesen alkalmazza a potenciális verseny fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, és a bizonyítási teher indokolatlan megfordításán alapul.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az ugyanazon a napon a Matrixszal és forgalmazójával, a Niche-sel kötött megállapodások nem versenyellenes célúak. A Servier szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor e vállalkozásokat potenciális versenytársaknak minősítette, és úgy tekintette, hogy a kifizetések károsak, és az egyezségnek nem szükségszerű velejárói.

Negyedik jogalapjában a Servier a Tevával kötött megállapodással kapcsolatos téves jogalkalmazásra hivatkozik, amely megállapodás a jogi és gazdasági összefüggéseire, ambivalens hatásaira és a felek egymást kiegészítő jellegére tekintettel – mivel a Teva a Servier-vel ellentétben az Egyesült Királyságban generikus forgalmazó – szintén nem versenyellenes célú.

Az ötödik jogalap a Lupinnel kötött megállapodással kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul. A Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia a megállapodás hatásait, mivel annak hatálya a versenynek kedvező, de legalábbis ambivalens. Másodlagosan hibás a jogsértés időtartamának megállapítása, tehát a bírság kiszámítása is.

Másodlagosan a Servier a hatodik jogalap keretében kifejti, hogy a Törvényszéknek a határozatot meg kellett volna semmisítenie, mivel az a Matrixszal kötött megállapodást a Niche-sel aláírt megállapodáson felül szankcionálja, noha nem volt szó elkülönülő jogsértésekről.

Harmadlagosan a hetedik jogalap azon kérelemmel kapcsolatos, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül az ítéletet annyiban, amennyiben az a bírság meghatározásának módját helybenhagyta.

____________