A Törvényszék (hetedik tanács) T-217/17. sz., FVE Holýšov I s. r. o. és társai kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 20-án hozott ítélete ellen az FVE Holýšov I s. r. o. és társai által 2019. november 21-én benyújtott fellebbezés

(C-850/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: FVE Holýšov I s. r. o., FVE Stříbro s. r. o., FVE Úsilné s. r. o., FVE Mozolov s. r. o., FVE Osečná s. r. o., Solarpark Rybníček s. r. o., FVE Knĕžmost s. r. o., Hutira FVE - Omice a.s., Exit 90 SPV s.r.o., Onyx Energy s.r.o., Onyx Energy projekt II s.r.o., Photon SPV 1 s.r.o., Photon SPV 3 s.r.o., Photon SPV 4 s.r.o., Photon SPV 6 s.r.o., Photon SPV 8 s.r.o., Photon SPV 10 s.r.o., Photon SPV 11 s.r.o., Antaris GmbH, Michael Göde, NGL Business Europe Ltd, NIG NV, GIHG Ltd, Radiance Energy Holding Sàrl, ICW Europe Investments Ltd, Photovoltaik Knopf Betriebs-GmbH, Voltaic Network GmbH, WA Investments-Europa Nova Ltd (képviselők: A. Reuter, H. Wendt, C. Bürger, T. Christner, W. Schumacher, A. Compes, T. Herbold Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Cseh Köztársaság, Spanyol Királyság, Ciprusi Köztársaság, Szlovák Köztársaság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megfellebbezett ítéletet;

adjon helyt a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés ösztönzésével kapcsolatos SA.40171 (2015/NN) állami támogatásra vonatkozó, 2018. november 28-i C(2016) 7827 final bizottsági határozat – amelyről összefoglalást tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában¹ – elleni keresetüknek, vagy másodlagosan

az ügyet utalja vissza a Törvényszékhez;

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés a következőkre vonatkozik: (i) a magánfinanszírozású megújulóenergia-programokban alkalmazott „állami támogatásˮ (ii) az alperes határozatainak megbízhatósága az uniós polgárok vonatkozásában (iii) az uniós polgárok jogos bizalmának védelme az alperes által alkalmazott értelmezés alapvető megváltoztatásaival szemben (iv) az alperes részére biztosított hatáskörökkel való visszaélés korlátai. A fellebbezők nyolc fellebbezési jogalapra hivatkoznak.

Első fellebbezési jogalap: a Törvényszék által tett azon megállapítás, amely szerint az alperes által 2004 júliusában a releváns iparági szövetségekhez intézett levél nem minősül kötelező erejű határozatnak, (a) tévesen értelmezi és sérti a Bíróság által azzal kapcsolatban kialakított ítélkezési gyakorlatot, hogy mi minősül határozatnak, és (b) azt olyan eljárási szabálytalanságok mellett tették, amelyek sérelmet okoznak a fellebbezőknek.

Második fellebbezési jogalap: a fellebbezők azt hozták fel jogalapként, hogy az alperesre nézve kötelező volt egy állami támogatás hiányát megállapító olyan határozat, amelyet az alperes 2006-ban hozott (a továbbiakban: 2006. évi határozat). A Törvényszék azon megállapítása, amely szerint e jogalap elfogadhatatlan, mivel (i) a fellebbezők elmulasztották pontosan megjelölni e határozatot, és (ii) a jogalapot csak a válaszban hozták fel, (a) sérti a Bíróság által az ítélkezési gyakorlatban azzal kapcsolatban kialakított követelményeket, hogy határozatról legyen szó, továbbá (b) sérti az eljárási szabályokat.

Harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévedett, amikor megtagadta a fellebbezők azzal kapcsolatos jogos bizalmának elismerését, hogy az alperes fenn fogja tartani a 2004. évi határozatát, a 2006. évi határozatát, valamint a 2004-től a 2016. évi vitatott határozatig terjedő magatartását. Először is, a Törvényszék e döntése elmulasztja figyelembe venni az ügy körülményeit, jóllehet azokat nem vitatják, továbbá sérti a Bíróság ítélkezési gyakorlatában a jogos bizalommal kapcsolatban kialakított követelményeket. Másodszor, e döntés eljárási szabálytalanságokon alapul.

Negyedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék által a 86–127. pontban tett azon megállapítás, amely szerint az Eredeti Ösztönző Program állami támogatásnak minősül, tévesen értelmezi az „állami támogatásˮ fogalmát. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az Eredeti Ösztönző Program nem foglalt magában állami forrásokat, ami attól függetlenül igaz, hogy a megújuló energiaforrások költségeiért fizetendő energiaárak emelkedése „adónakˮ minősül-e vagy sem. Továbbá, még ha az „adóˮ fennállását meghatározónak is kellene tekinteni (mint ahogy nem az), a Törvényszék által az „adóˮ fennállásával kapcsolatban tett megállapítás sérti az uniós jogot, valamint eljárási szabálytalanságokon alapul.

Ötödik jogalap: a fellebbezők a Törvényszék előtt felhozott negyedik jogalapjukban azt állították, hogy az alperes túlzott követelményeket írt elő, amikor lefolytatta a szóban forgó intézkedéseknek a belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos elemzését. A Törvényszék (a 130–136. pontban) azzal az indokkal utasította el ezt a jogalapot, megítélése szerint a „felülvizsgálati mechanizmussalˮ kapcsolatos követelményt nem „írta előˮ az alperes, továbbá e követelmény összhangban van a környezetvédelem állami támogatásáról szóló 2008. évi közösségi iránymutatással.² Ez sérti az uniós jogot.

Hatodik fellebbezési jogalap: a fellebbezők az ötödik jogalapjuk első részében azt állították, hogy a vitatott határozat ténybeli hibákon alapult. Hetedik jogalapjukban a fellebbezők azt állították, hogy a vitatott határozat nyilvánvaló értékelési hibán alapult. A Törvényszék (a 139. és a 166. pontban) mindkét említett jogalapot elutasította. Az elutasítás olyan eljárási szabálytalanságokon alapult, amelyek sérelmet okoznak a fellebbezőknek. Először is, amikor a Törvényszék elutasította az ötödik jogalap első részét, azért nem foglalkozott annak lényegi tartalmával, mert tévesen értelmezte e jogalapot. A Törvényszék továbbá nem reagált e jogalap azon tartalmára sem, amelyet a válaszban fejtettek ki. Másodszor, a hetedik jogalap elutasítása nem reagált e jogalap azon tartalmára, amelyet a válaszban fejtettek ki.

Hetedik fellebbezési jogalap: a fellebbezők előadják, hogy a Törvényszék megsértette az uniós jogot, amikor elutasította az ötödik jogalapjuk második részét, amely azon alapult, hogy az alperes eljárási szabályokat sértett.

Nyolcadik fellebbezési jogalap: a fellebbezők előadják, hogy a Törvényszék megsértette az uniós jogot, amikor elutasította a hatodik jogalapjukat, amely azon alapult, hogy az alperes tévesen tulajdonított jelentőséget olyan tényezőknek, amelyek kívül esnek az állami támogatásokkal kapcsolatos joganyag területén, továbbá megsértette az EUSZ 5. cikk (1) bekezdését.

____________

¹ HL 2017. C 69., 2. o.

² HL 2008. C 82., 1. o.