C‑190/12. sz. ügy

Emerging Markets Series of DFA Investment Trust Company

kontra

Dyrektor Izby Skarbowej w Bydgoszczy

(a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Bydgoszczy [Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Letelepedés szabadsága – A tőke szabad mozgása – EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk – Jogi személyek jövedelemadója – A belföldi és a külföldi illetőségű befektetési alapok részére fizetett osztalékok közötti eltérő bánásmód – Az adómentesség kizárása – Igazolatlan korlátozás”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2014. április 10.

1.        Bírósági eljárás – Szóbeli szakasz – Újbóli megnyitás – A szóbeli szakasz annak érdekében történő újbóli megnyitására vonatkozó kötelezettség, hogy a felek valamely új tényre észrevételeket tehessenek – Hiány – Igazolás – A határozathozatalhoz elegendő információk megléte

(A Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk)

2.        Letelepedés szabadsága – A tőke szabad mozgása – Hatály – Adójogszabályok – Társasági adó – Osztalékok adóztatása – Belföldi illetőségű befektetési alapok részére fizetett belföldről származó osztalékok adómentessége – A kapott osztalékot eredményező részesedés jellegétől függetlenül alkalmazandó adómentesség – Olyan jogszabály, amelynek nem arra irányul, hogy a harmadik államokból származó gazdasági szereplők belföldi piacra jutását feltételekhez kösse – A letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések alkalmazhatatlansága – A tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatósága

(EUMSZ 63. cikk)

3.        A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – Adójogszabályok – Társasági adó – A befektetési alapok részére fizetett osztalékok adóztatása – Belföldi illetőségű alapok részére fizetett belföldről származó osztalékok adómentessége – Harmadik államban illetőséggel rendelkező alapok részére fizetett belföldről származó osztalékok adóztatása – Megengedhetetlenség – Igazolás – Hiány

(EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk)

1.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 20., 21. pont)

2.        A tőke szabad mozgására vonatkozó EUMSZ 63. cikk alkalmazandó olyan helyzetben, amikor valamely nemzeti adójogszabály alapján a valamely tagállamban letelepedett társaságok által a valamely harmadik államban letelepedett befektetési alap részére fizetett osztalékok nem részesülhetnek adómentességben, míg az említett tagállamban letelepedett befektetési alapok élvezik ezen adómentességet.

Ugyanis a harmadik országból származó osztalékok adójogi bánásmódjára vonatkozó összefüggésben valamely nemzeti jogszabály tárgyának vizsgálata elegendő annak megállapításához, hogy a harmadik országból származó osztalék adójogi bánásmódja az EUM‑Szerződés tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozik‑e. Erről van szó olyan adójogszabály esetében, amely nem tesz különbséget a harmadik állambeli illetőségű befektetési alap által kapott osztalékot eredményező részesedés fajtája szerint.

Azonban az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdésének értelmezése a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat illetően nem teheti lehetővé az olyan gazdasági szereplők számára, akik nem tartoznak a letelepedés szabadságának területi hatálya alá, hogy e szabadságból előnyt kovácsoljanak. Ugyanakkor nem áll fenn annak veszélye, hogy a letelepedés szabadságának területi hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő ebből hasznot húz, amennyiben az adójogszabály az osztalékok adójogi bánásmódját érinti, és nem arra irányul, hogy a harmadik államokból származó gazdasági szereplők belföldi piacra jutását feltételekhez kösse.

(vö. 29., 31., 33., 35. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.        Az EUMSZ 63. cikket és az EUMSZ 65. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami adójogi szabályozás, amelynek értelmében az adott tagállamban letelepedett társaságok által harmadik országban található befektetési alap részére fizetett osztalékok nem részesülhetnek adómentességben, amennyiben az említett tagállam és a szóban forgó harmadik állam között kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra vonatkozó olyan egyezményi kötelezettség áll fenn, amely lehetővé teszi a nemzeti adóhatóságok számára a befektetési alap által szolgáltatott információk ellenőrzését. A kérdést előterjesztő bíróság feladata az adott eljárás keretében annak vizsgálata, hogy az említett együttműködés keretében meghatározott információcsere‑mechanizmus ténylegesen lehetővé teszi‑e a tagállami adóhatóságok számára, hogy adott esetben ellenőrizzék a harmadik államban letelepedett befektetési alapok által a tevékenységeik létrehozásának és gyakorlásának feltételeivel kapcsolatban nyújtott információkat annak megállapítása érdekében, hogy az uniós szabályozási kerettel egyenértékű szabályozási keretben működnek.

Ugyanis az osztalékokra vonatkozó, a belföldi befektetési alapok és a külföldi befektetési alapok közötti ilyen eltérő adóügyi bánásmód alkalmas arra, hogy eltántorítsa egyrészt a harmadik államban letelepedett befektetési alapokat az említett tagállamban letelepedett társaságokban történő részesedésszerzéstől, másrészt pedig az e tagállam illetőségével rendelkező befektetőket a külföldi illetőségű befektetési alapokban történő részesedésszerzéstől. Ebből következik, hogy az ilyen nemzeti jogszabály a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikkben főszabály szerint tiltott korlátozásának minősül.

Márpedig figyelemmel a tagállam olyan adójogszabályára, amely elsődleges megkülönböztető szempontként a befektetési alapoknak a belföldi társaságok által számukra fizetett osztalék után forrásadó kivetését eredményező vagy azzal nem járó illetőségét rögzíti, a külföldi illetőségű befektetési alapok objektíve összehasonlítható helyzetben vannak azon befektetési alapokkal, amelyek székhelye e tagállam területén található.

Továbbá, ha valamely tagállam úgy döntött, hogy nem adóztatja a belföldi illetőségű kedvezményezett befektetési alapok belföldi eredetű osztalékait, nem hivatkozhat az adóztatási joghatóság tagállamok közötti kiegyensúlyozott megosztása biztosításának követelményére a külföldi illetőségű befektetési alapok ilyen jövedelmei adóztatásának igazolása érdekében.

Ezenkívül nem igazolhatja az adórendszer koherenciája megőrzésének szükségessége az olyan nemzeti jogszabályt, amely nem teremt közvetlen kapcsolatot a belföldi illetőségű befektetési alap által kapott, belföldről származó osztalékok forrásadó alóli mentessége és az említett osztalékoknak az említett befektetési alap befektetésijegy‑tulajdonosai jövedelmeként történő adóztatása között.

Végül a tagállami adóbevételek harmadik állam javára való csökkenése nem tekinthető olyan nyomós közérdekű oknak, amely igazolhatna egy az alapvető szabadságok egyikével főszabály szerint ellentétes intézkedést.

(vö. 42., 43., 69., 95., 99., 102., 105. pont és a rendelkező rész 2. pontja)