A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-144/07., T-147/07., T-148/07., T-149/07., T-150/07. és T-154/07. sz., ThyssenKrupp Liften Ascenseurs és társai kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2011. július 13-án hozott ítélete ellen a ThyssenKrupp Elevator (CENE) GmbH, korábban ThyssenKrupp Aufzüge GmbH, és a ThyssenKrupp Fahrtreppen GmbH által 2011. szeptember 30-án benyújtott fellebbezés

(C-503/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: ThyssenKrupp Elevator (CENE) GmbH, korábban ThyssenKrupp Aufzüge GmbH, és ThyssenKrupp Fahrtreppen GmbH (képviselő: K. Blau-Hansen ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A Bíróság a fellebbezők tekintetében teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék (nyolcadik tanács) T-144/07., T-147/07., T-148/07., T-149/07., T-150/07. és T-154/07. sz., ThyssenKrupp Liften Ascenseurs és társai kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2011. július 13-án hozott ítéletet, amennyiben az a keresetet elutasítja;

másodlagosan: megfelelően csökkentse tovább a fellebbezőkkel szemben a 2007. február 21-i európai bizottsági határozat 2. cikkében kiszabott bírságot;

harmadlagosan: újabb határozat hozatala céljából utalja vissza az ügyet Törvényszék elé;

az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők a jelen fellebbezéssel a Törvényszék (nyolcadik tanács) T-144/07., T-147/07., T-148/07., T-149/07., T-150/07. és T-154/07. sz., ThyssenKrupp Liften Ascenseurs és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2011. július 13-án hozott ítélet azon részét támadja, amely a fellebbezőket érinti és elutasítja a 2007. február 21-én hozott C(2007) 512 végleges bizottsági határozat (COMP/E-1/38.823 - Felvonók és mozgólépcsők ügy) ellen 2007. május 7-én benyújtott keresetet.

A fellebbezők összesen négy jogalap keretében kifogásolják a Bizottság hatáskörének hiányát, lényeges eljárási szabályok megsértését, az EK-Szerződés, az EUMSZ, valamint az e szerződések végrehatására vonatkozó jogszabályok megsértését, továbbá hatáskörrel való visszaélést és az alapvető jogok megsértését:

Először is a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék jogsértő módon hagyta jóvá az eljárás lefolytatására vonatkozó bizottsági hatáskört. Úgy vélik, hogy a Törvényszéknek meg kellett volna semmisítenie a Bizottság határozatát, mivel az EUMSZ 101. cikk (korábban EK 81. cikk) nem alkalmazható amiatt, hogy a felrótt, helyben elkövetett jogsértéseknek nincs nemzetközi kihatása. Még ha a Törvényszék az EUMSZ 101. cikket alkalmazandónak is tartja, figyelembe kellett volna vennie, hogy a Bizottság hatásköre mindenképpen sérti az 1/2003 rendeletben¹ megállapított, az európai versenyhatóságok hálózatáról szóló közlemény szerinti párhuzamos hatáskörök rendszerét. Végül a Törvényszék téved, amikor nem ismeri el, hogy az eljárás Bizottság általi utólagos megindítása sérti a büntetések meghatározottságának és jogszerűségének alapjogi védelemben részesített elvét.

Másodszor: a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék jogsértő módon erősíti meg a Bizottság azon határozatát, amely szerint a fellebbezők a ThyssenKrupp AG vállalatcsoport forgalma alapján egyetemlegesen felelnek. Az ítélet így sérti az 1/2003 rendelet 23. cikkét, a jogállamiság nulla poena sine lege elvében megtestesülő elvét, a büntetések arányosságának elvét, az in dubio pro reo elvét és a vétkesség elvét. Az ítélet jogsértő, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a leányvállalat az anyavállalatával (és a vállalatcsoport más tagjaival) együtt a gazdasági egység formájában felelősségi köteléket képez. Másrészt és ettől függetlenül az ítélet sérti a vétkesség elvét, mivel a fellebbezőkre az anyavállalatukkal egyetemlegesen szab ki bírságot. Másodlagosan a Törvényszék jogsértő módon nem ismeri el, hogy a fellebbezők egyetemleges felelősségének jóváhagyása sérti a személyes felelősség elvét. Másodlagosan a fellebbezők úgy érvelnek, hogy a Törvényszék az egyetemleges felelősséget annak ellenére hagyta jóvá, hogy a Bizottság a belső viszonyban nem állapította meg a felelősségi arányokat.

Harmadszor: a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék az ítéletében megszegte a jogszabályban rögzített átfogó felülvizsgálati kötelezettségét, mivel nem kellően vizsgálta azt, hogy aránytalan-e a kiindulási összeg és az elrettentési szorzó meghatározása, a párhuzamos jogsértések többszörös bírságolása, illetve hogy a Bizottság nem értékelte a fellebbezők együttműködését, és ezzel a Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogvédelem abban rejlő biztosítását.

Negyedszer: a fellebbezők a Németországot érintő jogsértés kapcsán a kiindulási összeg meghatározása tekintetében kifogásolják az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének megsértését, mivel a kiindulási összeg megállapítása során nemcsak az érintett termékre vonatkozó forgalmat vették figyelembe, jóllehet ez nyomós érdekeket sért. A Törvényszék a Schindlerrel szemben helyesen alkalmazott differenciált indokolást, miközben ezt jogsértő módon mellőzte a fellebbezőkkel szemben.

____________

¹ - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).