Language of document :

2012. október 12-én benyújtott kereset - Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-462/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Braun, meghatalmazott , Talabér-Ritz K., meghatalmazott )

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

1. A Bíróság állapítsa meg, hogy Magyarország

- azáltal, hogy az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény elfogadásával az általános felhatalmazás keretében elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat különadó megfizetésére kötelezte, és

- azáltal, hogy nem hozta megfelelő módon az érintettek tudomására az általános felhatalmazások, jogok és feltételek módosítására irányuló szándékát, és nem biztosított elegendő időt az érdekelt feleknek a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére,

nem teljesítette az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. és 14. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2. A Bíróság kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény a magyar gazdaság három fő ágazatára - a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére - vonatkozóan új díjat, úgynevezett különadót vezetett be, amelyet az érintetteknek három egymást követő évben kell leróniuk adózás előtti árbevételük alapján.

A kötelezettségszegés megállapítása iránti keresete alátámasztása érdekében a Bizottság az alábbi jogalapokat és érveket terjeszti elő:

A 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célként rögzíti az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások belső piacának megteremtését a felhatalmazási rendszerek harmonizációja és egyszerűsítése révén. Ebben a tekintetben az irányelv megerősíti azon jogalkotói elhatározást, hogy az általános felhatalmazási rendszer nem torzíthatja a versenyt, és nem akadályozhatja a piacra lépést.

Az irányelv az engedélyezési eljárásokra és az engedélyek tartalmára, valamint az említett eljárásokhoz kötődő pénzügyi terhek természetére és terjedelmére vonatkozó szabályokat ír elő. Az irányelv 12. cikke szerint elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett igazgatási díj csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezheti, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és egyes egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka kapcsán merülnek fel.

A különadót tekintve az elektronikus hírközlési szolgáltatókat - az igazgatási szolgáltatási díjon, valamint a felügyeleti díjon felül - egy további fizetési kötelezettség terheli, amely azonban az irányelv 12. cikkével ellentétben nem az általános felhatalmazási rendszerhez kapcsolódó igazgatási költségek finanszírozását szolgálja, hanem Magyarország államháztartási költségeinek a fedezetére lett megállapítva.

A Bizottság álláspontja szerint a kivetett különadó az általános felhatalmazással összefüggésben elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett tehernek minősül, jelentősen növeli a szolgáltatókra háruló pénzügyi terheket, akadályozza a távközlési szolgáltatások szabadságát, valamint az irányelv által meg nem engedett költségek finanszírozására irányul, s mint ilyen nem összeegyeztethető az irányelv 12. cikkével.

Végül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem hozta megfelelő módon az érintettek tudomására az általános felhatalmazások, jogok és feltételek módosítására irányuló szándékát, és nem biztosított elegendő időt az érdekelt feleknek a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. Ezáltal Magyarország nem teljesítette az irányelv 14. cikkéből eredő kötelezettségeit.

____________