A Tallinna Ringkonnakohus (Észtország) által 2017. június 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Eesti Pagar AS kontra Ettevõtluse Arendamise Sihtasutus, Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

(C-349/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Tallinna Ringkonnakohus

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Eesti Pagar AS

Ellenérdekű felek: Ettevõtluse Arendamise Sihtasutus, Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet¹ 8. cikkének (2) bekezdését, hogy e rendelkezéssel összefüggésben „a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek” végrehajtása megkezdődött, ha a támogatandó tevékenység például egy eszköz megvásárlásából áll, és megkötötték az érintett eszköz megvásárlásáról szóló szerződést? A tagállami hatóságok vizsgálhatják-e a hivatkozott rendelkezésben megállapított kritérium megsértését egy olyan szerződéstől való elállás költségei alapján, amely nem tesz eleget az ösztönző hatás követelményének? Ha a tagállami hatóságokat megilleti ilyen hatáskör, akkor a szerződéstől való elállás vonatkozásában mekkora (százalékban kifejezett) költség esetén lehet abból kiindulni, hogy az az ösztönző hatás követelménye teljesítésének szempontjából kellően elhanyagolható?

A tagállami hatóság akkor is köteles-e visszatéríttetni az általa nyújtott jogellenes támogatást, ha a Bizottság nem hozott ennek megfelelő határozatot?

A támogatás odaítéléséről döntő tagállami hatóság – abban a téves feltevésben, hogy a csoportmentességi feltételeknek megfelelő támogatásról van szó, miközben valójában jogellenes támogatást nyújt – kelthet-e jogos bizalmat a támogatás kedvezményezettjeiben? A kedvezményezett jogos bizalmának indokolásához elegendő-e különösen, ha a jogellenes támogatás nyújtásakor a tagállami hatóságnak tudomása van azokról a körülményekről, amelyek eredményeképpen a támogatás nem tartozik a csoportmentességek közé?

Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén a közérdeket és az egyes személyek érdekeit kell egymással szemben mérlegelni. A megfelelő mérlegeléssel összefüggésben jelentősége van-e annak, hogy a Bizottság a szóban forgó támogatással kapcsolatban olyan határozatot hozott, amelyben összeegyeztethetetlennek tartja azt a közös piaccal?

Milyen elévülési idő vonatkozik a jogellenes támogatás tagállami hatóság általi visszatéríttetésére? Ez az idő 10 év annak az időtartamnak megfelelően, amelynek elteltével a támogatás az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet² 1. és 15. cikke szerint létező támogatássá válik, és már nem fizettethető vissza, vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet³ 3. cikkének (1) bekezdése szerinti 4 év?

Mi a jogalapja az ilyen visszatéríttetésnek, ha a támogatást strukturális alapból nyújtották: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdése vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet?

Ha a tagállami hatóság jogellenes támogatást téríttet vissza, ennek keretében köteles-e kamatot követelni a kedvezményezettől a jogellenes támogatás tekintetében? Amennyiben igen, úgy milyen szabályok vonatkoznak a kamatszámításra – többek között a kamatláb és a számítási időszak tekintetében?

____________

¹ HL 2008. L 214., 3. o.

² HL 1999. L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1  kötet, 339. o.

³ HL 1995. L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.