C‑363/12. sz. ügy
Z.
kontra
A Government department
és
The Board of management of a community school
(az Equality Tribunal [Írország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Szociálpolitika – 2006/54/EK irányelv – A férfi és a női munkavállalók közötti egyenlő bánásmód – Anya, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket – Szülési vagy örökbefogadási szabadsággal egyenértékű fizetett szabadság ezen anya számára történő kiadásának megtagadása – A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezmény − 2000/78/EK irányelv – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – Fogyatékosságon alapuló bármely megkülönböztetés tilalma – Gyermek kihordására képtelen, béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló anya – A fogyatékosság fennállása – A 2006/54 és a 2000/78 irányelv érvényessége”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2014. március 18.
1. Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Munkavállalás és munkafeltételek – Egyenlő bánásmód – 2006/54 irányelv – A szülési szabadság kiadásának béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló anyától való megtagadása – Terhességgel vagy szülési szabadsággal összefüggésben kedvezőtlenebb bánásmód – Hiány
(2006/54 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont és (2) bekezdés c) pont, 4. és 14. cikk; 92/85 tanácsi irányelv, 8. cikk)
2. Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Munkavállalás és munkafeltételek – Egyenlő bánásmód – 2006/54 irányelv – Hatály – Örökbefogadási szabadság nyújtása és alkalmazási feltételei – Kizártság
(2006/116 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (27) preambulumbekezdés és 16. cikk; 92/85 tanácsi irányelv)
3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Nyilvánvalóan nem releváns kérdés
(EUMSZ 267. cikk, (1) bekezdés)
4. Nemzetközi megállapodások – Uniós megállapodások – A másodlagos uniós jogi aktusokkal szembeni elsőbbség – A másodlagos jogi aktusoknak a nemzetközi megállapodások fényében történő értelmezésének kötelezettsége – A 2000/78 irányelvnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezmény fényében történő értelmezése
(EUMSZ 216. cikk, (2) bekezdés; 2000/78 tanácsi irányelv)
5. Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – A fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – A „fogyatékosság” fogalma
(2000/78 tanácsi irányelv)
6. Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – A fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Gyermek hagyományos módon történő vállalásának lehetetlensége – Olyan betegség, amely a béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló anya számára nem akadályozza meg a munkához jutást, a munkában való részvételt és az előmenetelt – A hátrányos megkülönböztetés hiánya
(2000/78 tanácsi irányelv)
7. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Az Uniót kötő nemzetközi egyezmény – Valamely irányelv érvényességének nemzetközi egyezményre tekintettel történő vizsgálata – A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezmény – A 2000/78 irányelv érvényességének ezen egyezmény bizonyos szabályaira tekintettel történő vizsgálata – Kizártság
(EUMSZ 267. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2000/78 tanácsi irányelv)
1. A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54 irányelvet, és különösen annak 4. és 14. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem minősül nemen alapuló hátrányos megkülönböztetésnek, ha a női munkavállalótól – olyan anyai minőségében, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket – megtagadják a szülési szabadsággal egyenértékű fizetett szabadság kiadását.
Először is, ami az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hátrányos megkülönböztetést illeti, e megtagadása nem olyan indokon alapul, amely kizárólag csak az egyik nemhez tartozó munkavállalókra alkalmazható. Másodszor ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján az az anya, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket, definíció szerint nem részesülhet a terhességgel összefüggésben kedvezőtlenebb bánásmódban, mivel e gyermekkel nem volt várandós. Harmadszor, tekintettel arra, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak nem kell ezen irányelv 8. cikke alapján szülési szabadságot biztosítaniuk a munkavállalónak olyan anyai minőségében, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket, akkor sem, ha e gyermeket a szülést követően szoptathatja vagy ténylegesen szoptatja, az ilyen anya a 92/85 irányelv értelmében nem részesül kedvezőtlenebb bánásmódban a szülési szabadság igénybevételével összefüggésben, ennélfogva nem tekinthető úgy, hogy a 2006/54 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti nemen alapuló hátrányos megkülönböztetésben részesült.
(vö. 51., 52., 57–60., 67. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54 irányelvnek a (27) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 16. cikkéből egyértelműen kitűnik, hogy ez az irányelv fenntartja a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy szabadon eldönthetik, biztosítanak‑e örökbefogadási szabadsághoz való jogot, illetve az is, hogy az ilyen szabadság alkalmazásának feltételei – a felmentésen és a munkába való visszatérésen kívül – nem tartoznak az említett irányelv hatálya alá. Ebből következik, hogy az örökbefogadási szabadság kiadása tekintetében a béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló ilyen anya helyzete nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.
(vö. 63., 65., 67. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 64. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 71–75. pont)
5. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv értelmében vett „fogyatékosság” fogalma olyan korlátozottságként értendő, amely különösen valamilyen testi, szellemi vagy lelki ártalmon alapul, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a szakmai életben. Ez a fogalom nem csupán a szakmai tevékenység végzésének lehetetlenségére vonatkozik, hanem az ilyen tevékenység végzésének zavarára is.
(vö. 76., 77. pont)
6. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy nem minősül fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek, ha megtagadják a szülési vagy az örökbefogadási szabadsággal egyenértékű fizetett szabadság kiadását az olyan női munkavállalótól, aki gyermek kihordására nem képes, és aki béranyaságról szóló megállapodást kötött. Ugyanis önmagában az, hogy a béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló anyának nem lehet hagyományos módon gyermeke, főszabály szerint nem akadályozza meg számára a munkához jutást, a munkában való részvételt és az előmenetelt.
(vö. 80–82., 91. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
7. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv érvényességét a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezményre tekintettel nem lehet vizsgálni, azonban az említett irányelvet lehetőség szerint ezen egyezménnyel összhangban kell értelmezni.
Ugyanis, amennyiben az említett egyezményben foglalt kötelezettségek címzettjei a szerződő felek, e nemzetközi megállapodás programjellegű. Következésképpen az ENSZ‑egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása vagy hatálya a szerződő felek későbbi aktusainak van alárendelve. Ilyen körülmények között ezen egyezmény rendelkezései tartalmuk vonatkozásában nem minősülnek feltétel nélkülinek és kellően pontosnak, és ezért az uniós jogban nincs közvetlen hatályuk.
(vö. 87–91. pont és a rendelkező rész 2. pontja)