C‑512/10. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Lengyel Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés – Közlekedés – 91/440/EGK irányelv – A közösségi vasutak fejlesztése – 2001/14/EK irányelv – A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása – A 2001/14 irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdése – A pénzügyi egyensúly tartós hiánya – A 91/440 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, valamint 7. cikkének (3) és (4) bekezdése – A pályahálózat-működtetőt ösztönző intézkedések hiánya – A 2001/14 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (1) bekezdése – A minimális pályahasználati díj kiszámítása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. május 30.

1.        Közlekedés – Vasúti közlekedés – 2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása és díjszabás – A infrastruktúra díjszabása – A tagállamok kötelezettségei – A pályahálózat‑működtető számviteli egyensúlya – Feltételek

(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (1) bekezdés)

2.        Közlekedés – Vasúti közlekedés –2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása és díjszabás – A tagállamok kötelezettségei – A pályahálózat‑működtetőt az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a díjak mértékének csökkentésére ösztönző intézkedések bevezetése – Hiány – Kötelezettségszegés

(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (2) bekezdés)

3.        Közlekedés – Vasúti közlekedés –2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztása és díjszabás – A tagállamok kötelezettségei – A vasúti infrastruktúrához való minimális hozzáférés díjának kiszámítása – Az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségnek megfelelő díj – Hiány – Kötelezettségszegés

(2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (3) bekezdés)

1.        A 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettséget, miszerint a tagállamok rögzítik a feltételeket annak biztosítására, hogy szokványos üzleti feltételek mellett és belátható időn belül a pályahálózat‑működtető könyveiben az infrastruktúra‑használati díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény és az állami finanszírozás legalább egyensúlyban legyen az infrastruktúra költségeivel, úgy kell értelmezni, hogy az a pályahálózat‑működtető eredménykimutatásának számviteli egyensúlyára irányul. Ugyanakkor a pályahálózat‑működtető eredménykimutatásának egyensúlyi hiánya önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy a szóban forgó tagállam nem teljesítette az említett rendelkezésből fakadó kötelezettségeit. Egy ilyen következtetéshez ugyanis még e rendelkezés megfogalmazása szerint is szükséges annak bizonyítása, hogy az eredménykimutatás egyensúlyának hiánya „szokványos üzleti feltételek mellett és belátható időn belül” álljon fenn.

(vö. 26., 34., 35. pont)

2.        Megsérti a 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 6. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely nem fogadott el a vasúti pályahálózat‑működtetők számára ösztönzőket az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a pályahasználati díjak mértékének csökkentése céljából.

E tekintetben nem elegendő az a körülmény, hogy a 2001/14 irányelvnek a belső jogba való átültetése céljából elfogadott nemzeti szabályozás célként írja elő a költségek és az infrastruktúra‑használati díjak összegének csökkentését, ha e szabályozás nem határozza meg azon ösztönző mechanizmust, amely révén e cél elérendő.

(vö. 57., 90. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.        Megsérti a 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra‑kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 7. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely lehetővé teszi a minimális szolgáltatások összességéért és a szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférésért fizetendő díjak számításában olyan költségek szerepeltetését, amelyek nem tekinthetők az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségeknek.

E tekintetben az e szabályozásban előírt karbantartási és irányítási költségeket – mivel a vasúti hálózat egy szakaszának a rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos, állandó jellegű költségeket is magukban foglalnak, amelyeket a pályahálózat‑működtetőnek még a vonatok mozgásának hiányában is viselnie kell – úgy kell tekinteni, hogy e költségek nem közvetlenül, hanem csak részben erednek az adott vonat közlekedtetéséből. A tevékenységek pénzügyi és a közvetett költségei továbbá nyilvánvalóan nem állnak semmilyen közvetlen kapcsolatban az adott vonat közlekedtetésével. Végül, mivel az értékcsökkenést nem a közlekedtetésből eredő tényleges infrastruktúra‑használat alapján határozták meg, hanem számviteli szabályok alapján, ez sem tekinthető úgy, mint amely közvetlenül az adott vonat közlekedtetéséből ered.

(vö. 82–84., 90. pont és a rendelkező rész 1. pontja)