A Törvényszék (harmadik tanács) T-394/13. sz., Photo USA Electronic Graphic, Inc. kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2014. november 18-án hozott ítélete ellen a Photo USA Electronic Graphic, Inc. által 2015. január 27-én benyújtott fellebbezés

(C-31/15. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Photo USA Electronic Graphic, Inc. (képviselő: K. Adamantopoulos avocat)A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Ancàp SpA, Cerame-Unie AISBL, Confindustria Ceramica, Verband der Keramischen Industrie eVA fellebbező kérelmeiA fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:Helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-394/13. sz., Photo

Inc. (képviselő: K. Adamantopoulos avocat)A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Ancàp SpA, Cerame-Unie AISBL, Confindustria Cer

amica, Verband der Ker

amischen Industrie eVA fellebbező kére

lmeiA fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:Helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-394/13. sz., Photo USA Electronic Graphic, Inc. kontra Tanács ügyben 2014. november 18-án hozott ítéletét, amellyel a Törvényszék elutasította a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2013. május 13-i 412/2013/EU tanácsi végrehajtás

i rendelet megsemmisítése iránti kérelmet;a vizsgálatot egészítse ki, és

a 412/2013/EU rendeletet semmisítse meg; éskötelezze az Európai Unió Tanácsát a fellebbező részéről a jelen fellebbezéssel, valamint a T-394/13. sz. ügyben a Törvényszék előtti eljárással k

apcsolatban felmerült költség

ek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekA fellebbező előadja, hogy a Törvényszék a fellebbező által a Törvényszék előtt előadott első, harmadik és negyedik jogalap tekintetében tett megállapításaiban többszörösen tévesen alkalmazta a jogot, valamint elferdítette az előterjesztett bizonyítékokat. Ezért a fellebbező szerint a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Ezenkívül a fellebbező azt állítja, hogy az első, második és harmadik jogalapot alátámasztó tények megfelelően bizonyítottak ahhoz, hogy a Bí

róság határozhasson ezekről a jogalapokról.Ami az első jogalapot illeti, a fellebbező két érvet ad elő. Elsősorban a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy lényegében a fellebbezőre rója az azzal kapcsolatos bizonyítási terhet, hogy az intézmények az általuk relevánsnak ítélt minden egyes tényezőt illetően mérlegelési hibát követtek el. A Törvényszék állandó ítélkezési gyakorlata szerint elegendő ugyanis, ha a fellebbező vagy azt bizonyítja, hogy (1) az intézmények az általuk relevánsnak ítélt tényezőket illetően mérlegelési hibát követtek el, vagy pedig azt, hogy (2) más relevánsabb tényezők alkalmazása megkívánta, hogy ezeket ne vegyék számításba. Ezzel összefüggésben az a megállapítás, amely szerint az intézmények tévesen értékeltek az általuk relevánsnak ítélt három tényezőből kettőt, elegendő ahhoz, hogy a fellebbező mentesüljön a bizonyítási teher alól. Továbbá a Törvényszék a megtámadott ítélete megállapításainak kialakítása során elferdítette a bizonyítékokat és a tényeket.A harmadik és a negyedik jogalap tekintetében a fellebbező négy érvet ad elő. Elsősorban a Törvényszék félreértelmezte az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 3. cikke (2) és (7) bekezdésének rendelkezéseit azzal a megállapításával, hogy az intézmények csak akkor kötelesek vizsgálni a versenyellenes magatartásoknak az Unió iparának helyzetére gyakorolt hatását, miután ilyen versenyellenes magatartások fennállása az illetékes versenyhatóság végleges döntésében már megállapításra került. Másodsorban a Törvényszék azáltal, hogy elutasította a fellebbező arra irányuló kérelmét, hogy fedje fel a mintavétel által érintett uniós termelők személyazonosságát, elferdítette a benyújtott bizonyítékokat, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy anélkül vizsgálhatja annak a kérdését, hogy az intézmény betartotta-e az alaprendelet 3. cikkének (2) és (4) bekezdését, hogy ismerné a mintavétel által érintett uniós termelők személyazonosságát. Harmadsorban a fellebbezőt arra kötelezve, hogy a versenyellenes magatartásoknak a mintavétel által érintett uniós termelőkre gyakorolt hatására vonatkozóan pozitív bizonyítékokat mutasson be, amikor a mintavétel által érintett uniós termelők személyazonossága bizalmasan van kezelve, a megtámadott ítélet félreértelmezte az alaprendelet 3. cikke (2) és (7) bekezdésének rendelkezéseit, és ésszerűtlen bizonyítási terhet rótt a fellebbezőre. Negyedsorban a megtámadott ítélet félreértelmezte az alaprendelet 3. cikke (2) és (7) bekezdésének rendelkezéseit akkor is, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az érintett kötelezett

ségeknek eleget lehet tenni egyszerűen azzal, hogy egyszerű feltevésekre támaszkodnak ahelyett, hogy tényleges vizsgálatot hajtanának végre.