C‑13/05. sz. ügy

Sonia Chacón Navas

kontra

Eurest Colectividades SA

(a Juzgado de lo Social nº 33 de Madrid [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„2000/78/EK irányelv – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazandó egyenlő bánásmód – A fogyatékosság fogalma”

Az ítélet összefoglalása

1.        Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok

(EK 234. cikk)

2.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv

(2000/78 tanácsi irányelv, 1. cikk)

3.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv

(2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés és 3. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

4.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv

(2000/78 tanácsi irányelv, 1. cikk)

1.        Az EK 234. cikk szerinti, a nemzeti bíróságok és a Bíróság közötti határozott feladatmegosztáson alapuló eljárás keretében a nemzeti bíróság feladata az ügy tényállásának értékelése. Szintén az ügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság kizárólagos feladata annak megítélése is, hogy – az ügy különös körülményeire tekintettel – ítélete meghozatalához szükségesnek tartja‑e az előzetes döntéshozatalt, és ha igen, a Bíróságnak feltett kérdései helytállóak‑e. Következésképpen amennyiben a feltett kérdések a közösségi jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság – fő szabály szerint – köteles érdemi határozatot hozni.

Mindazonáltal a Bíróság kivételesen – saját hatáskörének vizsgálata céljából – jogosult megvizsgálni azokat a körülményeket, amelyek között a nemzeti bíróság hozzá fordult. A nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéséről való határozathozatal megtagadásának csak akkor van helye, ha nyilvánvaló, hogy a kérdéses közösségi jogszabály értelmezése, amelyet a nemzeti bíróság kért, nem függ össze az alapeljárás tényeivel vagy céljával, vagy ha a probléma elméleti jellegű, illetőleg ha a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli, illetve jogi adatokkal, amelyek a feltett kérdések hasznos megválaszolásához szükségesek.

(vö. 32–33. pont)

2.        Az olyan személy, akinek kizárólag betegség miatt szüntette meg munkaviszonyát a munkáltatója, nem tartozik a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemnek a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelvvel létrehozott általános keretének hatálya alá.

A 2000/78 irányelv értelmében vett „fogyatékosság” fogalma olyan korlátozottságként értendő, amely különösen valamilyen testi, szellemi vagy lelki ártalmon alapul, és az érintettet akadályozza a szakmai életben való részvételben, azonban a „fogyatékosság” fogalmát nem szabad egyszerűen a „betegséggel” egybemosni. A jogalkotó ezen irányelv 1. cikkében a „fogyatékosság” fogalmát használva tudatosan választott különböző fogalmat. Emellett a közösségi jogalkotó által a munkahely fogyatékossághoz igazodó kialakítására szolgáló intézkedéseknek tulajdonított jelentőség bizonyítja, hogy a közösségi jogalkotó gondoskodott az olyan esetek szabályozásáról, amikor az érintett a szakmai életben való részvételben hosszú időre akadályozott. A korlátozottságnak ahhoz, hogy a „fogyatékosság” fogalma alá tartozzon, valószínűsíthetően hosszú időtartamúnak kell lennie.

A 2000/78 irányelv semmiféle olyan utalást nem tartalmaz, amely akként lenne érthető, hogy a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma bármilyen betegség jelentkezése esetén védi a munkavállalókat.

(vö. 43–47. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.        A munkáltatói felmondás tekintetében a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában írt tilalmával ellentétes a fogyatékosságon alapuló olyan munkáltatói felmondás, amely a fogyatékkal élők igényeihez való ésszerű alkalmazkodás kötelezettségére tekintettel nem indokolható azzal, hogy az érintett nem alkalmas, nem képes vagy nem vehető igénybe munkaköre alapvető feladatainak ellátására.

(vö. 51. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

4.        A betegség önmagában nem tekinthető olyan oknak, amellyel kiegészítendők azok, amelyek alapján történő hátrányos megkülönböztetést tiltja a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv.

Az EK‑Szerződés egyetlen rendelkezése sem tiltja az önmagában a betegségen alapuló hátrányos megkülönböztetést. A hátrányos megkülönböztetés általános tilalma köti a tagállamokat, amennyiben az alapügyben szereplő nemzeti tényállás a közösségi jog hatálya alá tartozik. Ebből nem következik azonban, hogy a 2000/78 irányelv tárgyi hatálya analógia útján kiterjesztendő lenne az irányelv 1. cikkében kimerítő jelleggel felsorolt okokon alapuló hátrányos megkülönböztetésen túlra.

(vö. 54., 56–57. pont és a rendelkező rész 3. pontja)