A Bíróság (nagytanács) 2016. március 1-jei ítélete (a Bundesverwaltungsgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Kreis Warendorf kontra Ibrahim Alo (C-443/14), Amira Osso kontra Region Hannover (C-444/14)

(C-443/14. és C-444/14. sz. egyesített ügyek)¹

(Előzetes döntéshozatal – A menekültek helyzetére vonatkozó, Genfben 1951. július 28-án aláírt egyezmény – 23. és 26. cikk – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 2011/95/EU irányelv – A nemzetközi védelem tartalmára vonatkozó szabályok – A kiegészítő védelem által biztosított jogállás – 29. cikk – Szociális védelem – Jogosultsági feltételek – 33. cikk – A fogadó tagállamon belüli szabad mozgás – Fogalom – Korlátozás – Meghatározott helyen található lakóhelyre vonatkozó kötelezettség – Eltérő bánásmód – A helyzetek összehasonlíthatósága – A költségvetési terhek közigazgatási szervek közötti kiegyensúlyozott megosztása – A migrációs és integrációs politikával kapcsolatos indokok)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperesek: Kreis Warendorf (C-443/14), Amira Osso (C-444/14)

Alperesek: Ibrahim Alo (C-443/14), Region Hannover (C-444/14)

Az eljárásban részt vesz: Vertreter des Bundesinteresses beim Bundesverwaltungsgericht (C-443/14 és C-444/14)

Rendelkező rész

A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az alapügyekben szereplőhöz hasonló, a kiegészítő védelemben részesülő személyek tekintetében megállapított, lakóhelyre vonatkozó kötelezettség az említett cikkben biztosított szabad mozgás korlátozását jelenti, akkor is, ha ezen intézkedés nem tiltja e jogosult számára az e védelmet nyújtó tagállam területén való szabad mozgást vagy e területen a lakóhelyre vonatkozó kötelezettséggel érintett helyszínen kívüli ideiglenes tartózkodást.

A 2011/95 irányelv 29. és 33. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügyekben szereplőhöz hasonló, a kiegészítő védelemben és bizonyos különleges szociális ellátásokban részesülő személyek tekintetében megállapított, lakóhelyre vonatkozó kötelezettség, ha azt az említett ellátások folyósításából fakadó tehernek a hatáskörrel rendelkező különböző intézmények közötti megfelelő megosztására alapítják, amennyiben az alkalmazandó nemzeti szabályozás nem ír elő ilyen intézkedést az említett ellátásokban részesülő menekültek, az érintett tagállam területén nemzetközi jogi, humanitárius vagy politikai okon kívüli okokból jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és e tagállam állampolgárai vonatkozásában.

A 2011/95 irányelv 33. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyekben szereplőhöz hasonló, a kiegészítő védelemben és bizonyos különleges szociális ellátásokban részesülő személyek tekintetében megállapított, lakóhelyre vonatkozó kötelezettség, amelyet a harmadik országbeli állampolgároknak az e védelmet nyújtó tagállamon belüli integrációja elősegítésére alapítanak, amennyiben az alkalmazandó nemzeti szabályozás nem ír elő ilyen intézkedést az e tagállamban nemzetközi jogi, humanitárius vagy politikai okon kívüli okokból jogszerűen tartózkodó, az említett ellátásokban részesülő harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, feltéve hogy a kiegészítő védelemben részesülő személyek e célkitűzés tekintetében nincsenek objektíve összehasonlítható helyzetben az érintett tagállam területén nemzetközi jogi, humanitárius vagy politikai okon kívüli okokból jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

____________

¹ HL C 439., 2014.12.8.