A Supreme Court of the United Kingdom (Egyesült Királyság) által 2017. október 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Peter Bosworth, Colin Hurley kontra Arcadia Petroleum Limited és társai
(C-603/17. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
A kérdést előterjesztő bíróság
Supreme Court of the United Kingdom
Az alapeljárás felei
Felperesek: Peter Bosworth, Colin Hurley
Alperesek: Arcadia Petroleum Limited és társai
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Hogyan kell helyesen megítélni, hogy egy munkáltató által a munkavállalóval vagy korábbi munkavállalóval (a továbbiakban: munkavállaló) szemben előterjesztett kereset a Luganói Egyezmény 5. szakaszának D. címe (18–21. cikk) szerinti „egyedi munkaszerződéssel kapcsolatos ügynek” minősül-e?
Elégséges-e ahhoz, hogy egy munkáltató által a munkavállalóval szemben előterjesztett kereset a 18–21. cikk hatálya alá tartozzon, hogy a kifogásolt megatartást a munkáltató a munkavállaló egyéni munkavállalási szerződésének megsértéseként is értelmezhette volna – még abban az esetben is, ha a munkáltató által előterjesztett kereset nem a szerződés megsértésén alapul, nem kifogásolja azt és nem is hivatkozik rá, hanem (például) a tényállás összefoglalásának 26. és 27. bekezdésében bemutatott jogalapokra hivatkozik?
Másként fogalmazva, helyes-e annak alapján elvégezni a vizsgálatot, hogy egy munkáltató által a munkavállalóval szemben előterjesztett kereset csak abban az esetben tartozik a 18–21. cikkek hatálya alá, amennyiben a keresetet ténylegesen a munkaszerződésben foglalt kötelezettségre alapozták? Amennyiben ez a helyes vizsgálat, az következik-e ebből, hogy a kizárólag olyan kötelezettségszegésen alapuló kereset, amely a munkaszerződéstől függetlenül merült fel (és adott esetben az nem olyan kötelezettség, amelybe a munkavállaló „szabad elhatározásából” beleegyezett), nem tartozik az 5. szakasz hatálya alá?
Amennyiben a fenti vizsgálatok egyike sem helyes, mi a helyes vizsgálat?
Amennyiben valamely társaság egy természetes személlyel (az egyezmény 5. cikkének (1) bekezdése szerinti) „szerződést” köt, milyen mértékben szükséges alá–fölérendeltségi viszonynak fennállnia a társaság és a természetes személy között ahhoz, hogy a szerződés az 5. szakasz értelmében vett „egyedi munkaszerződésnek” minősüljön? Lehet-e ilyen viszonyról beszélni, amennyiben az egyén maga határozhatja meg (és meg is határozza) a társasággal kötött szerződésének feltételeit, a társaság napi ügyvitele felett és saját kötelezettségei teljesítése felett felügyeletet és irányítást gyakorol, de a társaság részvényese(i) kezdeményezheti(k) a jogviszony megszüntetését?
Amennyiben a Luganói Egyezmény II. címének 5. szakasza csak olyan keresetek esetében alkalmazandó, amelyek az 5. szakasz kivételével a Luganói egyezmény 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, hogyan kell helyesen megítélni azt, hogy a kereset az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e?
Az olyan vizsgálat tekintendő-e helyesnek, amely szerint a kereset akkor tartozik az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, amennyiben a panasszal érintett magatartás szerződésszegésnek tekinthető, még akkor is, ha maga a munkáltató által előterjesztett kereset nem a szerződés megsértésén alapul, nem kifogásolja azt és nem is hivatkozik rá?
Másodlagosan, az a vizsgálat tekintendő-e helyesnek, amikor a kereset csak akkor tartozik az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, ha a kötelezettség, amelyen ténylegesen alapul, szerződéses kötelezettség? Amennyiben ez a helyes vizsgálat, következik-e ebből, hogy az olyan kötelezettségszegésre hivatkozó kereset, amely a munkaszerződéstől függetlenül merült fel (és adott esetben az nem olyan kötelezettség, amelybe az alkalmazott „szabad elhatározásából” beleegyezett), nem tartozik az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá?
Amennyiben a fenti vizsgálatok egyike sem helyes, mi a helyes vizsgálat?
Abban az esetben, ha:
mind A, mind B társaság egyazon vállalatcsoport tagja;
X alperes ténylegesen az ügyvezető igazgatói tisztséget tölti be a vállalatcsoportnál (ahogyan azt P. Bosworth tette az Arcadia vállalatcsoport esetében, lásd korábban a tényállás összefoglalójában, a 14. pontban); X munkaviszonyban áll a csoport egyik társaságával, az A társasággal (vagyis az A társaság munkavállalója, ahogyan P. Bosworth volt az egyes időszakokban, lásd a tényállás összefoglalójában, a 15. pontban); és a nemzeti jog szerint nem a B társaság munkavállalója;
az A társaság keresetet indít X ellen, és az 18–21. cikk hatálya alá esik; valamint
a csoport egy másik társasága, a B társaság szintén keresetet indít X ellen hasonló magatartás miatt, mint amely az A vállalat X elleni kereset alapja;
mi a helyes eljárás annak megítélésére, hogy a munkavállaló ellen indított kereset az 5. szakasz hatálya alá tartozik-e? Így különösen:
Függ-e a válasz attól, hogy fennállt-e X és B társaság között az 5. szakasz értelmében vett „egyedi munkaszerződés”, és amennyiben igen, mi a helyes vizsgálat annak eldöntésére, hogy volt-e ilyen szerződés?
B társaságot X „munkáltatójának” kell-e tekinteni az egyezmény II. címének 5. szakasza szempontjából, illetve B vállalat X-szel szembeni keresetei (lásd feljebb a 4. pont 4) alpontját) ugyanúgy a 18–21. cikkek hatálya alá esnek-e, ahogyan A társaság X-szel szembeni keresetei a 18–21. cikk hatálya alá esnek? Így különösen:
B társaság keresetei csak akkor esnek a 18. cikk hatálya alá, ha a kötelezettség, amelyen ténylegesen alapulnak, a B társaság és X között létrejött munkaszerződés szerinti kötelezettség?
Másodlagosan, a 18. cikk hatálya alá esik-e a kereset, ha a magatartás, amelyre a kérelem ténylegesen alapul, az A társaság és X között létrejött munkaszerződés szerinti kötelezettség megsértésének minősülne?
Amennyiben a fenti vizsgálatok egyike sem helyes, mi a helyes vizsgálat?
____________