Language of document :

A Tribunale di Varese (Olaszország) által 2015. november 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Mauro Scialdone elleni büntetőeljárás

(C-574/15. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale di Varese

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Mauro Scialdone

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Értelmezhetők-e úgy az uniós jog és különösen az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének, az EUMSZ 325. cikknek, valamint a 2006/112/EK irányelvnek1 a tagállamokat a szankciókra vonatkozó politikáik közelítésére kötelező, egymással összefüggésben értelmezett rendelkezései, hogy azokkal ellentétes az azt előíró nemzeti jogszabály, hogy a héa megfizetésének elmulasztása a közvetlen jövedelemadó megfizetése elmulasztásának esetében előírtnál nagyobb összegű, pénzben kifejezett küszöbérték meghaladása esetén minősül bűncselekménynek?

Értelmezhetők-e úgy az uniós jog és különösen az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének, az EUMSZ 325. cikknek, valamint a 2006/112/EK irányelvnek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamokat hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók előírására kötelező, egymással összefüggésben értelmezett rendelkezései, hogy azokkal ellentétes azon nemzeti jogszabály elfogadása, amely kizárja a vádlott büntethetőségét (legyen akár ügyvezető, jogi képviselő, adóval összefüggő feladatot ellátó személy vagy a jogsértésben részt vevő személy) abban az esetben, ha a jogi személyiséggel rendelkező szervezet késedelmesen fizeti meg a héa jogcímén fizetendő adót és közigazgatási szankciókat, annak ellenére, hogy már sor került az adó megállapítására és a büntetőeljárás már megindult, szabályosan kezdetét vette a kontradiktórius peres eljárás, addig, amíg az eljáró bíróság nem kezdi meg a tárgyalást egy olyan rendszer keretében, amely még közigazgatási jogi úton sem sújtja bármely más szankcióval a korábban említett ügyvezetőt, jogi képviselőt, vagy megbízottjukat és a jogsértésben részt vevő személyt?

Úgy kell-e értelmezni a PIF egyezmény 1. cikkében foglalt csalás fogalmát, hogy abba beleértendő a hozzáadottérték-adó akár részleges meg nem fizetésének vagy késedelmes megfizetésének tényállása, és ebből eredően a fent említett egyezmény 2. cikke arra kötelezi-e a tagállamokat, hogy szabadságvesztéssel járó büntetéssel szankcionálják az 50 000 eurót meghaladó összegű héa akár részleges meg nem fizetését vagy késedelmes megfizetését?

Nemleges válasz esetén azt a kérdést kell feltenni, hogy úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 235. cikkben foglalt, a tagállamokat hatékony, arányos és visszatartó erejű, akár büntetőjogi szankciók előírására kötelező rendelkezést, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a jogi személy ügyvezetőjét és jogi képviselőjét, vagy az e feladattal megbízott személyt, illetve a jogsértésben részt vevő személyt mentesíti a csalás esetén előírt küszöbérték, azaz 50 000 euró háromszorosát vagy ötszörösét elérő összeget kitevő héa akár részleges meg nem fizetése vagy késedelmes megfizetése miatti büntetőjogi és közigazgatási jogi felelősség alól.

____________

1 A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)