C‑677/11. sz. ügy

Doux Élevage SNC

és

Coopérative agricole UKL-ARREE

kontra

Ministère de l’Agriculture, de l’Alimentation, de la Pêche, de la Ruralité et de l’Aménagement du territoire

és

Comité interprofessionnel de la dinde française (CIDEF)

(a Conseil d’État [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése – Állami támogatások – Az »állami forrás« fogalma – Az »államnak tulajdoníthatóság« fogalma – A mezőgazdasági ágazat szakmaközi szervezetei – Elismert szervezetek – Az e szervezetek által a szakma érdekében elhatározott fellépések – A szóban forgó szervezetek által önkéntesen bevezetett hozzájárulások révén történő finanszírozás – A hozzájárulásokat az érintett mezőgazdasági ágazat valamennyi szakmai szereplőjére nézve kötelezővé tévő közigazgatási jogi aktus”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2013. május 30.

1.        Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami forrásból származó támogatások

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

2.        Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami forrásból származó támogatások – Hozzájárulást bevezető szakmaközi megállapodást valamely mezőgazdasági ágazat valamennyi szakmai szereplőjére kiterjesztő, így rájuk nézve annak érdekében kötelezővé tévő nemzeti hatósági határozat, hogy lehetővé tegye a kommunikációs, promóciós, külső kapcsolatokra vonatkozó, minőségbiztosítási, kutatási, az ágazat érdekeinek védelmét szolgáló, valamint tanulmányok és a fogyasztói panelek beszerzését célzó fellépések végrehajtását – Kizártság

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

1.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 24–28. pont)

2.        Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely nemzeti hatóság olyan határozata, amely egy mezőgazdasági ágazat valamennyi szakmai szereplőjére olyan megállapodást kiterjeszt, amely hozzájárulást vezet be valamely, a nemzeti hatóság által elismert szakmaközi szervezet keretében, és ezáltal azt kötelezővé teszi annak érdekében, hogy lehetővé tegye a kommunikációs, promóciós, külső kapcsolatokra vonatkozó, minőségbiztosítási, kutatási és az ágazat érdekeinek védelmét szolgáló fellépések végrehajtását, nem minősül állami támogatás elemének.

A nemzeti hatóságok ugyanis a gyakorlatban nem használhatják az ilyen hozzájárulásokból eredő forrást bizonyos vállalkozások támogatására. Az érintett szakmaközi szervezet dönt e forrás felhasználásáról, amely teljes mértékben a saját maga által meghatározott célokra szolgál. Továbbá e forrás nincs folyamatosan állami ellenőrzés alatt, és nem áll a hatóságok rendelkezésére.

Ezenfelül a hatóságok csak „eszközként” szolgálnak arra, hogy a szakmaközi szervezetek által a maguk meghatározta célok elérése érdekében bevezetett hozzájárulásokat kötelezővé tegyék. Így az államnak sem azon hatásköre, hogy elismerjen egy szakmaközi szervezetet, sem azon hatásköre, hogy egy szakmaközi megállapodást valamely ágazat valamennyi szakmai szereplőjére kiterjesszen, nem enged arra következtetni, hogy az érintett szakmaközi szervezet által megvalósított fellépések az államnak tulajdoníthatók lennének.

Végül a szakmaközi szervezetek által használt magánforrások nem válnak állami forrássá csupán amiatt, hogy az esetlegesen állami költségvetésből származó összegekkel együtt használják fel azokat.

(vö. 36., 40., 41., 44., 45. pont és a rendelkező rész)