C‑138/13. sz. ügy

Naime Dogan

kontra

Bundesrepublik Deutschland

(a Verwaltungsgericht Berlin [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EGK‑Törökország társulási megállapodás – Kiegészítő jegyzőkönyv – A 41. cikk (1) bekezdése – Török állampolgárok családtagjainak tartózkodási joga – A tagállam területére beutazni kívánó családtagtól alapszintű nyelvtudás bizonyítását megkövetelő nemzeti szabályozás – Megengedhetőség –2003/86/EK irányelv – Családegyesítés – A 7. cikk (2) bekezdése – Összeegyeztethetőség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. július 10.

1.        Nemzetközi megállapodások – Az EGK‑Törökország társulási megállapodás – Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – A kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikke (1) bekezdésének standstill szabálya – Terjedelem – Török állampolgároknak a nemzeti területen való letelepedését, és ehhez kötődően a tartózkodását érintő új korlátozások bevezetésére vonatkozóan a tagállamok számára előírt tilalom

(Az EGK‑Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve, 41. cikk, (1) bekezdés)

2.        Nemzetközi megállapodások – Az EGK‑Törökország társulási megállapodás – Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – A kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikke (1) bekezdésének standstill szabálya – Terjedelem – A nemzeti területre családegyesítés címén beutazni kívánó török állampolgár házastársától alapszintű nyelvtudás bizonyítását megkövetelő, az említett rendelkezés hatályba lépését követően bevezetett nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség

(Az EGK‑Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve, 41. cikk, (1) bekezdés)

1.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 26–28. pont)

2.        Az EGK‑Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve 41. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben kimondott „standstill” klauzulával ellentétes az említett kiegészítő jegyzőkönyvnek az érintett tagállamban történő hatálybalépését követően bevezetett olyan nemzeti jogi intézkedés, amely az adott tagállamban lakóhellyel rendelkező török állampolgároknak az e tagállam területére családegyesítés jogcímén beutazni kívánó házastársai számára feltételként előírja annak előzetes bizonyítását, hogy e tagállam hivatalos nyelve vonatkozásában alapszintű nyelvi ismereteket szereztek.

Az ilyen szabályozás ugyanis, amely megnehezíti a családegyesítést azáltal, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv hatálybalépésekor alkalmazandó feltételekhez képest szigorítja a török állampolgárok házastársainak az érintett tagállam területére történő első belépésének feltételeit, az említett török állampolgárok letelepedési szabadságának gyakorlását érintő, a kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikkének (1) bekezdése értelmében vett új korlátozásnak minősül. Az ilyen korlátozás tilos, kivéve, ha azt valamely közérdeken alapuló nyomós ok indokolja, alkalmas a törvényes cél elérésének biztosítására, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket. E tekintetben, feltéve hogy a kényszerházasságok megelőzése és a beilleszkedés elősegítése közérdeken alapuló nyomós okoknak minősülhetnek, az ilyen nemzeti rendelkezés túllépi az elérni kívánt cél megvalósításához szükséges mértéket, amennyiben az elégséges nyelvtudás megszerzésére vonatkozó bizonyíték hiánya automatikusan, az egyes esetek különös jellemzőire tekintet nélkül a családegyesítés iránti kérelem elutasítását eredményezi.

(vö. 36–39. pont és a rendelkező rész)