A Korkein oikeus (Finnország) által 2017. január 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bosphorus Queen Shipping Ltd Corp. kontra Rajavartiolaitos
(C-15/17. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: finn
A kérdést előterjesztő bíróság
Korkein oikeus
Az alapeljárás felei
Felperes: Bosphorus Queen Shipping Ltd Corp.
Alperes: Rajavartiolaitos
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) A „partvonal vagy a kapcsolódó érdekek” fogalmának az olajszennyezést okozó balesetek esetén a nyílt tengeri beavatkozásról szóló, 1969. évi nemzetközi egyezmény II. cikkének 4. pontjában szereplő meghatározása alapján kell-e értelmezni a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében szereplő „a partvonal vagy az azzal kapcsolatos érdekek”, illetve a 2005/35/EK irányelv1 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő „a part, illetve a kapcsolódó érdekeltségek” fogalmát?
2) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben említett 1969. évi egyezmény II. cikke 4. pontjának c) alpontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „kapcsolódó érdekek” többek között az érintett terület épségét jelentik, beleértve az élő tengeri erőforrások, valamint az állat- és növényvilág megőrzését is. A kizárólagos gazdasági övezet élő erőforrásainak, valamint állat- és növényvilágának megőrzésére is vonatkozik-e ez az előírás, vagy kizárólag a partvidék érdekeinek megőrzésére vonatkozik az egyezmény e rendelkezése?
3) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Mit jelent a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében szereplő „a partvonal vagy az azzal kapcsolatos érdekek”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő „a part, illetve a kapcsolódó érdekeltségek” fogalma?
4) Mit jelent a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdése értelmében vett „a parti tengeren vagy a kizárólagos gazdasági övezetben található források”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „a parti tenger vagy a kizárólagos gazdasági övezet javai” fogalma? Csak a hasznosítható fajok tartoznak az élő erőforrások körébe, vagy a tengerjogi egyezmény 61. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, a hasznosítható fajokhoz társult, illetve azoktól függő olyan fajok is, mint például a hasznosítható fajok által táplálékként használt növény- és állatfajok?
5) Hogyan kell meghatározni a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében szereplő „veszélye alakult ki”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő „fenyegető” fogalmát? Az absztrakt vagy a konkrét veszély fogalma alapján, vagy más módon kell-e meghatározni a veszély kialakulásának, illetve a fenyegetésnek a fogalmát?
6) Abból kell-e kiindulni a parti állam hatáskörének a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében és a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében rögzített feltételeinek értékelése során, hogy az okozott jelentős kár vagy annak veszélye súlyosabb következmény, mint a tengeri környezet 220. cikk (5) bekezdése értelmében vett jelentős szennyezése vagy annak veszélye? Hogyan kell meghatározni a tengeri környezet jelentős szennyezésének fogalmát, és hogyan kell figyelembe venni azt az okozott jelentős kár vagy annak veszélye értékelése során?
7) Milyen körülményeket kell figyelembe venni az okozott, illetve olyan kár jelentős voltának értékelése során, amelynek kialakult a veszélye? Figyelembe kell-e venni például az értékelés során a kárként megnyilvánuló káros hatások időtartamát és földrajzi kiterjedését? Ha igen: Hogyan kell értékelni a kár időtartamát és mértékét?
8) A 2005/35/EK irányelv egy minimális szabályokat megállapító irányelv, amely nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a nemzetközi joggal összhangban szigorúbb intézkedéseket hozzanak a hajók által okozott szennyezéssel szemben (2. cikk). Az irányelv 7. cikkének a parti állam azon hatáskörét szabályozó (2) bekezdése esetében is lehetőség van-e szigorúbb szabályok alkalmazására, hogy felléphet egy áthaladó hajóval szemben?
9) Jelentőség tulajdonítható-e a parti állam hatáskörének a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdésében és az irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében rögzített feltételeinek értelmezése során a Balti-tenger körzete különleges földrajzi és ökológiai adottságainak, valamint érzékenységének?
10) A kibocsátás következményeinek bizonyítékát is jelenti-e a tengerjogi egyezmény 220. cikkének (6) bekezdése értelmében vett „nyilvánvaló objektív bizonyíték”, illetve a 2005/35/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „egyértelmű, objektív bizonyíték” az arra vonatkozó bizonyíték mellett, hogy egy hajó elkövette az említett rendelkezések tárgyát képező jogellenes cselekményeket, illetve jogsértéseket? Milyen bizonyítékra van szükség arra nézve, hogy a partvonalat, vagy az azzal kapcsolatos érdekeket, vagy a parti tengeren vagy a kizárólagos gazdasági övezetben található forrásokat – például a terület madár- és halállományát, valamint tengeri környezetét – illetően jelentős kár veszélye alakult ki? Azt jelenti-e a nyilvánvaló objektív bizonyíték, illetve az egyértelmű, objektív bizonyíték követelménye, hogy például a kibocsátott olaj tengeri környezetre gyakorolt káros hatásai értékelésének minden esetben konkrét vizsgálatokon és a konkrét olajkibocsátás hatásaira vonatkozó tanulmányokon kell alapulnia?
____________1 A hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. október 21-i európai parlamenti és tanácsi 2009/123/EK irányelv (HL 2009. L 280., 52. o.)