A Törvényszék (harmadik tanács) T-47/15. sz., Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2016. május 10-én hozott ítélete ellen a Németországi Szövetségi Köztársaság által 2016. július 19-én benyújtott fellebbezés

(C-405/16. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze és R. Kanitz meghatalmazottak, segítőjük: T. Lübbig Rechtsanwalt)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (harmadik tanács) T-47/15. sz. ügyben 2016. május 10-én hozott megtámadott ítéletét,

az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés három jogalapon alapul:

1. jogalap

A Törvényszék megtámadott ítélete figyelmen kívül hagyja az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatás tényállásának határait az „állami forrásokˮ fogalmának és a magánjogi vállalkozások pénzeszközei feletti állami „ellenőrzésˮ fogalmának értelmezése során. A megtámadott ítélet tévesen indul ki abból, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság „hatóságaiˮ a megújuló energiaforrásokról szóló német törvény rendelkezései alapján „ellenőrzéstˮ és ezáltal közigazgatási jogkört gyakorolnak az átvitelirendszer-irányítók és az energiaszolgáltató vállalkozások azon pénzeszközei felett, amelyek a megújuló energiaforrások Németországban fennálló támogatási rendszerének részét képezik. A Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló törvény csupán polgári jogi szerződéses jogviszonyokat hoz létre a német energiapiac egyes vállalkozásai között, e vállalkozások pénzeszközei felett azonban nem alapoz meg állami ellenőrzést.

2. jogalap

A fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló német törvény az energiaigényes vállalkozásokat mint végső fogyasztókat támogatási jogi szempontból releváns előnyhöz jutatja. Ezáltal a Törvényszék figyelmen kívül hagyja a szerkezeti hátrányok kiegyenlítésével és a támogatások joga szerinti szelektivitás kritériumával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot is.

3. jogalap

Végül a fellebbező azt kifogásolja, hogy az ítélet mind az átvitelirendszer-irányítók, mind pedig az energiaszolgáltató vállalkozások helyzetét illetően elégtelen indokolást tartalmaz.

____________