T‑167/08. sz. ügy

Microsoft Corp.

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – Ügyfélszámítógépekhez való operációs rendszerek – Munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek – Az interoperabilitásra vonatkozó információk közlésének és ezen információk felhasználása engedélyezésének az erőfölényben lévő vállalkozás általi megtagadása – Jogsértést megállapító és magatartási jellegű intézkedéseket elrendelő határozatból következő kötelezettségek teljesítése – Kényszerítő bírság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Európai uniós jog – Általános jogelvek – Jogbiztonság – A büntetések törvényessége – Terjedelem

2.      Verseny – A Szerződés szabályainak megsértése – Bírság – Kényszerítő bírság – A bírság és a kényszerítő bírság által a jogsértés megismétlődésének vagy folytatásának megelőzése érdekében gyakorolt elrettentő hatás – A jellemzők és célok azonossága – A vállalkozásoknak a versenyszabályok betartása érdekében nyújtott útmutatások pontosságának mértéke közötti különbségtétel – Hiány

(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk és 24. cikk, (2) bekezdés)

3.      Verseny – Közigazgatási eljárás – A jogsértések megszüntetése – A Bizottság hatásköre – A vállalkozásoknak címzett meghagyások – Korlátok

(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A vállalkozással szemben kényszerítő bírságot kiszabó határozat

(EK 253. cikk)

5.      Verseny – Erőfölény – Visszaélés – Szellemi tulajdonjog által védett termék használatára vonatkozó licenc megtagadása – Jogsértést megállapító és meghatározott magatartás tanúsítására kötelező határozatból következő kötelezettségek teljesítése – Az említett használat ésszerű és nem hátrányosan megkülönböztető feltételek mellett történő engedélyezésére irányuló kötelezettség – A kért díjazás ésszerű jellege – Értékelési szempontok

(EUMSZ 102. cikk)

6.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Terjedelem

7.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Ideiglenes jelleg – Elállás a megalapozatlannak bizonyuló kifogásoktól – A Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy az érintetteket erről a kifogások kiegészítésével tájékoztassa – Kizártság

8.      Verseny – Kényszerítő bírság – Összeg – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság által figyelembe vehető tényezők – Információk, amelyeket nem tartalmaz a kényszerítő bírságot kiszabó határozat, és amelyek nem szükségesek annak indokolásához – Bennfoglaltság

(EK 229. cikk és EK 253. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

9.      Verseny – Kényszerítő bírság – Összeg – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság által figyelembe vehető tényezők – Bizottsági engedély arra, hogy az adott vállalkozás egy bizonyos ideig olyan gyakorlatot folytasson, amely versenykorlátozó hatásokkal járhat – Bennfoglaltság

(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

1.      Nem pontosított jogi fogalmak alkalmazása olyan szabályok megfogalmazásakor, melyek megsértése polgári jogi, közigazgatási jogi, sőt, büntetőjogi felelősséget von maga után, nem teszi lehetetlenné a jog által előírt korrekciós intézkedések meghozatalát, amennyiben a jogalany – a releváns rendelkezés megfogalmazásából, szükség esetén a bíróságok által nyújtott értelmezés segítségével – megtudhatja, hogy mely cselekmények és mulasztások vonják maguk után a felelősségét.

(vö. 84. pont)

2.      Mind az 1/2003 rendelet 23. cikkének értelmében kiszabott bírság, mind az ugyanezen rendelet 24. cikkének (2) bekezdése értelmében kiszabott végleges kényszerítő bírság az EUMSZ 101. cikk, illetve az EUMSZ 102. cikk megsértésének, vagy a szóban forgó jogsértés befejezését, és adott esetben magatartási jellegű intézkedéseket elrendelő határozatnak következménye. Egyébiránt mind a bírság, mind a kényszerítő bírság a vállalkozásnak a múltbeli magatartásához kapcsolódik, és mindkettőnek elrettentő erővel kell bírnia annak érdekében, hogy megakadályozzák a jogsértés megismétlődését vagy folytatását. A jellemzők és célok ezen azonosságára tekintettel semmi sem indokolja az annak meghatározásával kapcsolatos pontosság szintjei közötti különbségtételt, hogy egy vállalkozásnak mit kell tennie, vagy mit nem, a versenyszabályoknak való megfelelés érdekében, mielőtt vele szemben bírságot vagy végleges kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogadnának el.

(vö. 94. pont)

3.      Jóllehet a Bizottság hatáskörrel rendelkezik az EUMSZ 101. cikk, illetve az EUMSZ 102. cikk megsértésének megállapítására, és arra, hogy az érintett feleket kötelezze a jogsértés megszüntetésére, nem kötelezheti a feleket a lehetséges, a Szerződésnek vagy valamely meghatározott magatartás tanúsítására kötelező határozatnak megfelelő magatartási formák közül egy általa választott követésére. Következésképpen, amennyiben a vállalkozás e lehetőségek közül választ, a Bizottság nem állapíthat meg jogsértést és nem szabhat ki kényszerítő bírságot azon a címen, hogy szerinte egy másik lehetőség megfelelőbb lett volna.

(vö. 95. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 99., 100. pont)

5.      A versenyjog megsértését megállapító és meghatározott magatartás tanúsítására kötelező határozat tárgyát képező technológiák stratégiai értéke és belső értéke közötti különbségtétel alapvető előfeltevése az ügyfélszámítógépek, illetve munkacsoportszerverek operációs rendszereinek ágazatában erőfölénnyel rendelkező vállalkozás által az interoperabilitásra vonatkozó információkhoz való hozzáférésért és ezen információk felhasználásának engedélyezéséért követelt valamennyi díjazás ésszerű mivoltára vonatkozó értékelésnek. Az említett információk belső értéke innovatív jellegükből ered. Ezzel ellentétben azon tény, hogy e technológiák az erőfölényben lévő vállalkozás által követett üzletpolitika értelmében üzleti titoknak minősültek, nem utal arra, hogy a stratégiain kívül más értékkel rendelkeznének, azaz az e vállalkozás operációs rendszereivel való együttműködtetés puszta lehetőségéből származó értékkel. Innováció hiányában a titkos jelleg önmagában egy licenciavevő számára csak stratégiai értékkel rendelkezik.

Az ésszerű és nem hátrányosan megkülönböztető feltételek melletti, minden stratégiai értéken alapuló díjazás kizárásával történő hozzáférhetővé tételre irányuló kötelezettséggel összefüggésben a Bizottság jogosult e technológiák innovatív jellegét az összetevőikre, azaz az újdonságukra és – a feltalálói tevékenység fogalmának körébe tartozó – egyediségükre tekintettel értékelni. A technológiák innovatív jellegének az újdonság és a feltalálói tevékenység alapján történő értékeléséből nem következik a szellemi tulajdonjogok, az üzleti titkok vagy más bizalmas információk értékének általános elenyészése, és még kevésbé következik e jelleg előírása annak feltételeként, hogy egy termék vagy információ ilyen jog tárgyát képezze, vagy általánosságban üzleti titoknak minősüljön.

(vö. 138., 142–144., 149., 150. pont)

6.      A versenyszabályok alkalmazásának keretében a kifogásközlésnek tartalmaznia kell a kifogások megfelelően egyértelműen megfogalmazott, akár összefoglaló jellegű leírását, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára azt, hogy ténylegesen megismerhessék azokat a magatartásokat, amelyeket a Bizottság részükről kifogásol. A kifogásközlés ugyanis csak ennek a követelménynek a teljesítésével láthatja el a közösségi rendeletekben előírt azon feladatát, hogy a vállalkozások még a Bizottság végleges határozatának meghozatala előtt megismerjék a megfelelő védekezésükhöz szükséges valamennyi tényezőt. Ez a követelmény teljesül akkor, ha a határozat az érintetteket nem teszi felelőssé a kifogásközlésben ismertetettektől eltérő jogsértésekért, és csak olyan tényeket állapít meg, amelyekről az érdekeltek kifejthették álláspontjukat. Ezenfelül a kifogásközlés a közigazgatási eljárást befejező határozathoz képest előkészítő aktusnak minősül. Következésképpen a végleges határozat meghozataláig a Bizottság – különösen a felek írásbeli vagy szóbeli észrevételeire tekintettel – elállhat a felekkel szemben eredetileg megfogalmazott kifogások némelyikétől, vagy akár azok összességétől, és módosíthatja ekképpen a felek számára kedvező módon az álláspontját, vagy – épp ellenkezőleg – dönthet újabb kifogások emelése mellett, amennyiben lehetőséget biztosít az érintett vállalkozások számára, hogy ezzel kapcsolatban kifejthessék álláspontjukat.

A védelemhez való jognak a bírságok kiszabása tekintetében történő gyakorlását illetően a Bizottság – ha kifejezetten jelzi a kifogásközlésében, hogy meg fogja vizsgálni: ki kell‑e szabni bírságot az érintett vállalkozásokkal szemben, és megfogalmazza azokat a fő ténybeli és jogi elemeket, amelyek bírságot vonhatnak maguk után, mint például a feltételezett jogsértés súlya és időtartama, továbbá az a tény, hogy ez utóbbit „szándékosan vagy gondatlanságból” követették‑e el – teljesíti a vállalkozások meghallgatáshoz való jogának tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségét. A Bizottság így megadja a vállalkozásoknak a szükséges elemeket ahhoz, hogy ne csak a jogsértés megállapításával szemben, hanem a bírságkiszabás tényével szemben is védekezhessenek.

Végül a Bizottság, amennyiben a kifogásközlésben vagy bármely más azt követő dokumentumban, melynek célja, hogy biztosítsa az érintett vállalkozások számára a Bizottság által nekik felrótt magatartások tényleges megismerésének lehetőségét, kifejti, hogy a jogsértés még nem ért véget, figyelembe veheti a bírság összegének megállapításakor a kifogásközlés és a közigazgatási eljárást befejező határozat meghozatala között eltelt időt, azzal a feltétellel, hogy csak olyan tényeket fogad el, amelyekkel kapcsolatban az érintetteknek lehetőségük nyílt kifejteni álláspontjukat.

Ennélfogva – figyelemmel a bírságok és kényszerítő bírságok jellemzőinek és céljainak azonosságára – a fenti megfontolások teljes mértékben alkalmazandóak az 1/2003 rendelet 24. cikke értelmében kiszabott kényszerítő bírságok esetében is.

(vö. 182–187. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 184., 191. pont)

8.      A kényszerítő bírság kiszámításának módszerét illetően az uniós bíróságnak az EK 229. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke szerinti korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása indokolhatja olyan információk bemutatását és figyelembevételét, amelyeknek a megtámadott határozatban való említését nem követeli meg az EK 253. cikkben előírt indokolási kötelezettség.

(vö. 217., 222. pont)

9.      Ha a Bizottság – tekintettel a perfüggőségre, és figyelembe véve a versenyjog megsértését megállapító és meghatározott magatartás tanúsítására kötelező határozatban előírt kötelezettségek jellegét és az esetleges megsemmisítés következményeit – megengedte az érintett vállalkozás számára, hogy egy bizonyos ideig olyan gyakorlatot folytasson, amely olyan versenykorlátozó hatásokkal járhat, amelyek megszüntetése az említett határozat célja, e körülményt az uniós bíróság figyelembe veheti az 1/2003 rendelet 31. cikke szerinti korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében a kényszerítő bírság összegének megállapításakor.

(vö. 226. pont)