A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
2004. november 9. (*)
„96/9/EK irányelv – Az adatbázisok jogi védelme – Adatbázis fogalma – Sui generis jog hatálya – Futballbajnokságok versenynaptárai – Fogadások”
A C‑444/02. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,
amelyet a Monomeles Protodikeio Athinon (Görögország) a Bírósághoz 2002. december 9-én érkezett 2002. július 11-i határozatával terjesztett elő az előtte
a Fixtures Marketing Ltd
és
az Organismos prognostikon agonon podosfairou AE (OPAP)
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nagytanács),
tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas és K. Lenaerts (előadó) tanácselnökök, J.‑P. Puissochet, R. Schintgen, N. Colneric és J. N. Cunha Rodrigues bírák,
főtanácsnok: C. Stix‑Hackl,
hivatalvezető: M. Múgica Arzamendi és M.‑F. Contet főtanácsosok
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. március 30-i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:
- a Fixtures Marketing Ltd képviseletében K. Giannakopoulos dikigoros,
- az Organismos prognostikon agonon podosfairou AE képviseletében F. Christodoulou, K. Christodoulou, A. Douzas, L. Maravelis és C. Pampoukis dikigoroi,
- a görög kormány képviseletében E. Mamouna, I. Bakopoulos és V. Kyriazopoulos, meghatalmazotti minőségben,
- a belga kormány képviseletében A. Snoecx, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Vlaemminck advocaat,
- az osztrák kormány képviseletében E. Riedl, meghatalmazotti minőségben,
- a portugál kormány képviseletében L. Fernandes és A. P. Matos Barros, meghatalmazotti minőségben,
- a finn kormány képviseletében T. Pynnä, meghatalmazotti minőségben,
- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében K. Banks és M. Patakia, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2004. június 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o., a továbbiakban: irányelv) rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozik.
2 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Fixtures Marketing Ltd (a továbbiakban: Fixtures) társaság által az Organismos prognostikon agonon podosfairou AE (a továbbiakban: OPAP) társaság ellen indított eljárás keretében terjesztették elő. A jogvita alapját az képezi, hogy az OPAP tippjátékok megszervezéséhez az angol és a skót labdarúgó-bajnokságok versenynaptáraiból vett információkat használt fel.
Jogi háttér
3 Az irányelv tárgya – 1. cikkének (1) bekezdése szerint – a bármilyen formában létrehozott adatbázisok jogi védelme. Ugyanezen irányelv 1. cikkének (2) bekezdése úgy határozza meg az adatbázist, mint „az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni”.
4 Az irányelv 3. cikke szerzői jogi védelmet biztosít azon adatbázisok részére, „amelyek tartalmuk összeválogatása, illetve elrendezése miatt a szerző önálló szellemi alkotásai”.
5 Az irányelv 7. cikke sui generis jogot vezet be a következők szerint:
„A védelem tárgya
(1) Azon adatbázisok előállítói számára, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt, a tagállamok biztosítják a jogot arra, hogy az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolását és/vagy újrahasznosítását megakadályozzák.
(2) E fejezet alkalmazásában:
a) »kimásolás« az adatbázis tartalma egészének vagy jelentős részének más hordozóra bármilyen eszközzel, illetve bármilyen formában történő végleges vagy ideiglenes átvitele;
b) »újrahasznosítás« az adatbázis tartalma egészének vagy jelentős részének a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on-line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján. Az adatbázis valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli viszonteladásának ellenőrzésére vonatkozó jogot;
A nyilvános haszonkölcsönzés nem minősül kimásolásnak, illetve újrahasznosításnak.
(3) Az (1) bekezdésben említett jog átruházható, átengedhető és felhasználási szerződés tárgya lehet.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jog attól függetlenül alkalmazandó, hogy az adott adatbázis szerzői vagy más jogi védelemben részesül-e. Továbbá attól függetlenül alkalmazandó, hogy az adott adatbázis tartalma szerzői vagy más jogi védelemben részesül-e. Az adatbázisoknak az (1) bekezdésben meghatározott jog alapján fennálló védelme nem érinti az azok tartalmán fennálló jogokat.
(5) Az adatbázis tartalmának jelentéktelen része ismételten és rendszeresen nem másolható ki, és/vagy nem hasznosítható újra, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.”
6 Az irányelvet a 2819/2000. törvény (FEK A’ 84/15.3.2000) ültette át a görög jogba.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
7 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből megállapítható, hogy az angol és a skót labdarúgó-bajnokságok szervezői felhasználási szerződésekkel a Football Fixtures Ltd társaságra ruházták a mérkőzések versenynaptárai Egyesült Királyságon kívüli felhasználásának jogát. A Fixtures-re ruházták az e versenynaptárakhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogok jogosultjainak képviseleti jogát is.
8 Az OPAP Görögországban a szerencsejátékok szervezésének monopóliumával rendelkezik. Tevékenységi körében felhasználja az angol és a skót labdarúgó-bajnokságok versenynaptáraiból származó információkat.
9 A Fixtures keresetet nyújtott be az OPAP-pal szemben az Monomeles Protodikeio Athinon előtt arra hivatkozva, hogy az őt az irányelv 7. cikke alapján megillető sui generis jog tiltja az OPAP gyakorlatát.
10 Az irányelv értelmezésének nehézségeivel szembesülve a Monomeles Protodikeio Athinon az eljárás felfüggesztéséről és a következő előzetes döntéshozatal iránti kérdések Bíróság elé terjesztéséről határozott:
„1. Mit kell az adatbázis kifejezés alatt érteni, és mire terjed ki a 96/9/EK irányelv, különösen annak a sui generis jogra vonatkozó 7. cikkének hatálya?
2. Az irányelv hatályának terjedelmére tekintettel a labdarúgó-bajnokságok versenynaptárai mint adatbázisok védelmet élveznek-e az ez utóbbiakra vonatkozó, az előállítót megillető sui generis jog formájában, és milyen feltételek esetén?
3. Pontosan milyen formában sérül az adatbázishoz fűződő jog, és védelmet élvez-e ez a jog az adatbázis tartalmának módosítása esetén?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az elfogadhatóságról
11 A finn kormány vitatja az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságát. Véleménye szerint az előzetes döntéshozatalra utaló végzés az alapügy jogi és ténybeli háttere vonatkozásában oly mértékben pontatlan, hogy az nem teszi lehetővé a Bíróság számára, hogy hasznos választ adjon a feltett kérdésekre, és a tagállamok számára sem biztosítja, hogy előterjesszék a kérdésekre vonatkozó észrevételeiket.
12 Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a közösségi jog nemzeti bíróság számára hasznos értelmezése kialakításának szükségessége megköveteli, hogy a nemzeti bíróság ismertesse azt a ténybeli és szabályozási hátteret, amelybe az általa előterjesztett kérdések illeszkednek, vagy legalábbis magyarázza el azt a ténybeli feltételezést, amelyre kérdéseit alapozza (a C‑67/96. sz. Albany-ügyben 1999. szeptember 21-én hozott ítélet [EBHT 1999., I‑5751.] 39. pontja).
13 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben foglalt információknak nemcsak azt kell lehetővé tenniük, hogy a Bíróság hasznos válaszokat adjon, hanem hogy megadja a lehetőséget a tagállamok kormányai, valamint más érdekelt felek számára, hogy a Bíróság alapokmánya 20. cikkének megfelelően előterjesszék észrevételeiket. A Bíróság feladata, hogy ügyeljen e lehetőség biztosítására, figyelemmel arra a tényre, hogy a hivatkozott rendelkezések szerint kizárólag az előzetes döntéshozatalra utaló végzéseket kézbesítik az érdekelt feleknek (a hivatkozott Albany-ítélet 40. pontja).
14 Jelen esetben az alapeljárásban részt vevő felek és a tagállamok kormányai által előterjesztett észrevételekből kitűnik, hogy a Bíróság alapokmánya EK 20. cikkének megfelelően az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben foglalt tájékoztatások lehetővé tették számukra annak megértését, hogy az alapeljárás indoka a hivatásos futballigák által kidolgozott bajnoksági versenynaptárakból származó információk felhasználása az OPAP által a sportfogadások szervezéséhez, valamint hogy ezen összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság az adatbázisnak az irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott fogalmával és az irányelv 7. cikke által bevezetett sui generis jog hatályával és alkalmazási körével kapcsolatban vár választ.
15 Egyébként az előzetes döntéshozatalra utaló végzés az érintett labdarugó ligák, valamint a Football Fixtures Ltd és a Fixtures között fennálló kapcsolatra vonatkozó információkat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik annak megértését, hogy ez utóbbi milyen jogcímen igényeli az alapeljárásban a sui generis joghoz kapcsolódó védelmet.
16 A kérdést előterjesztő bíróság által adott információk végeredményben a Bíróság számára elegendő ismerettel szolgálnak az alapügy hátteréről ahhoz, hogy e jogvita tárgyát képező helyzetre figyelemmel értelmezhesse az érintett közösségi rendelkezéseket.
17 Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.
Az ügy érdeméről
Az adatbázisnak az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalmáról
18 A kérdést előterjesztő bíróság az első két kérdésével mindenekelőtt arra vár választ, hogy mire terjed ki az adatbázisnak az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma, valamint hogy a labdarúgó-bajnokságok versenynaptárai e fogalom alá tartotnak-e.
19 Az irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében határozza meg az adatbázis fogalmát, amely szerint az „az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni”.
20 Miként azt a Fixtures és a Bizottság is fenntartja, számos elem utal a közösségi jogalkotó azon szándékára, hogy az adatbázis irányelv szerinti fogalmának széles hatókört biztosítson, függetlenítve azt a formális, technikai és tárgyi jellegű megfontolásoktól.
21 Az irányelv 1. cikkének (1) bekezdése így kimondja, hogy az irányelv a „bármilyen formában létrehozott” adatbázisok jogi védelméről szól.
22 A Bizottság által 1992. április 15-én előterjesztett, az adatbázisok jogi védelméről szóló tanácsi irányelvjavaslat (HL 1992. C 156., 4. o.) 1. cikke első bekezdésének 1) pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint ezen irányelvjavaslat kizárólag az elektronikus adatbázisokra vonatkozott, a jogalkotási eljárás során azonban megállapodtak abban, hogy „a jelen irányelv által biztosított védelmet kiterjesztik a nem elektronikus adatbázisokra is”, miként az az irányelv (14) preambulumbekezdéséből is következik.
23 Ugyanezen irányelv (17) preambulumbekezdése szerint az adatbázis fogalma magában kell, hogy foglalja „az irodalmi, művészeti, zenei, vagy más művek, illetve az egyéb tartalmi elemek, így a szövegek, hangok, képek, számok, tények és adatok gyűjteményeit”. Az említett irányelv értelmében vett adatbázisnak történő minősítésnek nem akadálya az a körülmény, hogy a tárgybeli adatok vagy tartalmi elemek valamely sportág körébe tartoznak.
24 Míg az Európai Parlament az adatbázisok jogi védelméről szóló tanácsi irányelvjavaslattal kapcsolatos 1993. június 23-i véleményében (HL C 194., 144. o.) azt javasolta, hogy az adatbázisnak történő minősítést attól a feltételtől tegyék függővé, hogy a gyűjtemény „jelentős számú” adatot, művet vagy más tartalmi elemet tartalmaz, ez a feltétel az irányelv 1. cikke (2) bekezdésébe foglalt fogalommeghatározásban már nem szerepel.
25 Annak megítélése vonatkozásában, hogy az irányelv értelmében létezik-e az adatbázis, nem bír jelentőséggel az, hogy a gyűjtemény olyan tartalmi elemekből áll, amelyek a gyűjteményt alkotó forrásból vagy attól eltérő más forrásokból származnak, vagy a gyűjtemény által létrehozott tartalmi elemekből, illetve e két kategória valamelyikébe tartozó tartalmi elemekből áll.
26 A görög és a portugál kormány álláspontjával ellentétben az irányelv egyetlen eleme sem enged arra következtetni, hogy az adatbázisnak történő minősítés attól függ, hogy az a szerzőjének saját szellemi alkotása legyen. Ahogyan arra a Bizottság rámutat, az eredetiség szempontja kizárólag az irányelv II. fejezete által bevezetett szerzői jogi védelemnek az adatbázis vonatkozásában történő választhatósága értékelésekor bír jelentőséggel, miként az ezen irányelv (15) és (16) preambulumbekezdéséből is következik.
27 A kiterjesztő értelmezés összefüggésében az irányelv különböző elemeiből az következik, hogy az irányelv értelmében vett adatbázis fogalma sajátos jellegét funkcionális ismérvből meríti.
28 Az irányelv preambulumbekezdései arra mutatnak rá, hogy – miként azt a (10) preambulumbekezdés megfogalmazza – figyelemmel „a kereskedelem és az ipar minden ágában mind a Közösségen belül, mind világszerte az évente előállított és feldolgozott adatok mennyiségének gyorsuló növekedés[ére]” az említett irányelv által bevezetett jogi védelem célja az „adattároló” és „adatfeldolgozó” funkciót ellátó rendszerek fejlesztésének elősegítése, miként a (10) és (12) preambulumbekezdésből is következik.
29 Az adatbázisnak történő minősítés így mindenekelőtt „önálló tartalmi elemek”, gyűjteményének létezését feltételezi, azaz amely tartalmi elemek információs, irodalmi, művészi, zenei vagy más jellegű tartalmuk értékének sérelme nélkül elválaszthatók egymástól. Az irányelv (17) preambulumbekezdése szerint ezen az alapon nem tartozik az irányelv hatálya alá az audiovizuális művek, filmalkotások, irodalmi, illetve zenei művek rögzítése.
30 Valamely gyűjtemény adatbázisnak minősítése ezen túlmenően feltételezi, hogy az e gyűjteményt alkotó önálló tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint legyenek elrendezve, valamely módon egyedileg hozzájuk lehessen férni. Mivel az irányelv (21) preambulumbekezdése szerint nem szükséges, hogy e rendszer vagy módszer szerinti elrendezés fizikailag látható legyen, az előbbi feltétel így azt jelenti, hogy a gyűjtemény bármilyen jellegű fix hordozón legyen, és olyan technikai eszközt tartalmazzon, mint az ugyanezen irányelv (13) preambulumbekezdése szerinti elektronikus, elektromágneses, elektrooptikai, vagy hasonló eljárás, vagy más olyan eszközt, úgymint mutatórendszert, tartalomjegyzéket, tervet vagy sajátos osztályozási módot, amely lehetővé teszi a gyűjteményt alkotó valamennyi önálló tartalmi elem helyének meghatározását.
31 E második feltétel lehetővé teszi az irányelv szerinti, minden egyes azt alkotó tartalmi elemnek a saját keretén belüli helyének meghatározását lehetővé tevő eszközt tartalmazó adatbázis megkülönböztetését az olyan tartalmi elemek gyűjteményétől, amely ugyan információt szolgáltat, azonban nem rendelkezik az azt alkotó egyedi tartalmi elemek kezelését biztosító eszközzel.
32 Az előző elemzésből az következik, hogy az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti adatbázis-fogalom minden olyan gyűjteményre kiterjed, amely olyan műveket, adatokat vagy más tartalmi elemeket tartalmaz, amelyek egymástól tartalmuk sérelme nélkül elválaszthatók, és amely – függetlenül azok jellegétől – olyan rendszert vagy módszert is tartalmaz, amely lehetővé teszi az azt alkotó egyes tartalmi elemek helyének meghatározását.
33 Az alapügyben valamely labdarúgó-találkozóval kapcsolatos időpont, menetrend vagy a két, házigazda, illetve vendég csapat személye összességében figyelembe véve az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti, önálló tartalmi elemnek minősül, mivel önálló információs értékkel bír.
34 Ha bizonyos is, hogy valamely labdarúgóversenyhez fűződő érdek az érintett labdarúgó-bajnokság különböző találkozóinak átfogó figyelembevételében rejlik, nem kevésbé biztos az is, hogy egy meghatározott találkozó időpontjára, menetrendjére és a csapatok személyére vonatkozó adatok együttesen olvasva önálló értékkel bírnak, amennyiben a harmadik személy érdeklődőnek az érintett találkozóra vonatkozó érdemi információkkal szolgálnak.
35 A labdarúgó-bajnokság különböző játéknapjainak találkozóira vonatkozó időpontoknak, menetrendeknek és a csapatok neveinek összeállítása e feltételek mellett önálló tartalmi elemek gyűjteményének minősül. E különböző labdarúgó-találkozókra vonatkozó időpontoknak, menetrendeknek és a csapatok neveinek versenynaptár formájában történő elrendezése megfelel a rendszer vagy módszer szerinti elrendezettség és az e gyűjteményt alkotó tartalmi elemekhez való egyedi hozzáférhetőség feltételének. A görög és az osztrák kormány által felhozott azon körülmény, amely szerint a csapatok párosítása először sorshúzáson alapul, nem olyan jellegű, amely megkérdőjelezné a megelőző elemzést.
36 Következésképpen a labdarúgó-bajnokság olyan versenynaptára, mint amely az alapügy tárgyát is képezi, az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti adatbázisnak minősül.
A sui generis jog alkalmazási köréről
37 A kérdést előterjesztő bíróság első két kérdésével a sui generis jog által biztosított védelemnek az alapügyhöz hasonló összefüggésben érvényesülő terjedelmével kapcsolatban vár választ a Bíróságtól.
38 Az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a sui generis jog által biztosított védelemet azon adatbázisok részére biztosítja, amelyek megfelelnek azon pontos feltételnek, tudniillik hogy a tartalmuk megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járjon.
39 Az irányelv (9), (10) és (12) preambulumbekezdése szerint az irányelv célja – miként arra az OPAP és a görög kormány is rámutat – az „adattároló” és az „adatfeldolgozó” rendszerekbe történő befektetések ösztönzése és védelme, amelyek hozzájárulnak az információs piac kiépüléséhez az évente előállított és feldolgozott adatok mennyiségének valamennyi tevékenységi ágban történő gyorsuló növekedése által jellemzett összefüggésben. Ebből következik, hogy valamely adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalmát általános jelleggel az említett adatbázis mint olyan létrehozására felhasznált ráfordításként kell értelmezni.
40 Ezen összefüggésben az adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordítás fogalmát – miként azt az OPAP, valamint a belga, osztrák és portugál kormányok is kiemelik – akként kell értelmezni, mint amely a meglévő önálló tartalmi elemek keresésére és az említett adatbázisban történő összegyűjtésére felhasznált pénzeszközök leírására szolgál, kivéve azon pénzeszközöket, amelyeket ezen önálló tartalmi elemek létrehozására használtak fel. Az irányelv által bevezetett sui generis jog biztosította védelem célja valójában a meglévő információtároló és információfeldolgozó rendszerek létrehozásának ösztönzése, nem pedig a későbbiekben valamely adatbázisban összegyűjthető tartalmi elemek létrehozásának ösztönzése.
41 Ezt az értelmezést erősíti meg az irányelv (39) preambulumbekezdése is, amely szerint a sui generis jog célja valamely adatbázis „tartalmát megszerző és összegyűjtő” személy által eszközölt pénzügyi és szellemi ráfordítások eredményének jogellenes hasznosítása elleni védelem biztosítása. Miként azt indítványának 67-72. pontjában a főtanácsnok is megjegyzi, eltekintve a jelentéktelen terminológiai eltérésektől, e (39) preambulumbekezdés valamennyi nyelvi változata azon értelmezés mellett szól, amely a megszerzés fogalmából kizárja az adatbázist alkotó tartalmi elemek létrehozását.
42 Az irányelv (19) preambulumbekezdése, amely szerint a zenei előadások felvételének CD-lemezen történő összeállítása nem minősül kellően jelentős ráfordításnak ahhoz, hogy sui generis jog alapján védelmet élvezzen, további érvet szolgáltat ezen értelmezés alátámasztására. Ebből következik, hogy művek vagy az adatbázisban található tartalmi elemek – jelen esetben – CD-lemezen történő létrehozására felhasznált pénzeszközök nem hasonlíthatók az említett adatbázis tartalma megszerzésével kapcsolatos ráfordításhoz, és következésképpen azokat nem lehet azokat figyelembe venni az ezen adatbázis létrehozásával kapcsolatos ráfordítás jelentős jellegének értékelésekor.
43 Az adatbázis tartalmának ellenőrzésével kapcsolatos ráfordítás fogalmát akként kell értelmezni mint amely olyan pénzeszközökre vonatkozik, amelyeket az említett adatbázist alkotó információk megbízhatóságának biztosítása érdekében a keresett tartalmi elemek pontosságának ellenőrzésére használnak fel ezen adatbázis létrehozása során, valamint működtetésének időtartama alatt. Az adatbázis tartalmának előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalma a maga részéről azon pénzeszközökre vonatkozik, amelyek az említett adatbázis információfeldolgozó funkciójának biztosítására irányulnak, tudniillik amelyeket ezen adatbázis tartalmi elemeinek valamely módszer vagy rendszer szerinti elrendezésére, valamint azok egyedi hozzáférhetőségének megszervezésére használnak fel.
44 Az adatbázis létrehozásával kapcsolatos ráfordítás állhat személyi, pénzügyi vagy technikai források, illetve eszközök felhasználásából, azonban annak mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentősnek kell lennie. A mennyiségi értékelés számokban kifejezhető eszközökre vonatkozik, míg a minőségi értékelés a számszerűen nem kifejezhető erőfeszítésekre vonatkozik, mint például a szellemi erőfeszítés vagy energiaráfordítás, minként az az irányelv (7), (39) és (40) preambulumbekezdéséből is következik.
45 Ezen összefüggésben az a körülmény, hogy valamely adatbázis létrehozása olyan főtevékenység gyakorlásához kacsolódik, amelynek keretében az adatbázist létrehozó személy egyben az ezen adatbázist alkotó tartalmi elemek létrehozója is, mint olyan nem zárja ki azt, hogy ez a személy igényelhesse a sui generis jog által biztosított védelmet feltéve, hogy bizonyítja, hogy e tartalmi elemeknek a jelen ítélet 40-43. pontja szerinti megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentős, és az e tartalmi elemek létrehozására felhasznált pénzeszközöktől független ráfordítást igényelt.
46 Ebből a szempontból, ha az adatok keresése és a pontosságuk ellenőrzése az adatbázis létrehozásának pillanatában elvben nem igényli külön pénzeszközök felhasználását az ezen adatbázist létrehozó személytől, mivel olyan adatokról van szó, amelyeket ő hozott létre, és amelyek a rendelkezésére állnak, annyi bizonyos, hogy ezen adatok összegyűjtése, azoknak az adatbázison belül valamely módszer vagy rendszer szerinti elrendezése, egyedi hozzáférhetőségük megszervezése és pontosságuk ellenőrzése az adatbázis működtetésének időtartama során az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős ráfordítást tehet szükségessé.
47 Az alapügyben a labdarúgó-bajnokságok megszervezésének keretében e bajnokságok különböző napjain megrendezett találkozók időpontjainak, menetrendjeinek, a csapatoknak, valamint a fogadásoknak és a látogatóknak a meghatározására felhasznált pénzeszközök – miként azt az OPAP, valamint a belga, osztrák és portugál kormány is fenntartja – e találkozók versenynaptárainak létrehozásával kapcsolatos ráfordításnak felelnek meg. Az ilyen ráfordítás, amely magára a bajnokságok megszervezésére vonatkozik, kapcsolatban van a jelen ügy tárgyát képező adatbázist alkotó adatok – tudniillik a különböző bajnokságok egyes találkozóira vonatkozó adatok – létrehozásával. Következésképpen azt nem lehet az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alá tartozónak tekinteni.
48 E körülmények között, az előző pontban meghatározott ráfordítás absztarkcióját alapul véve ellenőrizni kell, hogy a labdarúgó-találkozók versenynaptára tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy előállítása minőségi vagy mennyiségi szempontból jelentős ráfordítással jár-e.
49 A labdarúgó-találkozók versenynaptárát alkotó adatok keresése és összegyűjtése a hivatásos ligák részéről nem igényel külön erőfeszítést. Ezek valójában elválaszthatatlanul kapcsolódnak ezen adatok létrehozásához, amelyben az említett ligák mint a labdarúgó-bajnokságok szervezésének felelősei is közvetlenül részt vesznek. A labdarúgó-találkozók versenynaptára tartalmának megszerzése következésképpen nem tesz szükségessé semmilyen önálló ráfordítást ahhoz képest, amelyet az e versenynaptárat alkotó adatok létrehozása igényel.
50 A hivatásos futballligáknak a versenynaptár megszerkesztése során semmilyen külön erőfeszítést nem kell kifejteniük a bajnokság találkozóira vonatkozó adatok pontosságának ellenőrzése céljából, mivel az említett ligák ezen adatok létrehozásában közvetlenül érintettek. Ami a mérkőzési versenynaptárak tartalma pontosságának az évad során történő ellenőrzését illeti, az – miként az a Fixtures észrevételeiből is kitűnik – e versenynaptár bizonyos adatainak a valamely találkozónak vagy bajnoksági napnak a ligák által vagy a velük történt egyeztetést követően meghozott döntés alapján történő esetleges elhalasztásához való hozzáigazítását jelenti. Az ilyen ellenőrzés nem tekinthető olyannak, mint amely jelentős ráfordítást igényel.
51 A labdarúgó-találkozók versenynaptárának előállítása maga is szorosan kapcsolódik az e versenynaptárat alkotó adatok létrehozásához. Következésképpen ezt az előállítást nem lehet olyannak tekinteni, mint amely az azt alkotó adatok létrehozásával kapcsolatos ráfordításokhoz képest önálló ráfordítást igényelne.
52 Ebből következik, hogy sem a labdarúgó-találkozók versenynaptára tartalmának megszerzése, sem annak ellenőrzése, sem előállítása nem jár az irányelv 7. cikke által bevezetett sui generis jog által biztosított védelemben részesülést igazoló jelentős ráfordítással.
53 Az előzőekre figyelemmel az első két kérdésre a következőképpen kell válaszolni:
– Az adatbázisnak az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma kiterjed minden művet, adatokat vagy egyéb elemeket tartalmazó, egymástól tartalmuk értékének sérelme nélkül elválasztható, és ezen egyes alkotóelemek megtalálását lehetővé tevő módszert vagy rendszert, függetlenül azok jellegétől, tartalmazó gyűjteményre.
– A labdarúgó-találkozók olyan versenynaptára, mint amely az alapügy tárgyát is képezi, az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti adatbázisnak minősül.
– Valamely adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordításnak az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalmát akként kell értelmezni, mint amely az említett adatbázisban meglévő elemek keresésére és azok összegyűjtésére felhasznált pénzeszközöket jelenti. Az nem fogja át azokat a pénzeszközöket, amelyeket az adatbázis tartalmát alkotó elemek létrehozására használtak fel. A labdarúgó-bajnokságok megszervezése céljából alkalmazott, a találkozókat tartalmazó versenynaptár létrehozásával összefüggésben következésképpen ez a fogalom nem terjed ki a különböző bajnoki találkozókkal kapcsolatban az időpontok, a menetrendek és a csapatok párosításának meghatározására felhasznált pénzeszközökre.
54 Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a harmadik előterjesztett kérdést nem kell megválaszolni.
A költségekről
55 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban levő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
Ezen indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
Az adatbázisnak az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma kiterjed minden művet, adatokat vagy egyéb elemeket tartalmazó, egymástól tartalmuk értékének sérelme nélkül elválasztható, és ezen egyes alkotóelemek megtalálását lehetővé tevő módszert vagy rendszert, függetlenül azok jellegétől, tartalmazó gyűjteményre.
A labdarúgó-találkozók olyan versenynaptára, mint amely az alapügy tárgyát is képezi, az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti adatbázisnak minősül.
Valamely adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordításnak az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalmát akként kell értelmezni, mint amely az említett adatbázisban meglévő elemek keresésére és azok összegyűjtésére felhasznált pénzeszközöket jelenti. Az nem fogja át azokat a pénzeszközöket, amelyeket az adatbázis tartalmát alkotó elemek létrehozására használtak fel. A labdarúgó-bajnokságok megszervezése céljából alkalmazott, a találkozókat tartalmazó versenynaptár létrehozásával összefüggésben következésképpen ez a fogalom nem terjed ki a különböző bajnoki találkozókkal kapcsolatban az időpontok, a menetrendek és a csapatok párosításának meghatározására felhasznált pénzeszközökre.
Aláírások