A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2014. december 11.(*)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 95/46/EK irányelv – Természetes személyek védelme – Személyes adatok kezelése – A kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlásának fogalma”
A C‑212/13. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2013. április 19‑én érkezett, 2013. március 20‑i határozatával terjesztett elő az előtte
František Ryneš
és
az Úřad pro ochranu osobních údajů,
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: L. Bay Larsen, tanácselnök, K. Jürimäe, J. Malenovský, M. Safjan (előadó) és A. Prechal bírák,
főtanácsnok: N. Jääskinen,
hivatalvezető: Illéssy I. tanácsos,
figyelembe véve az írásbeli eljárást és a 2014. március 20‑i tárgyalást követően,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– F. Ryneš képviseletében M. Šalomoun advokát,
– az Úřad pro ochranu osobních údajů képviseletében I. Němec advokát és J. Prokeš,
– a cseh kormány képviseletében M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,
– a spanyol kormány képviseletében A. Rubio González, meghatalmazotti minőségben,
– az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,
– az osztrák kormány képviseletében A. Posch és G. Kunnert, meghatalmazotti minőségben,
– a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, J. Fałdyga és M. Kamejsza, meghatalmazotti minőségben,
– a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes és C. Vieira Guerra, meghatalmazotti minőségben,
– az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében L. Christie, meghatalmazotti minőségben, segítője: J. Holmes barrister,
– az Európai Bizottság képviseletében B. Martenczuk, P. Němečková és Z. Malůšková, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2014. július 10‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) 3. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2 Ezt a kérelmet az F. Ryneš és az Úřad pro ochranu osobních údajů (személyesadat‑védelmi hivatal, a továbbiakban: Úřad) között azon határozat tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelyben az Úřad megállapította, hogy F. Ryneš több jogsértést követett el a személyes adatok védelme terén.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A 95/46 irányelv (10), (12) és (14)–(16) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:
„(10) […] a személyes adatok feldolgozására [helyesen: kezelésére] vonatkozó nemzeti jogszabályok célja az alapvető jogok és szabadságok, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelme, amelyet mind az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke, mind a közösségi jog általános alapelvei elismernek; […] ezért az említett jogszabályok közelítése nem vezethet az általuk nyújtott védelem szintjének csökkenéséhez, sőt, magas védelmi szintet kell biztosítson a Közösségen belül;
[...]
(12) […] ki kell zárni a természetes személyek által végzett adatfeldolgozást [helyesen: adatkezelést], amennyiben azt kizárólag személyes vagy házi használatra [helyesen: amennyiben azt kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása], például levelezés, vagy címjegyzékek vezetése során végzik;
[...]
(14) […] a természetes személyek hang‑ és képadatainak felvételére, továbbítására, feldolgozására, rögzítésére, tárolására és közlésére használatos módszereknek az információs társadalom keretén belül történő fejlesztésének fontosságát figyelembe véve ennek az irányelvnek alkalmazhatónak kell lennie az ilyen adatokhoz kapcsolódó feldolgozásra [helyesen: kezelésre];
(15) […] az ilyen adatok feldolgozására [helyesen: kezelésére] ez az irányelv csak akkor terjed ki, ha az automatizált módon történik, vagy ha a feldolgozott [helyesen: kezelt] adatokat egy egyénekhez kapcsolódó speciális szempontok szerint strukturált nyilvántartási rendszerben tárolják, vagy kívánják tárolni a szóban forgó személyes adatokhoz való könnyű hozzáférés lehetővé tétele érdekében;
(16) […] a hang‑ és képadatok feldolgozása [helyesen: kezelése], például a videokamerás megfigyelőrendszerek esetében, nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe, amennyiben az adatfeldolgozást [helyesen: adatkezelést] közbiztonsági, honvédelmi, nemzetbiztonsági célból, vagy az adott állam büntetőjog területén végzett, illetve más, a közösségi jog hatálya alá nem tartozó tevékenységei során végzik”.
4 Ezen irányelv 2. cikke értelmében:
„Ezen irányelv alkalmazásában:
a) »személyes adat« az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintettre«) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen […] a személy fizikai […] identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;
b) »személyes adatok feldolgozása« (»feldolgozás«) [helyesen: »személyes adatok kezelése« (»kezelés«)] a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés [helyesen: lekérdezés], felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;
c) »személyesadat‑nyilvántartó rendszer« (»nyilvántartó rendszer«) a személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
d) »adatkezelő« az a természetes […] személy, […] [aki] önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának céljait és módját.”
5 Az említett irányelv 3. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Ezen irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.
(2) Az irányelv nem alkalmazandó [helyesen: nem alkalmazható] az alábbi személyesadat‑feldolgozásokra [helyesen: a személyes adatok alábbi kezelésére]:
– a közösségi jog hatályán kívül eső tevékenységek, mint például az Európai Unióról szóló szerződés V. és VI. címeiben megállapítottak, valamint a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal (beleértve az ország gazdasági jólétét is, ha a feldolgozási művelet [helyesen: adatkezelés] nemzetbiztonsági ügyre vonatkozik [helyesen: nemzetbiztonsági üggyel kapcsolatos]), továbbá a büntetőjog területén az állami tevékenységekkel kapcsolatos feldolgozási műveletek [helyesen: adatkezelés],
– a természetes személy által kizárólag személyes célra, vagy háztartási tevékenysége keretében végzett adatfeldolgozás [helyesen: a természetes személy által kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végzett adatkezelés].”
6 Ugyanezen irányelv 7. cikkének szövege a következő:
„A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel [helyesen: kezelhetők], ha:
a) az érintett ahhoz egyértelmű hozzájárulását adta;
vagy
[...]
f) az adatfeldolgozás [helyesen: az adatkezelés] az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű [helyesen: jogos] érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1 cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.”
7 A 95/46 irányelv 11. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Abban az esetben, ha az adatokat nem az érintettől szerezték be, a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő […] a személyes adatok felvételének elvállalásakor […] köteles az érintettel legalább az alábbi információkat közölni, kivéve, ha az érintett már rendelkezik ezekkel az információkkal:
a) az adatkezelő […] személye;
b) az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] célja;
c) bármely egyéb információ, mint például:
– az érintett adatok kategóriái,
– az adatok címzettjei vagy a címzettek kategóriái,
– betekintési jog és az érintettre vonatkozó adatok helyesbítéséhez való jog,
amennyiben e további információk, tekintettel az adatgyűjtés sajátos körülményeire, az érintett vonatkozásában a tisztességes adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] biztosításához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, különösen a statisztikai célú vagy a történelmi, vagy tudományos célú adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] esetében, ha a kérdéses információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel, illetve ha a rögzítést vagy a közlést jogszabály kifejezetten előírja. Ezekben az esetekben a tagállamoknak garantálniuk kell a megfelelő biztosítékokat.”
8 Az irányelv 13. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:
„A tagállamok jogszabályokat fogadhatnak el a […] 11. cikk (1) bekezdésében […] foglalt jogok és kötelezettségek körének korlátozására, amennyiben a korlátozás az alábbiak biztosításához szükséges:
[...]
d) bűncselekmények vagy a szabályozott foglalkozások etikai vétségeinek megelőzése, vizsgálata, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
[...]
g) […] mások jogainak és szabadságainak védelme.”
9 Az említett irányelv 18. cikkének (1) bekezdése értelmében:
„A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő […] értesítse a […] felügyelő hatóságot akár egyetlen, akár több, összefüggő célt szolgáló, részben vagy egészen automatizált módon történő adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] művelet vagy műveletsorozat elvégzését megelőzően.”
A cseh jog
10 A személyes adatok védelméről és egyes törvények módosításáról szóló 101/2000 Sb. sz. törvény (a továbbiakban: 101/2000 törvény) 3. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A jelen törvény hatálya nem terjed ki a természetes személy által kizárólag személyes célra végzett személyesadat‑kezelésre.”
11 E törvény 44. §‑ának (2) bekezdése a személyesadat‑kezelő felelősségét szabályozza abban az esetben, ha az jogsértést követ el azáltal, hogy az érintett hozzájárulása nélkül kezel személyes adatot, ha nem közli az érintettel a vonatkozó információkat, és ha nem teljesíti bejelentési kötelezettségét az illetékes hatóság felé.
12 Az említett törvény 5. §‑a (2) bekezdése értelmében személyes adatok kezelésére főszabály szerint csak az érintett hozzájárulásával kerülhet sor. Hozzájárulás nélkül akkor kerülhet sor ilyen adatkezelésre, ha ez az adatkezelő, a címzett vagy más személy jogainak vagy jogilag védett érdekeinek megóvása érdekében szükséges. Az ilyen személyesadat‑kezelés mindazonáltal nem sértheti az érintettnek a személyes és magánélete tiszteletben tartásához fűződő jogát.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
13 F. Ryneš 2007. október 5. és 2008. április 11. között kamerarendszert szerelt fel és működtetett a családja házának tetőpárkányzata alatti részén. A kamerát rögzített helyzetbe állították, az nem volt forgatható, és e ház bejáratáról, az utcáról és a szemközti ház bejáratáról készített felvételeket. A kamerarendszer csak videófelvétel készítését tette lehetővé, amelyet adatrögzítő eszközön – merevlemezen – tároltak végtelenített formában. Miután a merevlemez memóriája megtelt, a későbbi felvétel törölte a korábbi felvételeket. Az adatrögzítő eszközhöz nem csatlakoztattak képernyőt, így nem volt lehetőség a kép valós időben történő megtekintésére. Kizárólag F. Ryneš fért hozzá közvetlenül a rendszerhez és az adatokhoz.
14 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy F. Ryneš kizárólag azért működtette ezt a kamerát, hogy saját és családja tulajdonát, testi épségét és életét megvédje. Ismeretlen – később sem azonosított – személyek ugyanis több éven keresztül többször megtámadták őt és a családját. Ezenkívül a családja tulajdonában lévő ház ablakait 2005 és 2007 között többször betörték.
15 A 2007. október 6‑áról 7‑ére virradó éjjel újabb támadásra került sor. A szóban forgó ház ablakát csúzlival betörték. A kamerás megfigyelőrendszer segítségével két gyanúsítottat azonosítani tudtak. A felvételeket átadták a rendőrségnek, és ezt követően felhasználták a megindult büntetőeljárásban.
16 Miután a gyanúsítottak egyike kérte annak megvizsgálását, hogy F. Ryneš jogszerűen működteti‑e a megfigyelőrendszert, az Úřad 2008. augusztus 4‑i határozatával megállapította, hogy F. Ryneš az alább felsoroltak miatt több, a 101/2000 törvénybe ütköző jogsértést követett el:
– adatkezelőként a házára szerelt kamerarendszerrel a ház előtti úton közlekedő és az út másik oldalán lévő házba belépő személyekre vonatkozóan, e személyek hozzájárulása nélkül személyes adatokat gyűjtött;
– nem tájékoztatta az érintetteket a személyes adatok kezeléséről, az adatkezelés terjedelméről és céljáról, az adatkezelő személyéről és az adatkezelés módjáról, valamint arról, hogy ki fér hozzá a személyes adatokhoz, és
– adatkezelőként F. Ryneš nem teljesítette a szóban forgó adatkezelésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét az Úřad felé.
17 Az F. Ryneš által e határozattal szemben benyújtott fellebbezést a Městský soud v Praze (prágai városi bíróság) 2012. április 25‑én hozott ítéletével elutasította. F. Ryneš az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a kérdést előterjesztő bírósághoz.
18 E körülmények között a Nejvyšší správní soud (legfelsőbb közigazgatási bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:
„Akkor is a 95/46 […] 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, »a természetes személy által kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végzett« személyesadat‑kezelésnek minősíthető‑e egy családi házra szerelt kamerarendszernek a ház tulajdonosai tulajdonának, testi épségének és életének védelme céljából történő működtetése, ha e rendszer közterületet is megfigyel?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
19 A kérdést előterjesztő bíróság kérdése lényegében arra irányul, hogy a 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy egy olyan kamerarendszer működtetése, amely személyekről készített videófelvételt adatrögzítő eszközön – például merevlemezen – tárol végtelenített formában, és amelyet egy természetes személy azért szerelt fel a családi házára, hogy megvédje a háztulajdonosok tulajdonát, testi épségét és életét, a kamerarendszerrel végzett megfigyelés pedig közterületre is kiterjed, olyan adatkezelésnek minősül‑e, amelyet e rendelkezés értelmében kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végeznek.
20 Emlékeztetni kell arra, hogy a 95/46 irányelvet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazni kell a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni”.
21 Az e rendelkezésben szereplő „személyes adat” fogalma a 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontjában szereplő meghatározásnak megfelelően magában foglalja „az azonosított vagy azonosítható természetes személyre […] vonatkozó bármely információ[t]”. Azonosíthatónak az a személy minősül, „aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen […] a személy fizikai […] identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén”.
22 Ennélfogva a személyekről kamerával felvett kép az előző pontban ismertetett rendelkezés értelmében személyes adatnak minősül, mivel lehetővé teszi az érintett személy azonosítását.
23 A „személyesadat‑kezelés” fogalmával kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy ennek meghatározása a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontjában található, a következőképpen: „a személyes adatokon […] végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, […] tárolás”.
24 Ahogyan ez a 95/46 irányelv (15) és (16) preambulumbekezdéséből is következik, a videókamerás megfigyelés főszabály szerint az irányelv hatálya alá tartozik, mivel automatizált módon történő adatkezelésnek minősül.
25 Márpedig az olyan, videófelvétellel történő személymegfigyelés, mint amilyenről az alapügyben szó van, amikor a felvételt adatrögzítő eszközön – merevlemezen – tárolják végtelenített formában, a 95/46 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében automatizált módon történő személyesadat‑kezelésnek minősül.
26 A kérdést előterjesztő bíróság részéről felvetődik az a kérdés, hogy az ilyen adatkezelés olyan tényállás mellett, mint amilyen az alapügyben szerepel, nem vonható‑e ki az irányelv hatálya alól amiatt, hogy az adatkezelést az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése értelmében „kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából” végzik.
27 Amint az a 95/46 irányelv 1. cikkéből és (10) preambulumbekezdéséből kitűnik, ezen irányelv célja az, hogy biztosítsa a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a személyes adatok kezelése tekintetében a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a magas szintű védelmét (lásd: Google Spain és Google ítélet, C‑131/12,. EU:C:2014:317, 66. pont).
28 E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a magánélethez fűződő, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében biztosított alapvető jog védelme megköveteli, hogy a személyes adatok védelme alóli kivételek és e védelem korlátozásai a feltétlenül szükséges határokon belül maradjanak (lásd: IPI‑ítélet, C‑473/12, EU:C:2013:715, 39. pont; Digital Rights Ireland és társai ítélet, C‑293/12 és C‑594/12, EU:C:2014:238, 52. pont).
29 Mivel a 95/46 irányelvnek az alapvető szabadságok és különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértésére alkalmas személyesadat‑kezelést szabályozó rendelkezéseit szükségszerűen az Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogok fényében kell értelmezni (lásd: Google Spain és Google ítélet, C‑131/12,. EU:C:2014:317, 68. pont), a 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt kivételt szigorúan kell értelmezni.
30 Ezt a szigorú értelmezést magának a rendelkezésnek a szövege is alátámasztja, amely nem csupán a személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából is végzett adatkezelést, hanem a „kizárólag” személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végzett adatkezelést vonja ki a 95/46 irányelv alkalmazása alól.
31 A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy – ahogyan erre indítványának 53. pontjában a főtanácsnok is rámutatott – a személyes adatok kezelése csak abban az esetben tartozik a 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt kivétel hatálya alá, ha azt kizárólag az adatkezelést végző személy személyes, illetve otthoni tevékenységi körében végzik.
32 Így a természetes személyekkel kapcsolatban a levelezés és a címjegyzékek vezetése a 95/46 irányelv (12) preambulumbekezdésére tekintettel akkor is „kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységnek” minősül, ha mellesleg más személyek magánéletét is érinti, illetve érintheti.
33 Mivel az olyan videókamerás megfigyelés, mint amilyenről az alapeljárásban szó van, ugyan csak részben, de közterületre is kiterjed, és így a kamerás megfigyelőrendszerrel adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre irányul, nem tekinthető a 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében foglaltak értelmében kizárólag „személyes, illetve otthoni” tevékenységnek.
34 Ezen irányelv alkalmazása ugyanakkor adott esetben megengedi – különösen az említett irányelv 7. cikkének f) pontja, 11. cikkének (2) bekezdése, valamint 13. cikke (1) bekezdésének d) és g) pontja értelmében – az adatkezelő jogos érdekeinek figyelembevételét, amelyek körébe – ahogyan az alapeljárásban is – az adatkezelő és családja tulajdonának, testi épségének és életének megvédése is beletartozik.
35 Következésképpen a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy olyan kamerarendszer működtetése, amely személyekről készített videófelvételt adatrögzítő eszközön – például merevlemezen – tárol végtelenített formában, és amelyet egy természetes személy azért szerelt fel a családi házára, hogy megvédje a háztulajdonosok tulajdonát, testi épségét és életét, a kamerarendszerrel végzett megfigyelés pedig közterületre is kiterjed, nem minősül olyan adatkezelésnek, amelyet e rendelkezés értelmében kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végeznek.
A költségekről
36 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy olyan kamerarendszer működtetése, amely személyekről készített videófelvételt adatrögzítő eszközön – például merevlemezen – tárol végtelenített formában, és amelyet egy természetes személy azért szerelt fel a családi házára, hogy megvédje a háztulajdonosok tulajdonát, testi épségét és életét, a kamerarendszerrel végzett megfigyelés pedig közterületre is kiterjed, nem minősül olyan adatkezelésnek, amelyet e rendelkezés értelmében kizárólag személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végeznek.
Aláírások