A Törvényszék (hatodik tanács) T-140/16. sz., Le Pen kontra Parlament ügyben 2018. március 7-én hozott ítélete ellen Jean-Marie Le Pen által 2018. május 3-án benyújtott fellebbezés

(C-303/18 P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Jean-Marie Le Pen (képviselő: F. Wagner avocat)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. március 7-i T-140/16. sz. ügyben hozott ítéletét.

Következésképpen:

semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárának 2016. január 29-i D 302191. sz. 2016. február 5-i levélben közölt, „az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről” szóló módosított 2008. május 19-i és július 9-i európai parlamenti elnökségi 2009/C 159/01 határozat 68. cikke értelmében meghozott, a parlamenti támogatás keretében jogtalanul felvett összegek miatt a felperessel szemben 320 026,23 euró összegben fennálló követelést megállapító és annak behajtását indokoló határozatát;

semmisítse meg a 2016. február 4-i 2016–195. sz. terhelési értesítést, amely a felperest arról tájékoztatja, hogy a Főtitkár 2016. január 29-i határozatának alapján vele szemben fennálló követelést állapítottak meg, és amely elrendeli a parlamenti támogatásként jogtalanul felvett összegek visszatérítését;

a fellebbezőnek nem vagyoni kár megtérítéseként fizetendő összeg tekintetében a jogszabályoknak megfelelően határozzon;

a fellebbezőnek eljárási költségek jogcímén fizetendő összeg tekintetében a jogszabályoknak megfelelően határozzon;

kötelezze az Európai Parlamentet az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1. Közrendi jogalap: A fellebbező védelméhez való jogának Törvényszék általi megsértése – A lényeges eljárási szabályok megsértése

A Törvényszék nem adott lehetőséget tisztességes és kontradiktórius vitára, mivel a Parlament számára nem tette kötelezővé az Alapjogi Charta 41. és 42. cikkének tiszteletben tartását.

2. Az uniós jog Törvényszék általi megsértése – Téves jogalkalmazás és a tények és bizonyítékok Törvényszék általi téves jogi minősítése – Hátrányosan megkülönböztető jelleg, és ennek kiterjesztéseként fumus persecutionis – A bizalomvédelem és a jogszerűség elvének megsértése

a. Más pártokkal szembeni kezdeményezés hiánya

A Törvényszék megtagadta M. Schulz kezdeményezésének hátrányosan megkülönböztető magatartásként való értékelését, miközben az kizárólag a Front National ellen és nem más pártok ellen irányult. Hasonló eljárást kellett volna indítani valamennyi francia párttal, a többi tagállambeli más pártokkal, és több tucat képviselővel szemben.

b. M. Schulz személyes helyzetére és a Parlament alkalmazottainak általa történő felhasználására alapított hátrányos megkülönböztetés

A Törvényszék megtagadta M. Schulz és K Welle meghallgatását, miközben a fellebbező a Parlament volt elnökének olyan jogellenes magatartására vonatkozó bizonyítékokat nyújtott be, amely miatt nem indítottak eljárást e volt elnök ellen. A Törvényszék nem hivatkozott a benyújtott bizonyítékokra, ami jogi következményekkel járó téves ténymegállapítás.

c. A bizalomvédelem és a jogszerűség megsértése

A Törvényszék állításával szemben számos példa létezik a végrehajtási intézkedések olyan megsértésére, amely során a Parlament nem igényelt visszatérítést.

3. A megtámadott aktusok belső jogellenessége

a. A Törvényszék általi nyilvánvaló mérlegelési hiba

Amennyiben a munkavégzés annyira alapvető bizonyítéka a záradék, akkor a fellebbezőnek az annak előterjesztésére vonatkozó, ismételt felhívások ellenére fennálló mulasztását – a Törvényszék állításával ellentétben – a Parlamentnek kell bizonyítania. Ezzel a Törvényszék megfordította a bizonyítási terhet, ami jogi következményekkel járó téves ténymegállapítás.

b. Igazolandó munkaidő és bizonyítási eszköz

A Törvényszék elferdítette a Főtitkár azon mondatát, amely az időszak teljes munkaidejének, nem pedig „a munkavégzésre vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek való megfelelésnek” az igazolását követeli meg.

A Törvényszék nem követelheti meg olyan kötelezettség teljesítését a Parlamenttől, amely a Parlament beismerése alapján – amelyet a Törvényszék tárgyalási jegyzőkönyve rögzít – nem létezik, és amelyet a végrehajtási intézkedések egyetlen cikke sem ír elő. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.

c. Az elvégzett munka

A fellebbező az eljárási szabályzat 127. cikkére hivatkozva két új bizonyítékot nyújtott be.

d. Az arányosság elvének a megsértése

Ellentétben azzal, amit a Törvényszék állít, a Parlamentet nem terheli feltétlen kötelezettség arra vonatkozóan, hogy mind az öt évet visszatéríttesse, ha csak három év vitatott. Az arányosság elvének e megsértése a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését indokolja.

e. Külső szerződések

A Parlament, és később a Törvényszék sem bizonyította, hogy J.-F. Jalkh olyan szakmai kapcsolatokat alakított ki harmadik személyekkel, amelyek a fellebbező személyét vagy a Parlament méltóságát sérthetik, vagy összeférhetetlenséghez vezethetnek.

____________