A Törvényszék (harmadik tanács) T-747/15. sz., EDF kontra Bizottság ügyben 2018. január 16-án hozott ítélete ellen az Électricité de France (EDF) által 2018. március 27-én benyújtott fellebbezés
(C-221/18. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Électricité de France (EDF) (képviselő: M. Debroux ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Francia Köztársaság
A fellebbező kérelmei
Elsődlegesen:
a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
az első fokon előterjesztett keresetet akként bírálja el, hogy annak helyt ad, következésképpen pedig megsemmisíti az SA.13869 (C 68/2002) (korábbi NN 80/2002) számú állami támogatásról szóló, 2015. július 22-i (EU) 2016/154 bizottsági határozat1 1–5. cikkét;
Másodlagosan:
bírálja el jogerősen az első fokon előterjesztett keresetben felhozott első jogalapot és a második jogalap első részét, adjon helyt a második jogalap ezen első részének, következésképpen pedig állapítsa meg, hogy a piacgazdasági szereplő elve alkalmazandó a vitatott intézkedésre;
az ügyet utalja vissza az eltérő összetételben eljáró Törvényszékhez a felperes által a 2015. december 22-i keresetlevelében kifejtett egyéb jogalapokról és érvekről történő határozathozatal céljából, az elsőfokú eljárás költségeiről pedig jelenleg ne határozzon;
Harmadlagosan:
az ügyet utalja vissza az eltérő összetételben eljáró Törvényszékhez a felperes által a 2015. december 22-i keresetlevelében kifejtett valamennyi jogalapról és érvről (ideértve a másodlagosan kifejtett jogalapokat is) történő határozathozatal céljából, az elsőfokú eljárás költségeiről pedig jelenleg ne határozzon;
Mindenesetre:
a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás valamennyi költségének viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező négy elsődleges jogalapra és egy másodlagos jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap a Törvényszék 2009. december 15-i EDF kontra Bizottság ítéletéhez (T-156/04) kapcsolódó jogerőnek a megsértésén alapul. A megtámadott ítélet állítólagos adómentességként azonosítja a vitatott intézkedést, ellentétben az ugyanezen ügyben 2009. december 15-én hozott azon ítélettel, amely e megközelítést kifejezetten elutasította. Úgy tűnik, hogy a vitatott intézkedés azonosításával összefüggő ezen eltérés igazolása érdekében a megtámadott ítélet közvetett módon – tévesen – annak szükségességére hivatkozik, hogy a 2009. december 15-i ítéletet a Bíróság 2012. június 5-i helybenhagyó ítélete (C-124/10 P) „fényében” kell értelmezni. Márpedig ez utóbbi ítéletben a Bíróság nem határozott a vitatott intézkedés azonosításáról, amely a ténybeli megállapítások körébe tartozik.
A második jogalap a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok elferdítésén alapul. E bizonyítékok az EDF tőkéjének átstrukturálására irányuló, ténylegesen végrehajtott intézkedést ismertetik, és nem teszik lehetővé a Törvényszék által azonosított állítólagos adómentesség azonosítását.
A harmadik jogalap a gondos és pártatlan vizsgálatra irányuló, a Bíróság azon legújabb ítélkezési gyakorlatában, különösen a 2007. szeptember 20-i Frucona Košice ítéletben (C-300/16 P) előírt kötelezettségek jellegének és hatályának figyelmen kívül hagyásán alapul, amely pedig a Törvényszék elé terjesztett írásbeli észrevételek tárgyát képezte.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, mind a szóban forgó intézkedés azonosításával, mind pedig azzal kapcsolatban, hogy a Törvényszék nem vitatta meg a felperes által a Frucona Košice ítéltre alapított érveket.
Végül a másodlagosan előterjesztett jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az állítólagos támogatás új támogatásként történő azonosítása során, miközben azt létező támogatásnak kellett volna minősíteni.
____________
1 HL L 34., 152. o.