C‑616/11. sz. ügy
T‑Mobile Austria GmbH
kontra
Verein für Konsumenteninformation
(az Oberster Gerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„2007/64/EK irányelv – Pénzforgalmi szolgáltatások – A 4. cikk 23. pontja – A fizetési eszköz fogalma – Az internetes és a befizetési utalvánnyal történő átutalási megbízás – Az 52. cikk (3) bekezdése – A kedvezményezettnek valamely fizetési eszköz használatáért a fizető féltől kért kezelési díj felszámításának joga – A tagállamok általános tilalom bevezetésére irányuló hatásköre – Digitálistelefon‑szolgáltató és magánszemélyek közötti szerződés”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2014. április 9.
1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések – Az alapügy tárgyával össze nem függő kérdések
(EUMSZ 267. cikk)
2. Jogszabályok közelítése – Belső piaci pénzforgalmi szolgáltatások – 2007/64 irányelv – Az 52. cikk (3) bekezdése – A kedvezményezettnek valamely fizetési eszköz használatáért a fizető féltől kért kezelési díj felszámításának joga – E rendelkezésnek valamely mobiltelefon‑szolgáltató és annak ügyfelei között létrejött szerződéses jogviszonyra való alkalmazhatósága
(2007/64 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 52. cikk, (3) bekezdés)
3. Európai uniós jog – Értelmezés – Többnyelvű szövegek – Egységes értelmezés – A különböző nyelvi változatok közötti eltérések – A kérdéses szabályozás általános rendszerének és céljának alapulvétele
4. Jogszabályok közelítése – Belső piaci pénzforgalmi szolgáltatások – 2007/64 irányelv – A fizetési eszköz fogalma – A fizető fél által saját kezűleg aláírt befizetési utalványon alapuló átutalási megbízás és internetes átutalási megbízás – Bennfoglaltság
(2007/64 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, 23. pont)
5. Jogszabályok közelítése – Belső piaci pénzforgalmi szolgáltatások – 2007/64 irányelv – Az 52. cikk (3) bekezdése – A kedvezményezettnek valamely fizetési eszköz használatáért a fizető féltől kért kezelési díj felszámításának joga – A tagállamok számára biztosított hatáskör – Általános tilalom arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett a fizetési eszközök használatáért a fizető féllel szemben díjat számítson fel – Megengedhetőség – Feltételek – A nemzeti bíróság feladatkörébe tartozó értékelés
(2007/64 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 52. cikk, (3) bekezdés)
6. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Értelmezés – Az értelmező ítéletek időbeli hatálya – Visszaható hatály – Korlátok – Az ítélet pénzügyi következményei – Az ítélet joghatásainak időbeli korlátozását nem igazoló következmények
(EUMSZ 267. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 20. pont)
2. A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64 irányelvnek az adott fizetési eszköz használatáért a fizető féllel szembeni díjfelszámításra vonatkozó kedvezményezetti jogosultságot szabályozó 52. cikke (3) bekezdésének a szövegéből kitűnik, hogy ez a rendelkezés a „kedvezményezett” és a „fizető fél” közötti jogviszonyra vonatkozik. Ebből következik, hogy az említett rendelkezés alkalmazandó a valamely fizetési eszköznek a mobiltelefon‑szolgáltató mint kedvezményezett és annak ügyfele mint fizető fél között létrejött szerződéses jogviszony keretében való használatára.
(vö. 26., 28. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 32. pont)
4. A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64 irányelv 4. cikkének 23. pontját úgy kell értelmezni, hogy mind a fizető fél által saját kezűleg aláírt befizetési utalvánnyal kezdeményezett átutalási megbízás kibocsátásán alapuló eljárás, mind pedig az internetes átutalási megbízás kibocsátásán alapuló eljárás e rendelkezés értelmében vett fizetési eszköznek minősül. Ugyanis mind a fizető fél által saját kezűleg aláírt befizetési utalvánnyal kezdeményezett átutalási megbízás kibocsátása, mind pedig az internetes átutalási megbízás kibocsátása olyan eljárásokat foglal magában, amelyekben a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője és a pénzforgalmi szolgáltató állapodnak meg, és amelyet a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője fizetési megbízás kezdeményezése érdekében vesz igénybe.
(vö. 38., 41., 44. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
5. A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64 irányelv 52. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy általános jelleggel megtiltsák, hogy a kedvezményezett a fizetési eszközök használatáért a fizető féllel szemben díjat számítson fel, amennyiben a nemzeti szabályozás egésze figyelembe veszi a verseny ösztönzésének kívánalmát és a hatékony fizetési eszközök használatának szükségességét, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Ugyanis magából az említett rendelkezés szövegéből kitűnik, hogy a tagállamokra ruházott annak megtiltására irányuló hatáskör, hogy a kedvezményezett a fizetési eszközök használatáért a fizető féllel szemben díjat számítson fel, a területükön használt fizetési eszközök egy részére vagy egészére nézve alkalmazható, és e hatáskör nem korlátozódik egy adott fizetési eszköz használatára.
(vö. 46., 48. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 50., 51., 53., 54. pont)