Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2018. április 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Verein für Konsumenteninformation kontra TVP Treuhand- und Verwaltungsgesellschaft für Publikumsfonds mbH & Co KG

(C-272/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Verein für Konsumenteninformation

Alperes: TVP Treuhand- und Verwaltungsgesellschaft für Publikumsfonds mbH & Co KG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Kiterjed-e a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-i egyezmény (Római Egyezmény) 1. cikke (2) bekezdésének e) pontjában és a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I” rendelet)¹ 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjában előírt, a hatály alóli kivétel a vagyonrendelő és olyan vagyonkezelő közötti megállapodásokra is, aki a vagyonrendelő számára betéti társaságban tart fenn társasági részesedést, különösen, ha társasági és vagyonkezelői szerződések összefonódásáról van szó?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a tisztességtelen feltételekről szóló irányelv)² 3. cikkének (1) bekezdését, hogy a vállalkozó és a fogyasztó között kötött, a kültagi részesedés kezelésére vonatkozó vagyonkezelői szerződésben szereplő feltétel, amelyet egyedileg nem tárgyaltak meg, és amely szerint a betéti társaság székhelye szerinti állam joga alkalmazandó, tisztességtelen, ha a vagyonkezelői szerződés egyetlen célja a kültagi részesedés kezelése, és a vagyonrendelőt a közvetlen társasági tag jogai és kötelezettségei illetik meg?

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Módosul-e ez a válasz, ha a vállalkozónak az általa teljesítendő szolgáltatások nyújtása céljából nem kell a fogyasztó lakóhelye szerinti államba mennie, köteles azonban a részesedésből származó kifizetéseket, valamint egyéb vagyoni értékű hasznokat és a részesedéssel kapcsolatos üzletmenetre vonatkozó információkat a fogyasztónak továbbítani? Ennek során jelentősége van-e annak, hogy a „Róma I” rendelet vagy a Római Egyezmény alkalmazható-e?

A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Ennél a válasznál kell-e maradni, ha ráadásul a fogyasztó jegyzési igényét a tartózkodási helye szerinti államban írták alá, a vállalkozó a részesedésre vonatkozó információkat az interneten is rendelkezésre bocsátja, és kifizető ügynökséget hoz létre a fogyasztó lakóhelye szerinti államban, ahova a fogyasztónak be kell fizetnie a részesedés összegét, jóllehet a vállalkozó az e bankszámla feletti rendelkezésre nem jogosult? Ennek során jelentősége van-e annak, hogy a „Róma I” rendelet vagy a Római Egyezmény alkalmazható-e?

____________

¹ HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.

² HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.