C‑539/10. P. és C‑550/10. P. sz. egyesített ügyek
Stichting Al‑Aqsa
kontra
az Európai Unió Tanácsa
és
Holland Királyság
kontra
Stichting Al‑Aqsa
„Fellebbezés – Közös kül- és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem – Egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – 2001/931/KKBP közös álláspont – Az 1. cikk (4) és (6) bekezdése – 2580/2001/EK rendelet – A 2. cikk (3) bekezdése – Valamely szervezetnek a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek listájára való felvétele és azon való további szerepeltetése – Feltételek – Illetékes hatóság által hozott határozat – Nemzeti intézkedés hatályon kívül helyezése – Megsemmisítés iránti kereset – A fellebbezés elfogadhatósága – A tulajdon tiszteletben tartásához való jog – Az arányosság elve – EK 253. cikk – Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2012. november 15.
1. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás megváltoztatására vonatkozó kérelem – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság eljárási szabályzata, 113. cikk, 1. §)
2. Bírósági eljárás – Ítélt dolog – Terjedelem
3. Közös kül- és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Illetékes hatóság
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés; 2580/2001 tanácsi rendelet)
4. Közös kül- és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó nemzeti határozat hatályon kívül helyezése – A pénzeszközök uniós rendelet által elrendelt befagyasztására való hatás hiánya
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) és (6) bekezdés)
5. Európai uniós jog – Közvetlen hatály – A tagállamok kötelezettségei
6. Fellebbezés – Csatlakozó fellebbezés – Tárgy – A megtámadott ítéletnek a fellebbezésben fel nem hozott indok alapján való teljes vagy részleges hatályon kívül helyezése
(A Bíróság eljárási szabályzata, 117. cikk, 2. §)
7. Közös kül- és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Terrorcselekményekben közreműködő szervezet pénzeszközeinek befagyasztása – A tulajdonjog korlátozásai – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés; 2580/2001 tanácsi rendelet, 5. és 6. cikk)
8. Európai uniós jog – Elvek – Arányosság – Valamely intézkedés arányos jellege – Értékelési szempontok
9. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Egyes, terrorcselekményekben részt vevő személyekkel, csoportokkal és szervezetekkel szemben a pénzeszközök befagyasztására vonatkozóan hozott határozat
(EK 253. cikk; 2001/931 tanácsi közös álláspont, 1. cikk, (4) bekezdés; 2580/2001 tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) és (3) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 43–45. pont)
2. A jogerő csak az ítélet olyan indokolására terjed ki, amely az ítélet rendelkező részének szükséges támasza, és emiatt ezek egymástól elválaszthatatlanok.
(vö. 49. pont)
3. A terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931 közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy egy olyan határozatra támaszkodjon, amely az érintett személy terrorista tevékenységek finanszírozásában való részvételére irányuló nyomozást követően olyan megelőző intézkedéseket ír elő, mint a pénzeszközök befagyasztása.
E közös álláspont megfontolásaiból, valamint a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001 rendeletből az következik, hogy azok lényegi célja és tárgya a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozik, a nemzetközi terrorizmus pénzügyi forrásainak a nemzetközi terrorizmushoz kapcsolódó tevékenységekben való részvétellel gyanúsított személyek vagy szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztásával történő megszüntetése révén. Így e jogi aktusok nem arra irányulnak, hogy a nemzeti büntető eljárásokat kísérjék és támogassák, hanem hogy megelőzzék az újabb terrorista cselekmények elkövetését.
Továbbá az illetékes hatóság által hozott nemzeti határozatra való hivatkozásból, valamint a 2001/931 közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdésében szereplő „pontos információk” és „komoly és hitelt érdemlő bizonyítékok vagy jelek” említéséből az következik, hogy a közös álláspont 1. cikke (4) bekezdésének célja az érintett személyek védelme, azáltal hogy biztosítja, hogy a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek listájára történő felvételükre csak kellően biztos ténybeli alap alapján kerülhet sor, és hogy az említett közös álláspont e cél elérésére törekszik a nemzeti hatóság által hozott határozat követelményének alkalmazásával. Az érintett személyek említett védelmét nem kérdőjelezi meg, ha a nemzeti hatóság által hozott határozat nem büntető jogi szankciók kiszabására irányuló eljárás keretébe illeszkedik, hanem olyan eljárás keretébe, amelynek tárgyát megelőző jellegű intézkedések jelentik. E védelem akkor is biztosítva van, ha a nemzeti hatóság által hozott határozat nem az, amely megindítja a nyomozást, hanem az, amely levonja a nyomozás következményeit, az érintett személlyel szemben megelőző jellegű intézkedést előírva, anélkül hogy büntető ítélet lenne. E következtetést megerősíti azon tény, hogy a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek listájára történő felvétel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankcióra is alapítható. Amennyiben ugyanis az ilyen szankciók általában véve nem büntető jellegűek, az olyan pénzeszköz‑befagyasztás, mint amilyet a nemzeti határozat elrendelt, a Biztonsági Tanács által elrendelt szankcióhoz teljesen hasonló.
(vö. 67., 68., 70–73., 104. pont)
4. A terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931 közös álláspont 1. cikke (4) bekezdésének szövege a valamely nemzeti hatóság által meghozott határozatra utal, az ügyirat olyan pontos anyagainak és információinak létezését megkövetelve, amelyek értelmében ilyen határozatot hoztak. Ugyanakkor nem derül ki sem az említett szövegből, sem a 2001/931 közös álláspont 1. cikke (6) bekezdésének szövegéből, hogy e feltételen túl a múltban meghozott határozatnak szükségszerűen még mindig hatályban kell lennie, vagy joghatásokat kell kiváltania abban az időpontban, amikor a Tanács úgy dönt, hogy valamely személyt továbbra is szerepelteti az e közös álláspont mellékletében szereplő listán. Figyelembe kell venni továbbá a komoly és hitelt érdemlő bizonyítékok vagy jelek alapján hozott nemzeti határozatra történő hivatkozás funkcióját, amely annak biztosítására irányul, hogy a Tanács a határozatát kellő ténybeli alapon hozza meg, amely lehetővé teszi számára, hogy megállapíthassa azon veszély meglétét, hogy a korlátozó intézkedések meghozatalának hiányában az érintett személy folytatja a terrorista tevékenységekben való részvételét. Ilyen körülmények között valamely személynek a szóban forgó listán történő további szerepeltetésének vizsgálata során az a kérdés fontos, hogy e személy nevének az említett listára történő felvétele vagy az előző felülvizsgálat óta a ténybeli helyzet oly módon változott‑e, hogy az már nem teszi lehetővé ugyanazon következtetés levonását az érintett személynek a terrorista tevékenységekben való részvételével kapcsolatban.
Amennyiben a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó nemzeti határozat hatályon kívül helyezése semmiképpen nem olyan új tények vagy bizonyítékok felmerülésén alapult, amelyek szerint a pénzeszközök befagyasztásával érintett személy már nem vesz részt a terrorizmus finanszírozásában vagy az ilyen részvételnek az illetékes nemzeti hatóságok által történő értékelésének módosításán, hanem azt kizárólag a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó nemzeti intézkedés és az Unió szintjén előírt, pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedés közötti átfedés elkerülésére vonatkozó célkitűzés igazolta, e hatályon kívül helyezés nem elég ahhoz, hogy az érintett személynek a szóban forgó listán történő további szerepeltetését összeegyeztethetetlenné tegye a 2001/931 közös álláspont 1. cikkének (4) és (6) bekezdésével.
(vö. 79–84., 89. pont)
5. A tagállamok nem fogadhatnak el olyan jogi aktust, amellyel valamely jogszabály közösségi jellege és az abból következő joghatások el lennének rejtve a jogalanyoktól.
(vö. 87. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 94. pont)
7. A tulajdonhoz való jog az uniós jogban nem élvez abszolút védelmet. Következésképpen e jog gyakorlása korlátozható, feltéve, hogy ezek a korlátozások ténylegesen megfelelnek az Unió által elérni kívánt közérdekű céloknak, és a kitűzött cél tekintetében nem jelentenek olyan aránytalan és megengedhetetlen beavatkozást, amely csorbítaná az így biztosított jogok lényegét. A nemzetközi közösség számára olyan alapvető közérdekű célkitűzésre tekintettel, mint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelő valamennyi eszközzel való küzdelem a nemzetközi béke és biztonság terrorcselekményekkel történő fenyegetése ellen, a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001 rendeletben és a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931 közös álláspontban foglalt szabályok szerint a terrorizmus finanszírozásában részt vevőként meghatározott személyek pénzkészleteinek, pénzügyi eszközeinek és egyéb gazdasági erőforrásainak a befagyasztása önmagában nem lehet nem megfelelő.
Ami valamely szervezetnek a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek listáján történő további szerepeltetésének arányos jellegét illeti, a 2580/2001 rendelet 5. és 6. cikke rendelkezik arról a lehetőségről egyrészt, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök felhasználását alapvető szükségletek fedezésére vagy bizonyos kötelezettségvállalások teljesítésére, másrészt pedig hogy különleges jogosítványokat biztosítsanak pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy egyéb gazdasági erőforrások befagyasztásának feloldására. E további szerepeltetés ezenkívül időszakos felülvizsgálat tárgyát képezi annak biztosítása érdekében, hogy azokat a személyeket és szervezeteket, akik, illetve amelyek már nem felelnek meg a vitatott listán való szereplés feltételeinek, töröljék arról.
(vö. 121., 123., 127., 129. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 122. pont)
9. Az EK 253. cikk, amely előírja, hogy az uniós intézmények által elfogadott jogi aktusoknak indokolást kell tartalmazniuk, nem értelmezhető úgy, hogy megköveteli, hogy a Tanács részletesen válaszoljon a valamely személy által az őt érintő határozat elfogadását megelőzően vele történő konzultáció során előterjesztett észrevételekre. Amennyiben az e személlyel közölt indokolás megjelöli azokat az egyedi és különös okokat, amelyek arra vezették a Tanácsot, hogy a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931 közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a valamely nemzeti hatóság által megbízhatónak tartott információk alapján azt gondolja, hogy az említett személy részt vett a terrorizmus finanszírozásában, e személy megértheti, amit felróttak neki.
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1373. (2001) számú határozatának 1. c) pontjából és a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001 rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdéséből kitűnik, hogy a terrorcselekményekben részt vevő személyek pénzeszközeinek befagyasztása minősül a szabálynak. Ezért nem róható fel a Tanácsnak, hogy nem jelölt meg olyan további okokat, amelyek arra a vélekedésre vezethették, hogy az érintett személynek ténylegesen pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedés hatálya alá kell tartoznia.
(vö. 141., 142., 144. pont)